Back to top

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek - interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos-virológussal

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

Hevesi Mihály: Köszönöm a professzor úrnak, hogy készséggel fogadta el felkérésemet. Első kérdésem az aktuális koronavírus-világjárvány okán merül fel, de azért is mert nem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk vele: mik a vírusok?

Dr. Rusvai Miklós: A jelenlegi meghatározás szerint fertőző gének, tehát olyan szervezetek, olyan paraziták - persze nem olyan értelemben, mint egy bolha, vagy féreg, amelyik az emberben, vagy az emberen élősködik -, melyek a sejtjeinkbe bejutva, tehát intracellulárisan fejtik ki tevékenységüket, sejten belül „szaporodnak”.

Hogyan okoznak károkat?

A vírusok kétféleképpen okozhatnak gondot a gazdaszervezetnek: vagy túl sok sejtet pusztítanak el, és emiatt károsodnak a szövetek, vagy pedig a szervezet immunrendszere, amikor védekezik a károsító hatásuk ellen, túl erősen reagál, vagyis úgy viselkedik, mintha ágyúval lőne verébre.

Így ez a túlzott reakció okozza a betegség tüneteit, ilyen például az influenza, ahol nem elsősorban a vírus sejtromboló hatása az, ami megnyilvánul, hanem elsősorban a vírus ellen jelentkező immunreakció okozza a súlyos tüneteket.

Mi a különbség a vírus és a baktérium között? Méhészként sokan ismerik a fiasítás betegségét, az amerikai költésrothadást, amit ugye egy baktérium, a Peanibacillus larvae okoz.

A baktériumok önállóbbak, nem feltétlenül van szükségük más szervezetekre ahhoz, hogy szaporodjanak, jóllehet ezek is gyakran szaporodnak gazdaszervezetekben, de csak azért, mert az az ideális környezet számukra.

Míg a paraziták, mint pl. a varroa atka, jól láthatók, addig a baktériumok kizárólag mikroszkopikus lények és osztódással szaporodnak. És ez az osztódással való szaporodás a különbség akár a parazitákkal, akár a vírusokkal összehasonlítva is. Tehát egy baktériumból kettő lesz, kettőből négy és így tovább.

A vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem bejutnak a sejtbe és a sejt genetikai információját írják felül; programozzák át. Pl. a májsejt nem a méregtelenítő funkcióját fogja teljesíteni ezután és nem epét termel, mint a fertőzés előtt, hanem el kezd tulajdonképpen vírust termelni.

Olyan mintha egy pendrive-val bemennénk egy autógyárba, és a központi komputerbe beletennénk, és onnantól kezdve nem autók jönnének le a gyártósorról, hanem pendrive-vok, mert a program az eredeti programot felülírta.

A vírus a baktériummal ellentétben nem képes szaporodni a külvilágban, a sejtek fehérje és nukleinsav előállító rendszereit fogja használni, hogy megsokszorozza önmagát. És nem osztódással, mint a baktériumok, hanem egyetlen vírus hatására sokmillió vagy sok milliárd vírusrészecske képződésével.

A vírusok a baktériumoknál hozzávetőlegesen százszor kisebbek.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél?

A heveny méhbénulás és a deformált szárny vírus. Az esetek többségében a méhek életét ezek lerövidítik, és ennek következtében a népességfogyásért és a téli családpusztulásokért tehetők felelőssé.

Ha jól tudom, ezeket főleg a varroa-atka terjeszti.

Így van, ugyanúgy ahogy az embernek is vannak paraziták által terjesztett betegségei, a maláriát a szúnyog, a pestist a bolha, az agyvelőgyulladást a kullancs viszi át az emberre, a méheket a varroa atka tudja „beoltani” vírusokkal. Elsősorban a fiasítást, az előbábot és a bábot fertőzi meg.

Azt már tudjuk, hogy az ember rendelkezik baktériumtörzsekkel, melyek hasznosak és melyek nélkül valószínűleg lehetetlen lenne a mindennapi életét élnie. Mi a helyzet a vírusokkal, létezik hasznos vírus?

Jelenlegi tudásunk szerint, hasznos vírus nincs.

Ennek ellenére, ha jól tudom, gazdái vagyunk bizonyos vírusoknak, melyek aktiválódnak, ha a körülmények megfelelőek számukra.

Igen, pl. a herpeszvírus, mely szinte mindannyiunkban jelen van. Ha valamilyen immungyengítő tényező lép fel, akkor aktiválódik és megjelenik a szájszélen.

A méheknél milyen hasonló „rejtőzködő” vírusok lehetnek, és mi aktiválja őket?

A magyarországi állományokban a felméréseink szerint, anélkül hogy tüneteik lennének és betegséget okoznának legalább hatféle vírus mutatható ki. Ezekkel nincs gond addig, amíg a varroa atka el nem hatalmasodik. Tehát elsősorban az atka az, ami aktivál, a vírus pedig öl, főleg a két korábban már említett vírus esetében. De más vírusoknál lehet még megfázás, hiányos táplálkozás, vagy egyéb stressztényező (pl. anyátlanság, nosemosis, enyhe növényvédőszer-mérgezés stb.) ami aktiválhatja ezeket a vírusokat.

Tehát ha jól értem, a vírusok akkor tudnak aktiválodni, ha a gazdaszervezetnek az immunrendszere legyengül?

Igen, ez általában így van.

