Back to top

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek - interjú Dr. Rusvai Miklós állatorvos-virológussal

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons

Hevesi Mihály: Köszönöm a professzor úrnak, hogy készséggel fogadta el felkérésemet. Első kérdésem az aktuális koronavírus-világjárvány okán merül fel, de azért is mert nem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk vele: mik a vírusok?

Dr. Rusvai Miklós: A jelenlegi meghatározás szerint fertőző gének, tehát olyan szervezetek, olyan paraziták - persze nem olyan értelemben, mint egy bolha, vagy féreg, amelyik az emberben, vagy az emberen élősködik -, melyek a sejtjeinkbe bejutva, tehát intracellulárisan fejtik ki tevékenységüket, sejten belül „szaporodnak”.

Hogyan okoznak károkat?

A vírusok kétféleképpen okozhatnak gondot a gazdaszervezetnek: vagy túl sok sejtet pusztítanak el, és emiatt károsodnak a szövetek, vagy pedig a szervezet immunrendszere, amikor védekezik a károsító hatásuk ellen, túl erősen reagál, vagyis úgy viselkedik, mintha ágyúval lőne verébre.

Így ez a túlzott reakció okozza a betegség tüneteit, ilyen például az influenza, ahol nem elsősorban a vírus sejtromboló hatása az, ami megnyilvánul, hanem elsősorban a vírus ellen jelentkező immunreakció okozza a súlyos tüneteket.

Mi a különbség a vírus és a baktérium között? Méhészként sokan ismerik a fiasítás betegségét, az amerikai költésrothadást, amit ugye egy baktérium, a Peanibacillus larvae okoz.

A baktériumok önállóbbak, nem feltétlenül van szükségük más szervezetekre ahhoz, hogy szaporodjanak, jóllehet ezek is gyakran szaporodnak gazdaszervezetekben, de csak azért, mert az az ideális környezet számukra.

Míg a paraziták, mint pl. a varroa atka, jól láthatók, addig a baktériumok kizárólag mikroszkopikus lények és osztódással szaporodnak. És ez az osztódással való szaporodás a különbség akár a parazitákkal, akár a vírusokkal összehasonlítva is. Tehát egy baktériumból kettő lesz, kettőből négy és így tovább.

A vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem bejutnak a sejtbe és a sejt genetikai információját írják felül; programozzák át. Pl. a májsejt nem a méregtelenítő funkcióját fogja teljesíteni ezután és nem epét termel, mint a fertőzés előtt, hanem el kezd tulajdonképpen vírust termelni.

Olyan mintha egy pendrive-val bemennénk egy autógyárba, és a központi komputerbe beletennénk, és onnantól kezdve nem autók jönnének le a gyártósorról, hanem pendrive-vok, mert a program az eredeti programot felülírta.

A vírus a baktériummal ellentétben nem képes szaporodni a külvilágban, a sejtek fehérje és nukleinsav előállító rendszereit fogja használni, hogy megsokszorozza önmagát. És nem osztódással, mint a baktériumok, hanem egyetlen vírus hatására sokmillió vagy sok milliárd vírusrészecske képződésével.

A vírusok a baktériumoknál hozzávetőlegesen százszor kisebbek.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél?

A heveny méhbénulás és a deformált szárny vírus. Az esetek többségében a méhek életét ezek lerövidítik, és ennek következtében a népességfogyásért és a téli családpusztulásokért tehetők felelőssé.

Ha jól tudom, ezeket főleg a varroa-atka terjeszti.

Így van, ugyanúgy ahogy az embernek is vannak paraziták által terjesztett betegségei, a maláriát a szúnyog, a pestist a bolha, az agyvelőgyulladást a kullancs viszi át az emberre, a méheket a varroa atka tudja „beoltani” vírusokkal. Elsősorban a fiasítást, az előbábot és a bábot fertőzi meg.

Azt már tudjuk, hogy az ember rendelkezik baktériumtörzsekkel, melyek hasznosak és melyek nélkül valószínűleg lehetetlen lenne a mindennapi életét élnie. Mi a helyzet a vírusokkal, létezik hasznos vírus?

Jelenlegi tudásunk szerint, hasznos vírus nincs.

Ennek ellenére, ha jól tudom, gazdái vagyunk bizonyos vírusoknak, melyek aktiválódnak, ha a körülmények megfelelőek számukra.

Igen, pl. a herpeszvírus, mely szinte mindannyiunkban jelen van. Ha valamilyen immungyengítő tényező lép fel, akkor aktiválódik és megjelenik a szájszélen.

A méheknél milyen hasonló „rejtőzködő” vírusok lehetnek, és mi aktiválja őket?

A magyarországi állományokban a felméréseink szerint, anélkül hogy tüneteik lennének és betegséget okoznának legalább hatféle vírus mutatható ki. Ezekkel nincs gond addig, amíg a varroa atka el nem hatalmasodik. Tehát elsősorban az atka az, ami aktivál, a vírus pedig öl, főleg a két korábban már említett vírus esetében. De más vírusoknál lehet még megfázás, hiányos táplálkozás, vagy egyéb stressztényező (pl. anyátlanság, nosemosis, enyhe növényvédőszer-mérgezés stb.) ami aktiválhatja ezeket a vírusokat.

