Back to top

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek - interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos-virológussal

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

Hevesi Mihály: Köszönöm a professzor úrnak, hogy készséggel fogadta el felkérésemet. Első kérdésem az aktuális koronavírus-világjárvány okán merül fel, de azért is mert nem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk vele: mik a vírusok?

Dr. Rusvai Miklós: A jelenlegi meghatározás szerint fertőző gének, tehát olyan szervezetek, olyan paraziták - persze nem olyan értelemben, mint egy bolha, vagy féreg, amelyik az emberben, vagy az emberen élősködik -, melyek a sejtjeinkbe bejutva, tehát intracellulárisan fejtik ki tevékenységüket, sejten belül „szaporodnak”.

Hogyan okoznak károkat?

A vírusok kétféleképpen okozhatnak gondot a gazdaszervezetnek: vagy túl sok sejtet pusztítanak el, és emiatt károsodnak a szövetek, vagy pedig a szervezet immunrendszere, amikor védekezik a károsító hatásuk ellen, túl erősen reagál, vagyis úgy viselkedik, mintha ágyúval lőne verébre.

Így ez a túlzott reakció okozza a betegség tüneteit, ilyen például az influenza, ahol nem elsősorban a vírus sejtromboló hatása az, ami megnyilvánul, hanem elsősorban a vírus ellen jelentkező immunreakció okozza a súlyos tüneteket.

Mi a különbség a vírus és a baktérium között? Méhészként sokan ismerik a fiasítás betegségét, az amerikai költésrothadást, amit ugye egy baktérium, a Peanibacillus larvae okoz.

A baktériumok önállóbbak, nem feltétlenül van szükségük más szervezetekre ahhoz, hogy szaporodjanak, jóllehet ezek is gyakran szaporodnak gazdaszervezetekben, de csak azért, mert az az ideális környezet számukra.

Míg a paraziták, mint pl. a varroa atka, jól láthatók, addig a baktériumok kizárólag mikroszkopikus lények és osztódással szaporodnak. És ez az osztódással való szaporodás a különbség akár a parazitákkal, akár a vírusokkal összehasonlítva is. Tehát egy baktériumból kettő lesz, kettőből négy és így tovább.

A vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem bejutnak a sejtbe és a sejt genetikai információját írják felül; programozzák át. Pl. a májsejt nem a méregtelenítő funkcióját fogja teljesíteni ezután és nem epét termel, mint a fertőzés előtt, hanem el kezd tulajdonképpen vírust termelni.

Olyan mintha egy pendrive-val bemennénk egy autógyárba, és a központi komputerbe beletennénk, és onnantól kezdve nem autók jönnének le a gyártósorról, hanem pendrive-vok, mert a program az eredeti programot felülírta.

A vírus a baktériummal ellentétben nem képes szaporodni a külvilágban, a sejtek fehérje és nukleinsav előállító rendszereit fogja használni, hogy megsokszorozza önmagát. És nem osztódással, mint a baktériumok, hanem egyetlen vírus hatására sokmillió vagy sok milliárd vírusrészecske képződésével.

A vírusok a baktériumoknál hozzávetőlegesen százszor kisebbek.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél?

A heveny méhbénulás és a deformált szárny vírus. Az esetek többségében a méhek életét ezek lerövidítik, és ennek következtében a népességfogyásért és a téli családpusztulásokért tehetők felelőssé.

Ha jól tudom, ezeket főleg a varroa-atka terjeszti.

Így van, ugyanúgy ahogy az embernek is vannak paraziták által terjesztett betegségei, a maláriát a szúnyog, a pestist a bolha, az agyvelőgyulladást a kullancs viszi át az emberre, a méheket a varroa atka tudja „beoltani” vírusokkal. Elsősorban a fiasítást, az előbábot és a bábot fertőzi meg.

Azt már tudjuk, hogy az ember rendelkezik baktériumtörzsekkel, melyek hasznosak és melyek nélkül valószínűleg lehetetlen lenne a mindennapi életét élnie. Mi a helyzet a vírusokkal, létezik hasznos vírus?

Jelenlegi tudásunk szerint, hasznos vírus nincs.

Ennek ellenére, ha jól tudom, gazdái vagyunk bizonyos vírusoknak, melyek aktiválódnak, ha a körülmények megfelelőek számukra.

Igen, pl. a herpeszvírus, mely szinte mindannyiunkban jelen van. Ha valamilyen immungyengítő tényező lép fel, akkor aktiválódik és megjelenik a szájszélen.

A méheknél milyen hasonló „rejtőzködő” vírusok lehetnek, és mi aktiválja őket?

A magyarországi állományokban a felméréseink szerint, anélkül hogy tüneteik lennének és betegséget okoznának legalább hatféle vírus mutatható ki. Ezekkel nincs gond addig, amíg a varroa atka el nem hatalmasodik. Tehát elsősorban az atka az, ami aktivál, a vírus pedig öl, főleg a két korábban már említett vírus esetében. De más vírusoknál lehet még megfázás, hiányos táplálkozás, vagy egyéb stressztényező (pl. anyátlanság, nosemosis, enyhe növényvédőszer-mérgezés stb.) ami aktiválhatja ezeket a vírusokat.

Tehát ha jól értem, a vírusok akkor tudnak aktiválodni, ha a gazdaszervezetnek az immunrendszere legyengül?

Igen, ez általában így van.

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály

És akkor a méhek immunrendszerével mi a helyzet, hogyan működik egyáltalán? Ugye mi emberek, ha meghűlünk, stressz ér bennünket, legyengül az immunrendszerünk...

