Back to top

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek - interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos-virológussal

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

Hevesi Mihály: Köszönöm a professzor úrnak, hogy készséggel fogadta el felkérésemet. Első kérdésem az aktuális koronavírus-világjárvány okán merül fel, de azért is mert nem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk vele: mik a vírusok?

Dr. Rusvai Miklós: A jelenlegi meghatározás szerint fertőző gének, tehát olyan szervezetek, olyan paraziták - persze nem olyan értelemben, mint egy bolha, vagy féreg, amelyik az emberben, vagy az emberen élősködik -, melyek a sejtjeinkbe bejutva, tehát intracellulárisan fejtik ki tevékenységüket, sejten belül „szaporodnak”.

Hogyan okoznak károkat?

A vírusok kétféleképpen okozhatnak gondot a gazdaszervezetnek: vagy túl sok sejtet pusztítanak el, és emiatt károsodnak a szövetek, vagy pedig a szervezet immunrendszere, amikor védekezik a károsító hatásuk ellen, túl erősen reagál, vagyis úgy viselkedik, mintha ágyúval lőne verébre.

Így ez a túlzott reakció okozza a betegség tüneteit, ilyen például az influenza, ahol nem elsősorban a vírus sejtromboló hatása az, ami megnyilvánul, hanem elsősorban a vírus ellen jelentkező immunreakció okozza a súlyos tüneteket.

Mi a különbség a vírus és a baktérium között? Méhészként sokan ismerik a fiasítás betegségét, az amerikai költésrothadást, amit ugye egy baktérium, a Peanibacillus larvae okoz.

A baktériumok önállóbbak, nem feltétlenül van szükségük más szervezetekre ahhoz, hogy szaporodjanak, jóllehet ezek is gyakran szaporodnak gazdaszervezetekben, de csak azért, mert az az ideális környezet számukra.

Míg a paraziták, mint pl. a varroa atka, jól láthatók, addig a baktériumok kizárólag mikroszkopikus lények és osztódással szaporodnak. És ez az osztódással való szaporodás a különbség akár a parazitákkal, akár a vírusokkal összehasonlítva is. Tehát egy baktériumból kettő lesz, kettőből négy és így tovább.

A vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem bejutnak a sejtbe és a sejt genetikai információját írják felül; programozzák át. Pl. a májsejt nem a méregtelenítő funkcióját fogja teljesíteni ezután és nem epét termel, mint a fertőzés előtt, hanem el kezd tulajdonképpen vírust termelni.

Olyan mintha egy pendrive-val bemennénk egy autógyárba, és a központi komputerbe beletennénk, és onnantól kezdve nem autók jönnének le a gyártósorról, hanem pendrive-vok, mert a program az eredeti programot felülírta.

A vírus a baktériummal ellentétben nem képes szaporodni a külvilágban, a sejtek fehérje és nukleinsav előállító rendszereit fogja használni, hogy megsokszorozza önmagát. És nem osztódással, mint a baktériumok, hanem egyetlen vírus hatására sokmillió vagy sok milliárd vírusrészecske képződésével.

A vírusok a baktériumoknál hozzávetőlegesen százszor kisebbek.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél?

A heveny méhbénulás és a deformált szárny vírus. Az esetek többségében a méhek életét ezek lerövidítik, és ennek következtében a népességfogyásért és a téli családpusztulásokért tehetők felelőssé.

Ha jól tudom, ezeket főleg a varroa-atka terjeszti.

Így van, ugyanúgy ahogy az embernek is vannak paraziták által terjesztett betegségei, a maláriát a szúnyog, a pestist a bolha, az agyvelőgyulladást a kullancs viszi át az emberre, a méheket a varroa atka tudja „beoltani” vírusokkal. Elsősorban a fiasítást, az előbábot és a bábot fertőzi meg.

Azt már tudjuk, hogy az ember rendelkezik baktériumtörzsekkel, melyek hasznosak és melyek nélkül valószínűleg lehetetlen lenne a mindennapi életét élnie. Mi a helyzet a vírusokkal, létezik hasznos vírus?

Jelenlegi tudásunk szerint, hasznos vírus nincs.

Ennek ellenére, ha jól tudom, gazdái vagyunk bizonyos vírusoknak, melyek aktiválódnak, ha a körülmények megfelelőek számukra.

Igen, pl. a herpeszvírus, mely szinte mindannyiunkban jelen van. Ha valamilyen immungyengítő tényező lép fel, akkor aktiválódik és megjelenik a szájszélen.

A méheknél milyen hasonló „rejtőzködő” vírusok lehetnek, és mi aktiválja őket?

A magyarországi állományokban a felméréseink szerint, anélkül hogy tüneteik lennének és betegséget okoznának legalább hatféle vírus mutatható ki. Ezekkel nincs gond addig, amíg a varroa atka el nem hatalmasodik. Tehát elsősorban az atka az, ami aktivál, a vírus pedig öl, főleg a két korábban már említett vírus esetében. De más vírusoknál lehet még megfázás, hiányos táplálkozás, vagy egyéb stressztényező (pl. anyátlanság, nosemosis, enyhe növényvédőszer-mérgezés stb.) ami aktiválhatja ezeket a vírusokat.

