Back to top

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Ezekről beszélgettem Barsi Zoltánnal, a Magyar Patkolókovács Egyesület (MAPE) egyik alapító tagjával és Perge István Zoltán patkolókováccsal, mindketten az Észak-magyarországi Lógyógyászati Kft. partnerei.

Alapvető higiénia és ápolás

Alapvetően a legfontosabb a pata megfelelő hidratáltsága.

Nyáron vizet kell bejuttatni a patába, hidratálni kell, amit a hidratálás után patazsírral, olajozással tudunk tovább bent tartani, a többi, sárosabb időszakban pedig fordítva:

igyekezzünk lovunknak legalább éjszakára száraz helyet biztosítani, és a megtisztított patát száraz állapotában zsírozni, olajozni, hogy meggátoljuk a túlzott felpuhulást. Természetesen a folyamatosan istállózott lovaknál a túlzott felpuhulás veszélye nem áll fenn, inkább a kiszáradásé, télen is. Figyelembe kell venni a ló korát is, hiszen egy idősebb lónak a szaruminősége rosszabb lehet. Sajnos divat az ész nélküli olajozás, zsírozás, ami a pata kiszáradásához vezet, a környezet nedvességétől függetlenül. Lássuk a leggyakoribb fertőzéseket.

Nyírrothadás

Kialakulásához a fertőzés mellett valamilyen szinten hajlam is szükséges, bizonyos lovak fokozottan hajlamosak a nyírrothadásra. Nagyon érdekes viszont, hogy a helyüket nem változtató lovaknál sokkal kevésbé alakul ki nyírrothadás vagy egyéb fertőzés a patában, mert a ló hozzászokik az őt körülvevő baktériumokhoz, és ezek a „saját” baktériumok nem okoznak kárt a patában. Ez akár még az elképesztően igénytelen környezetben tartott egyedekre is vonatkozhat.

Ezzel ellentétben a gyakran helyet változtató lovaknál, sportlovaknál még akár a legkörültekintőbb gondoskodás mellett is kialakulhatnak fertőzések.

Versenyző, vagy gyakran utaztatott lovaknál ezért különösen fontos a pataápolás. Versenyeken érdemes akár napjában többször is kitisztítani a patát, hogy minél kevésbé tudjon idegen helyen fertőződni. Bár egyede válogatja, de általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb lovak patája sokkal egészségesebb, és ők sokkal hamarabb gyógyulnak ki a nyírrothadásból. Régi legenda, hogy a világosabb pata hajlamosabb a fertőződésre, valójában azonban a pata pigmentáltsága nem befolyásolja sem a növekedést, sem az ellenálló képességet.

A nyírrothadás leggyakrabban a sáros időszakban fordul elő, hiszen a folyamatos nedvesség hatására a nyír túlpuhul és a baktériumok könnyebben megtelepszenek rajta.

Ehhez még hozzájárul az is, hogy a nagy sárban a lovak kevésbé mozognak, többet ácsorognak egyhelyben. A nyírrothadás legészrevehetőbb tünete a jellegzetes, szúrós szag, emellett szürkéssé, feketéssé, krémes állagúvá válik a nyír, a nyírbarázda felszíne. Vágott seb jellegű, a valóságban egyáltalán nem seb eredetű elváltozásokat is tapasztalhatunk a nyíron. A kereskedelemben kapható bármely nyírápoló szer hatásos tud lenni, ennek előfeltétele a napi rendszerességgel történő használatuk az előzőleg alaposan megtisztított felületen. Ha az előző körmölésnél nem volt probléma a nyírral, akkor túl nagy baj nem lehet, de mindenképpen fontos a kovács szerepe, mert megfelelően ki kell bontania a nyírt, hogy kezelhetővé váljon a lovas számára. A nem megfelelően kibontott nyírban ugyanis a kezelés ellenére is még mélyebbre hatolhatnak a baktériumok.

Csűdsömör

A csűdsömör bakteriális eredetű, de lehet gombás is. Megelőzésének a titka a szárazon tartás. Ha már kialakult a baj, akkor Betadine szappannal meg kell tisztítani a felületet, a pörköket le kell dörzsölni, gondosan megszárítani, majd fertőtlenítő és hámosító hatású sebkrémmel (pl. Neogranormon, Bepanthen) vastagon be kell kenni.

Puhán, tisztán és szárazon kell tartani a sebszéleket, hogy ne tudjon kirepedni, mert akkor a baktériumok újra elszaporodhatnak.

Ha lovunk sokat tartózkodik karámban a sáros időszakban, ne mossuk a csűdjét, főleg ne használjunk sampont, mert azzal eltávolítjuk a bőr védőrétegét. A lábvégeket csak akkor mossuk, ha muszáj, például versenyek alkalmával, és utána mindig teljesen szárítsuk meg!

A fehérvonal-betegség

Kialakulásában ugyanazok a tényezők játszanak szerepet, mint a nyírrothadásban, lassabban alakul ki, viszont alattomosabb, mint a nyírrothadás.