…vagy ha gyengén táplálkozunk, nem megfelelő pl. a fehérjebevitelünk, akkor egy csomó betegség előjöhet. És természetesen ez érvényes a méhekre is, bár az ő immunrendszerük egészen másképp működik, mint a gerinceseké. Kevesebbet is tudunk róla.

A méheknek pl. nincs olyan értelemben immunmemóriájuk, mint az embernek, hogy akár több évig, évtizedig, sok esetben egész életünkre immunitást szerzünk egy-egy betegségnek az elszenvedése után.

A méheknél és a rovaroknál a hagyományos értelemben vett ellenanyagok sem léteznek, más alapon működik és igen rövid az immunitás. Az igazság az, hogy ennek a megismerése még gyerekcipőben jár.

Lehet azt mondani, hogy a méhek táplálásával , megfelelő fehérjebevitellel tehetünk valamit az ellen, hogy a betegségeik aktiválódjanak?

Egészen biztos, hogy igen. Pl. ha meg tudjuk oldani a vegyes pollen bevitelt azzal már rengeteget tettünk ez ellen. A fajtaméz előállítása közben ugye ez megvalósíthatatlan, mivel olyankor egyoldalú a pollenbevitel, pl. akácon két hétig kizárólag akác pollen jut be a méhekhez, vagy ha két akácra is vándorol a méhész, akkor az egysíkú táplálékbevitel időszaka még hosszabb lesz.

Ez alatt az időszak alatt két-három lárvageneráció is kifejlődik, hiszen a lárvastádium a méheknél hat napig tart, és ennek is elsősorban a második felében fogyasztanak pollent. Az embernél is, ha pl. egy gyerek az immunrendszerének a fejlődése alatt csak lekváros gombócot kap, az egész biztosan betegségekhez fog vezetni, mert egyébként sokkal változatosabb táplálkozásra is szüksége lenne a szervezetének.

Értem, tehát a nagy kérdés, hogy ezt vajon hogyan lehetne megoldani akár valamilyen kikísérletezendő technológiával, vegyesvirágpor beadásával, fehérjebevitellel ezekben a periódusokban, mert ugye a méhészek egzisztenciája főleg a vándorlástól, és ezen belül is a fajtamézek termelésétől függ. Nem sokan tehetik meg, hogy ne vándoroljanak azok közül, akik a méhészetből élnek.

Igen, ez egy megoldásra váró feladat, de az biztos, hogy a méheknek sokféle fehérjére, változatos virágpor-ellátásra lenne szükségük ahhoz, hogy az immunrendszerük jól működjék.

Mit érdemes még tudni a méhek vírusairól?

Azt mindenképp említsük még meg, hogy a méheknek nincsenek olyan vírusaik, melyek az emberre is veszélyesek lennének.

Ugye tudjuk, hogy pl. a kutya esetében a veszettség, vagy a baromfinál a madárinfluenza veszélyt jelenthet az emberre, de fontos tudni, hogy a méheknek nincsenek emberre veszélyt jelentő vírusaik.

Egy kicsit, a teljesség igénye nélkül beszéljünk a méhtermékekről, melyek a vírusokat, baktériumokat képesek elpusztítani, mondjuk a propolisznak mi a hatásmechanizmusa?

A propolisz rendelkezik egy „tisztítóhatással”, de nem úgy fejti ki a hatását, mint egy gyógyszer, amely a véráramba bejutva pusztítja el a kórokozót, mint pl. az antibiotikum vagy az aszpirin, tehát a propolisz tulajdonképpen inkább fertőtlenítőszer, helyileg hat és a felületeken, nem a véráramban, a szervezeten belül.

Tehát a propolisz azok ellen a vírusok ellen, melyek már a sejtekbe kerülnek nem képes hatni?

Így van, ahogy arról beszéltünk is már, a vírusok a sejtekbe jutva azokat átprogramozzák. De a méhtermékek hatóanyagai ott nem tudnak hatni.

Preventív módon viszont remekül hatnak, és egyszerű hasonlattal élve a tisztító- és fertőtlenítőszerekhez tudnám hasonlítani őket. A propolisz tönkreteszi (szakkifejezéssel: „denaturálja”) a vírusok burkát vagy felszíni fehérjéit, és ezzel elpusztítja azokat még a sejteken kívül.

Professzor Úr, így a koronovírus „tombolásának” mondhatni egy történelmi időszakban, talán ebből a beszélgetésből is sikerült kicsit bővíteni a megértésünket a betegségek és a méhbetegségek kórokozóival kapcsolatban. Szeretném még egyszer megköszönni a beszélgetést és remélem, a közeljövőben több hasonlóra is kerül sor.

Mindig nagyon szívesen állok a méhészek rendelkezésére, és köszönöm az érdeklődést!

Ajánljuk még:

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhek képesek kiszimatolni a betegségeket

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

A kivi fogyasztás elképesztő hatásai

A kivi egy nagyon népszerű gyümölcs, mely rendszeresen helyet kap a reggeli vagy az ebédlőasztalon. Akár a zabpehely tetejére szeletelve, akár kanállal fogyasztva, egy kedvelt egészséges gyümölcs, amely merész és édes ízéről ismert. Mivel tele van élelmi rostokkal, antioxidánsokkal, C-vitaminnal és számos más vitaminnal, számos módon támogatja az egészséget.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A héten is folytatódik a szúnyoggyérítés

Több vidéki településen, köztük az ország nagy tavainál is lesz szúnyoggyérítés a héten - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.