Back to top

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

A talegallatyúkok közelebbi atyafiságukhoz hasonlóan nem maguk költik ki tojásaikat, hanem külső hőforrásokra bízzák őket. Az ausztrál talegalla a szerves anyag bomlásából származó hőt használja a fiókák kikeltetéséhez. Lényegében egy hatalmas erdei avarkupacot kaparnak össze, melyet összekevernek némi földdel. Arra, hogy a kupac ki ne száradjon, a madár ügyel, mint ahogy arra is, hogy a szerves anyag bomlása révén keletkezett hő a tojásoknál megfelelő legyen. A talegalláknak rendelkezésére áll egy „beépített hőmérő” is, úgyhogy a tojásokat takaró réteg vastagságát állandóan változtatják, miáltal belül egy konstans hőmérséklet alakul ki.

Fotó: Kovács Zsolt

Az ausztrál talegallatyúk poligám, a hímek ugyan védelmezik a költődombot más hímektől, ám a tyúkoknak nem tudnak ellenállni. De a tyúkok sem a hűség szimbólumai: voltaképpen az történik, hogy miután megtörténik a párzás, és tojást raknak, továbbállnak a következő hímhez.

A talegalla tojásai meglepően nagyok, 10-12 százalékát teszik ki a tyúk tömegének. A sárgájuk aránya is igen nagy. A tojásokat akár többnapos eltolódással rakják le, így a fiókák sem egyszerre kelnek ki. A kelési idő igen hosszú, 60-70 napig tart. A csibéknek nem elég kibújniuk a tojásból, azért is meg kell küzdeniük, hogy a kupac alól a felszínre érkezzenek. Attól függően, hogy a tojás milyen mélyen helyezkedik el, a felszínre érkezés órákig, sőt, napokig is eltarthat. Ma már nemcsak állatkertekben találkozhatunk vele, hanem díszmadártenyésztők portáin is.

A talegallatyúk tartása nem ördöngösség. Az biztos, hogy nagy alapterületű, változatosan berendezett voliert kell biztosítani a pár számára. Fontos, hogy mindennap sokat kapirgálhasson, így a röpde talaja semmiképpen sem lehet beton, a legjobb az avarral behintett természetes föld. A tágas volier mellé természetesen hideg elleni védőházikót is kell építeni. A röpdében igen nagy mennyiségű lombot kell elhelyezni ahhoz, hogy madaraink fészkelni tudjanak.

Cikkünk Kovács Zsoltnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Az Alpokban eltűnhetnek a gleccserek

Romlott a természetes környezet állapota Németországban. A szövetségi kormány vizsgálata a többi között kimutatta, hogy teljesen eltűnhetnek a gleccserek és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Már lehet jelentkezni a Budakeszi Vadaspark napközis táboraiba

Idén nyolc héten keresztül, napi két turnusban rendezi általános iskolásoknak szóló napközis táborait a Budakeszi Vadaspark. A programok népszerűségének köszönhetően az eddigi Vackor Tábor mellett ezen a nyáron Berkenye néven is indul tábor.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.