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály

És akkor a méhek immunrendszerével mi a helyzet, hogyan működik egyáltalán? Ugye mi emberek, ha meghűlünk, stressz ér bennünket, legyengül az immunrendszerünk...

…vagy ha gyengén táplálkozunk, nem megfelelő pl. a fehérjebevitelünk, akkor egy csomó betegség előjöhet. És természetesen ez érvényes a méhekre is, bár az ő immunrendszerük egészen másképp működik, mint a gerinceseké. Kevesebbet is tudunk róla.

A méheknek pl. nincs olyan értelemben immunmemóriájuk, mint az embernek, hogy akár több évig, évtizedig, sok esetben egész életünkre immunitást szerzünk egy-egy betegségnek az elszenvedése után.

A méheknél és a rovaroknál a hagyományos értelemben vett ellenanyagok sem léteznek, más alapon működik és igen rövid az immunitás. Az igazság az, hogy ennek a megismerése még gyerekcipőben jár.

Lehet azt mondani, hogy a méhek táplálásával , megfelelő fehérjebevitellel tehetünk valamit az ellen, hogy a betegségeik aktiválódjanak?

Egészen biztos, hogy igen. Pl. ha meg tudjuk oldani a vegyes pollen bevitelt azzal már rengeteget tettünk ez ellen. A fajtaméz előállítása közben ugye ez megvalósíthatatlan, mivel olyankor egyoldalú a pollenbevitel, pl. akácon két hétig kizárólag akác pollen jut be a méhekhez, vagy ha két akácra is vándorol a méhész, akkor az egysíkú táplálékbevitel időszaka még hosszabb lesz.

Ez alatt az időszak alatt két-három lárvageneráció is kifejlődik, hiszen a lárvastádium a méheknél hat napig tart, és ennek is elsősorban a második felében fogyasztanak pollent. Az embernél is, ha pl. egy gyerek az immunrendszerének a fejlődése alatt csak lekváros gombócot kap, az egész biztosan betegségekhez fog vezetni, mert egyébként sokkal változatosabb táplálkozásra is szüksége lenne a szervezetének.

Értem, tehát a nagy kérdés, hogy ezt vajon hogyan lehetne megoldani akár valamilyen kikísérletezendő technológiával, vegyesvirágpor beadásával, fehérjebevitellel ezekben a periódusokban, mert ugye a méhészek egzisztenciája főleg a vándorlástól, és ezen belül is a fajtamézek termelésétől függ. Nem sokan tehetik meg, hogy ne vándoroljanak azok közül, akik a méhészetből élnek.

Igen, ez egy megoldásra váró feladat, de az biztos, hogy a méheknek sokféle fehérjére, változatos virágpor-ellátásra lenne szükségük ahhoz, hogy az immunrendszerük jól működjék.

Mit érdemes még tudni a méhek vírusairól?

Azt mindenképp említsük még meg, hogy a méheknek nincsenek olyan vírusaik, melyek az emberre is veszélyesek lennének.

Ugye tudjuk, hogy pl. a kutya esetében a veszettség, vagy a baromfinál a madárinfluenza veszélyt jelenthet az emberre, de fontos tudni, hogy a méheknek nincsenek emberre veszélyt jelentő vírusaik.

Egy kicsit, a teljesség igénye nélkül beszéljünk a méhtermékekről, melyek a vírusokat, baktériumokat képesek elpusztítani, mondjuk a propolisznak mi a hatásmechanizmusa?

A propolisz rendelkezik egy „tisztítóhatással”, de nem úgy fejti ki a hatását, mint egy gyógyszer, amely a véráramba bejutva pusztítja el a kórokozót, mint pl. az antibiotikum vagy az aszpirin, tehát a propolisz tulajdonképpen inkább fertőtlenítőszer, helyileg hat és a felületeken, nem a véráramban, a szervezeten belül.

Tehát a propolisz azok ellen a vírusok ellen, melyek már a sejtekbe kerülnek nem képes hatni?

Így van, ahogy arról beszéltünk is már, a vírusok a sejtekbe jutva azokat átprogramozzák. De a méhtermékek hatóanyagai ott nem tudnak hatni.

Preventív módon viszont remekül hatnak, és egyszerű hasonlattal élve a tisztító- és fertőtlenítőszerekhez tudnám hasonlítani őket. A propolisz tönkreteszi (szakkifejezéssel: „denaturálja”) a vírusok burkát vagy felszíni fehérjéit, és ezzel elpusztítja azokat még a sejteken kívül.

Professzor Úr, így a koronovírus „tombolásának” mondhatni egy történelmi időszakban, talán ebből a beszélgetésből is sikerült kicsit bővíteni a megértésünket a betegségek és a méhbetegségek kórokozóival kapcsolatban. Szeretném még egyszer megköszönni a beszélgetést és remélem, a közeljövőben több hasonlóra is kerül sor.

Mindig nagyon szívesen állok a méhészek rendelkezésére, és köszönöm az érdeklődést!

Ajánljuk még:

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhek képesek kiszimatolni a betegségeket

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Victoria Beckham egy videóban fedte fel férjének, Davidnek a meglepő szenvedélyét

Victoria Beckham divattervező megosztott az Instagramon egy videót, amelyben az egykori labdarúgó látható, amint az általa tartott méheket gondozza a cotswoldsi vidéki otthonukban. A brit Vogue magazin is beszámolt arról, hogy David Beckham méhész lesz és felhívták a figyelmet arra is, hogy a házaspár öltözködésében és megjelenésében is igazodnak új szenvedélyükhöz.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.