Back to top

Helyi virtuális termelői piactér

A koronavírus okozta helyzeteben egyre-másra alakulnak online fogyasztói közösségek, hogy a helyben megtermelt javak, helyben el is fogyjanak. Ilyen a mindössze egy hete alakult Tárnoki virtuális piactér. „A csoportban szeretnénk lehetőséget nyújtani a helyi kistermelőknek termékeik népszerűsítésére és a tárnokiaknak, hogy jó minőségű, házi termékeket vásároljanak.” – áll a csoport névjegyében.

Helyi virtuális piactér
Fotó: Facebook

„A virtuális piactér ötlete egy facebook poszt kapcsán merült fel – mondja Dobos Erika sajtkészítő, a Tárnoki Sajtműhely vezetője. Amikor tombolt a felvásárlási láz, olvastam egy bejegyzést, ami a kistermelők tevékenységére, annak folyamatosságára és kiemelkedő minőségére irányította a figyelmet. Ez alapján írtam a termelői és a személyes oldalamra, és javasoltam, gyűjtsük össze a helyi termelőket, hogy a tárnokiak jobban megismerjék, kitől milyen terméket tudnak folyamatosan beszerezni.”

Ahogy a sajtkészítő meséli, a poszt népszerűsége felülmúlta az addigi összes bejegyzéséét, több ezer embert ért el és rengeteg aktivitást váltott ki. Ekkor javasolta valaki, hogy csináljanak egy külön csoportot, ahol találkozhat a termelői kínálat és a vásárlói kereslet.

Kenyérlángos helyben csak a búcsúkor van, most házhozszállítanak
Fotó: Facebook

A csoportot Erika meg is alakította, a létszáma pedig 1 hét alatt elérte a közel 600 főt. A posztokban van, aki a saját portékáját, szolgáltatását kínálja: lekvárokat, savanyúságokat, van, aki palántákat, ki-ki házi tojást, tejet, kürtőskalácsot vagy akár horgolt játékokat, táskákat, saját készítésű tollat, szappanokat.

Mások meg épp azt írják ki, mire lenne szükségük. A minap valaki füstölt hús keresett, s végül a tagok a helyi, jó minőségű árut kínáló henteshez irányították.

„Itt megtalálhatja egymást az eladó és a vevő, aztán egymás között megegyeznek, hogyan jut el a termék A-ból B-be. A jelenlegi helyzetben ez a forma jó megoldást nyújt a biztonságos vásárláshoz és átértékelődik, mi az, ami valóban elengedhetetlen alapszükséglet, és mi nem.

Klasszikus értelemben vett piac Tárnokon nincs. Jelenleg egy kis közterületen jelenhet meg néhány árus. A virtuális piactér nagyságrenddel nagyobb lehetőséget ad és több is rajta a helyi termelő és vásárló"– hangsúlyozza a „piacgazda”.  

A fontos információk ide is eljutnak
Fotó: Facebook

Ahogy azt a sajtkészítő hangsúlyozza, örömmel vették Nagy István agrárminiszter felszólítását a piacok újranyitására, várják, hogy helyben is így legyen. Ez a példa azonban azt mutatja, hogy a kényszer hozta virtuális piac működőképes – van tehát esély arra, hogy a korlátozó intézkedések feloldása után is sokan továbbra is itt keresik a helyben termelt, készült élelmiszereket, kézművestermékeket, illetve szolgáltatásokat.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

A vizsgált üzletek harmada vétett árfeltüntetési hibát 2020-ban

A fogyasztóvédelem tavaly mintegy ötezer bolt árfeltüntetési, áralkalmazási gyakorlatát ellenőrizte, a szakemberek közel 1700 helyszínen tapasztaltak hiányosságot. Termékekre vetítve jóval kedvezőbb volt az arány: a kereskedelmi egységekben vizsgált 600 ezer árucikknek mindössze 3 százalékánál merült fel kifogás.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Rendhagyó erdei iskolai év

Rendhagyó éven vannak túl a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. erdei iskolái. A koronavírus-járvány miatt a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, a debreceni Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, valamint az erdőgazdaság által üzemeltetett Hármashegyi Erdei Iskola egyaránt kevesebb gyereket fogadott, mint egy esztendővel korábban.

2021 a vasút európai éve, most először

Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.