Másfél centiméter mélyen kibontott fehérvonal- betegség, ami a fehérvonalat támadta meg
Magától nem gyógyul, kimondott kezelést igényel. Bár alattomos betegség, könnyen kezelhető. A hordozószél morzsalékonnyá válásával lehet jellemezni. Ha a hordozószél felfoszlott, akkor már előrehaladott állapotról beszélünk. Ezt kezelni kell gombaölőkkel és antibakteriális szerekkel.

Két típusa van, az egyikben maga a fehérvonal károsul, üregessé válik, a másik a hordozószél morzsalékonnyá válása, a szaruoszlopok közötti állomány károsodása.

A fehérvonal-betegség a pata közepétől hátrafele alakul ki leggyakrabban, azon a területen, ahol a legerősebb a patamechanizmus. Ha nem rézbevonatú szegeket használ a kovács, akkor a régi, illetve az új szeglyukakon is be tudnak kerülni a baktériumok.

Ha a ló patkolva van, akkor a gazdája csak kívülről tudja kezelni a fehérvonal-betegséget, például teafaolajjal.

A nagyobb hangsúly a patkolókovácson van, aki a körmölés után, a patkolás előtt tud beavatkozni. A fehérvonal-betegség kezelésének alapja a kibontás, az anaerob körülmények megszüntetése. Ezt követi a fertőzött területtől függően vagy a gyógyszeres kezelés és patkolás, vagy a gyógyszerezéssel kiegészített műszarus kezelés.

Patarák

Kétféleképpen alakulhat ki. A ritkább eset a keratómás, csontelváltozásos patarák – ekkor a csontszövet elváltozásai miatt sérül a lágyszövet, ez műtétileg kezelhető.

Patarák
Ami ennél sokkal gyakrabban fordul elő, az a kezeletlen nyírrothadás miatt alakul ki.

Ekkor már olyan mértékben sérült a sejtes nyír is, hogy képtelen a funkcióját ellátó nyírsejteket termelni, ehelyett vegyes állagú sarjszövetet képez, amiben ugyanúgy vannak vérerek, idegek, akár még talpi szarusejtek is, illetve nyírsejtek. Jellemzője, hogy rendkívül érzékeny, és az egészséges nyírral ellentétben egyáltalán nem terhelhető, állatorvosi kezelést is igényel. Külsőleg gyógyszeresen kezelhető, de pozitív hatással lehet rá az antibiotikum-kúra is. A gyógyszeres kezelés mellett pedig kauterizálással (sebkiégetéssel) gyógyítják. Ennek az a hátránya, hogy a lágyszövet nagyon vezeti a hőt, könnyű vele további gyulladást okozni, emellett beindíthatja a sarjszöveteket, így még több keletkezhet. Ezért az ilyen durva, de szükséges beavatkozásokat csak állatorvosi konzultációval, felügyelettel szabad végeznie a kovácsnak.

Plusz néhány tanács

Ha télen pihentették a lovat, levették a patkót, hagyták a patát természetes módon kopni,

idejében el kell kezdeni a felkészítést a lovaglásra és a versenyzésre, mert egy patkolásból nem biztos, hogy a kovács abba az állapotába vissza tudja hozni, amiben az előző évben jól és egészségesen tudott versenyezni.

A sarkaknak és stifteknek csúszásszabályzó szerepük van, sarkakat csak lovagláskor, illetve sportlovak esetében csak az aktuális versenyszámban használjunk. A folyamatos sarokhasználat tilos! Előnye nincs, viszont rengeteg hátránya lehet.

Kiegészítők: csodák nincsenek, táplálék-kiegészítőkben lehet kapni keratinos, biotinos készítményeket.

Tapasztalat útján kell megtalálni, melyik termék működik, de a rendszeres pataápolást, pataszabályozást, patkolást nem helyettesíti egyik sem, mint ahogy a jó minőségű alaptakarmányt sem.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Amerikai ASP elleni vakcina kérdőjelekkel

Az Egyesült Államok kutatói kidolgoztak egy afrikai sertéspestis elleni oltást, amelyet a közeljövőben alkalmazni fognak az USA-ban. Ennek ellenére Kanadát és Európát valószínűleg nem fogja érdekelni.

Kétévesek a versenypályán

Az angol telivérek már kétévesen megkezdhetik a versenykarrierjüket a galopp-pályákon. Sokan csodálkoznak, hogy hogyan lehet őket ilyen korán belovagolni és megfelelően felkészíteni a versenyzésre. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a kétévesen versenyző lovak versenykarrierje hosszabb, mint azoké, akik csak később lépnek pályára.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Tovább terjed az ASP? – Helyzetkörkép

Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.

Eredményes volt a mezőgazdasági termelők egységes kérelembenyújtási időszaka

A koronavírus-járvány által előidézett rendkívüli körülmények közepette is eredményesen zárult a mezőgazdasági termelők 2020. évi egységes kérelmeinek szankciómentes beadására rendelkezésre álló időszak május 15-én. Eddig 166.901 ügyfél nyújtotta be kérelmét, 4.993.382 hektár mezőgazdasági terület művelése után kérve támogatást.