Tehát ha jól értem, a vírusok akkor tudnak aktiválodni, ha a gazdaszervezetnek az immunrendszere legyengül?

Igen, ez általában így van.

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály

És akkor a méhek immunrendszerével mi a helyzet, hogyan működik egyáltalán? Ugye mi emberek, ha meghűlünk, stressz ér bennünket, legyengül az immunrendszerünk...

…vagy ha gyengén táplálkozunk, nem megfelelő pl. a fehérjebevitelünk, akkor egy csomó betegség előjöhet. És természetesen ez érvényes a méhekre is, bár az ő immunrendszerük egészen másképp működik, mint a gerinceseké. Kevesebbet is tudunk róla.

A méheknek pl. nincs olyan értelemben immunmemóriájuk, mint az embernek, hogy akár több évig, évtizedig, sok esetben egész életünkre immunitást szerzünk egy-egy betegségnek az elszenvedése után.

A méheknél és a rovaroknál a hagyományos értelemben vett ellenanyagok sem léteznek, más alapon működik és igen rövid az immunitás. Az igazság az, hogy ennek a megismerése még gyerekcipőben jár.

Lehet azt mondani, hogy a méhek táplálásával , megfelelő fehérjebevitellel tehetünk valamit az ellen, hogy a betegségeik aktiválódjanak?

Egészen biztos, hogy igen. Pl. ha meg tudjuk oldani a vegyes pollen bevitelt azzal már rengeteget tettünk ez ellen. A fajtaméz előállítása közben ugye ez megvalósíthatatlan, mivel olyankor egyoldalú a pollenbevitel, pl. akácon két hétig kizárólag akác pollen jut be a méhekhez, vagy ha két akácra is vándorol a méhész, akkor az egysíkú táplálékbevitel időszaka még hosszabb lesz.

Ez alatt az időszak alatt két-három lárvageneráció is kifejlődik, hiszen a lárvastádium a méheknél hat napig tart, és ennek is elsősorban a második felében fogyasztanak pollent. Az embernél is, ha pl. egy gyerek az immunrendszerének a fejlődése alatt csak lekváros gombócot kap, az egész biztosan betegségekhez fog vezetni, mert egyébként sokkal változatosabb táplálkozásra is szüksége lenne a szervezetének.

Értem, tehát a nagy kérdés, hogy ezt vajon hogyan lehetne megoldani akár valamilyen kikísérletezendő technológiával, vegyesvirágpor beadásával, fehérjebevitellel ezekben a periódusokban, mert ugye a méhészek egzisztenciája főleg a vándorlástól, és ezen belül is a fajtamézek termelésétől függ. Nem sokan tehetik meg, hogy ne vándoroljanak azok közül, akik a méhészetből élnek.

Igen, ez egy megoldásra váró feladat, de az biztos, hogy a méheknek sokféle fehérjére, változatos virágpor-ellátásra lenne szükségük ahhoz, hogy az immunrendszerük jól működjék.

Mit érdemes még tudni a méhek vírusairól?

Azt mindenképp említsük még meg, hogy a méheknek nincsenek olyan vírusaik, melyek az emberre is veszélyesek lennének.

Ugye tudjuk, hogy pl. a kutya esetében a veszettség, vagy a baromfinál a madárinfluenza veszélyt jelenthet az emberre, de fontos tudni, hogy a méheknek nincsenek emberre veszélyt jelentő vírusaik.

Egy kicsit, a teljesség igénye nélkül beszéljünk a méhtermékekről, melyek a vírusokat, baktériumokat képesek elpusztítani, mondjuk a propolisznak mi a hatásmechanizmusa?

A propolisz rendelkezik egy „tisztítóhatással”, de nem úgy fejti ki a hatását, mint egy gyógyszer, amely a véráramba bejutva pusztítja el a kórokozót, mint pl. az antibiotikum vagy az aszpirin, tehát a propolisz tulajdonképpen inkább fertőtlenítőszer, helyileg hat és a felületeken, nem a véráramban, a szervezeten belül.

Tehát a propolisz azok ellen a vírusok ellen, melyek már a sejtekbe kerülnek nem képes hatni?

Így van, ahogy arról beszéltünk is már, a vírusok a sejtekbe jutva azokat átprogramozzák. De a méhtermékek hatóanyagai ott nem tudnak hatni.

Preventív módon viszont remekül hatnak, és egyszerű hasonlattal élve a tisztító- és fertőtlenítőszerekhez tudnám hasonlítani őket. A propolisz tönkreteszi (szakkifejezéssel: „denaturálja”) a vírusok burkát vagy felszíni fehérjéit, és ezzel elpusztítja azokat még a sejteken kívül.

Professzor Úr, így a koronovírus „tombolásának” mondhatni egy történelmi időszakban, talán ebből a beszélgetésből is sikerült kicsit bővíteni a megértésünket a betegségek és a méhbetegségek kórokozóival kapcsolatban. Szeretném még egyszer megköszönni a beszélgetést és remélem, a közeljövőben több hasonlóra is kerül sor.

Mindig nagyon szívesen állok a méhészek rendelkezésére, és köszönöm az érdeklődést!

Ajánljuk még:

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhek képesek kiszimatolni a betegségeket

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.