A Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke és a képviselőcsoportok koordinátorai hangsúlyozzák: a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos munkának folytatódnia kell, és a jelenlegi közegészségügyi válság hosszú távú hatásait is számításba kell vennie. Minden eddiginél sürgősebb, hogy
Ennek a koronavírus-járvány közvetlen következményeit is kezelnie kellene, folytatva azt a jó gyakorlatot, amelyet a 2020-as költségvetésben lévő források átirányításával és a meglévő eszközök megerősítésével kezdtek el az uniós intézmények.
A képviselők a több éves költségvetéssel kapcsolatban egy, a jelenlegi 2018 májusából származó javaslat felülvizsgálatát kérték.
„Szeretnénk, ha a Bizottság a szokásos kereteken kívül gondolkodna, és a 2018 májusi javaslatánál jelentősen ambiciózusabb költségvetést tenne az asztalra. A javaslat szükség esetén az Unió saját bevételi forrásainak reformjára is kiterjedhet annak érdekében, hogy nagyobb költségvetési mozgásteret biztosíthasson.
Legyen rugalmasabb a büdzsét, és tükrözze az új Bizottság politikai prioritásait: a zöld megállapodást, a digitalizációt és a geopolitikai célkitűzéseket. Ahogy már a múlt héten is mondtuk: ezek a kihívások nem válnak köddé, sőt, a koronavírus-válság következtében a megoldásuk még sürgetőbbé válhat” – fogalmaztak a képviselők.
A Költségvetési Bizottság már több alkalommal kérte az Európai Bizottságot, hogy terjesszen be a következő évre vonatkozó vészforgatókönyvet. Erre azért van szükség, hogy legyen egy, a kifizetések folyamatosságát garantáló védőháló az uniós programok kedvezményezettjei számára arra az esetre, ha a tagállamoknak nem sikerülne időben megállapodni a 2021 és 2027 között érvényes MFF-ről, és az nem lépne életbe 2021. január elsején.
Mivel a jelenleg érvényben lévő hosszú távú költségvetési keret 2020. december 31-én lejár, az Uniónak a következő hét évre új költségvetési keretet kell elfogadnia.