Tehát ha jól értem, a vírusok akkor tudnak aktiválodni, ha a gazdaszervezetnek az immunrendszere legyengül?

Igen, ez általában így van.

Pempős anyabölcsők
Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály

És akkor a méhek immunrendszerével mi a helyzet, hogyan működik egyáltalán? Ugye mi emberek, ha meghűlünk, stressz ér bennünket, legyengül az immunrendszerünk...

…vagy ha gyengén táplálkozunk, nem megfelelő pl. a fehérjebevitelünk, akkor egy csomó betegség előjöhet. És természetesen ez érvényes a méhekre is, bár az ő immunrendszerük egészen másképp működik, mint a gerinceseké. Kevesebbet is tudunk róla.

A méheknek pl. nincs olyan értelemben immunmemóriájuk, mint az embernek, hogy akár több évig, évtizedig, sok esetben egész életünkre immunitást szerzünk egy-egy betegségnek az elszenvedése után.

A méheknél és a rovaroknál a hagyományos értelemben vett ellenanyagok sem léteznek, más alapon működik és igen rövid az immunitás. Az igazság az, hogy ennek a megismerése még gyerekcipőben jár.

Lehet azt mondani, hogy a méhek táplálásával , megfelelő fehérjebevitellel tehetünk valamit az ellen, hogy a betegségeik aktiválódjanak?

Egészen biztos, hogy igen. Pl. ha meg tudjuk oldani a vegyes pollen bevitelt azzal már rengeteget tettünk ez ellen. A fajtaméz előállítása közben ugye ez megvalósíthatatlan, mivel olyankor egyoldalú a pollenbevitel, pl. akácon két hétig kizárólag akác pollen jut be a méhekhez, vagy ha két akácra is vándorol a méhész, akkor az egysíkú táplálékbevitel időszaka még hosszabb lesz.

Ez alatt az időszak alatt két-három lárvageneráció is kifejlődik, hiszen a lárvastádium a méheknél hat napig tart, és ennek is elsősorban a második felében fogyasztanak pollent. Az embernél is, ha pl. egy gyerek az immunrendszerének a fejlődése alatt csak lekváros gombócot kap, az egész biztosan betegségekhez fog vezetni, mert egyébként sokkal változatosabb táplálkozásra is szüksége lenne a szervezetének.

Értem, tehát a nagy kérdés, hogy ezt vajon hogyan lehetne megoldani akár valamilyen kikísérletezendő technológiával, vegyesvirágpor beadásával, fehérjebevitellel ezekben a periódusokban, mert ugye a méhészek egzisztenciája főleg a vándorlástól, és ezen belül is a fajtamézek termelésétől függ. Nem sokan tehetik meg, hogy ne vándoroljanak azok közül, akik a méhészetből élnek.

Igen, ez egy megoldásra váró feladat, de az biztos, hogy a méheknek sokféle fehérjére, változatos virágpor-ellátásra lenne szükségük ahhoz, hogy az immunrendszerük jól működjék.

Mit érdemes még tudni a méhek vírusairól?

Azt mindenképp említsük még meg, hogy a méheknek nincsenek olyan vírusaik, melyek az emberre is veszélyesek lennének.

Ugye tudjuk, hogy pl. a kutya esetében a veszettség, vagy a baromfinál a madárinfluenza veszélyt jelenthet az emberre, de fontos tudni, hogy a méheknek nincsenek emberre veszélyt jelentő vírusaik.

Egy kicsit, a teljesség igénye nélkül beszéljünk a méhtermékekről, melyek a vírusokat, baktériumokat képesek elpusztítani, mondjuk a propolisznak mi a hatásmechanizmusa?

A propolisz rendelkezik egy „tisztítóhatással”, de nem úgy fejti ki a hatását, mint egy gyógyszer, amely a véráramba bejutva pusztítja el a kórokozót, mint pl. az antibiotikum vagy az aszpirin, tehát a propolisz tulajdonképpen inkább fertőtlenítőszer, helyileg hat és a felületeken, nem a véráramban, a szervezeten belül.

Tehát a propolisz azok ellen a vírusok ellen, melyek már a sejtekbe kerülnek nem képes hatni?

Így van, ahogy arról beszéltünk is már, a vírusok a sejtekbe jutva azokat átprogramozzák. De a méhtermékek hatóanyagai ott nem tudnak hatni.

Preventív módon viszont remekül hatnak, és egyszerű hasonlattal élve a tisztító- és fertőtlenítőszerekhez tudnám hasonlítani őket. A propolisz tönkreteszi (szakkifejezéssel: „denaturálja”) a vírusok burkát vagy felszíni fehérjéit, és ezzel elpusztítja azokat még a sejteken kívül.

Professzor Úr, így a koronovírus „tombolásának” mondhatni egy történelmi időszakban, talán ebből a beszélgetésből is sikerült kicsit bővíteni a megértésünket a betegségek és a méhbetegségek kórokozóival kapcsolatban. Szeretném még egyszer megköszönni a beszélgetést és remélem, a közeljövőben több hasonlóra is kerül sor.

Mindig nagyon szívesen állok a méhészek rendelkezésére, és köszönöm az érdeklődést!

Ajánljuk még:

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhek képesek kiszimatolni a betegségeket

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.