0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

A mezőgazdaságban zajló folyamatok átütően hatnak a városi élettérre és az ott élőkre. Nem kell ornitológusnak lenni ahhoz, hogy lássuk, a városok madárvilága csupán néhány fajból áll. Szarkák, dolmányos varjak és városi galambok alkotják népes városaink madárfaunáját, és itt ki is fújt a történet… És ahogy mindinkább szemfülesebbek vagyunk, ugyanakkor van egy minimális érdeklődésünk a madárvilág iránt, láthatjuk, hogy télen a vetési varjak, csókák, erdei fülesbaglyok költöznek emberlakta környezetbe, kóbor macskákat összeszedve vagy az esti kutyasétáltatás során csivavákat elragadva.

Emellett apró énekesmadarak siserehada: széncinegék, kékcinkék, őszapók, ökörszemek, verebek lepik el a kopasz bokrokat, sűrűket. Tőkés récék sütkéreznek egy-egy patakpartjainkra hajított gumiabroncson, visszatérve Afrikából örvös galambok húzódnak a panelrengetegbe, és a kultúrakövető, falvak lakóinak is tartott balkáni gerlék gubbasztanak a Keleti pályaudvar kupoláján.

Továbbhaladva a madarakon, rókák járják a kertek alját és vaddisznókondák foglalják be Pécs tereit. Valami itt nem kerek, gondolhatnánk. Talán gondoljuk is, de nem veszünk róla tudomást.

Künn’ a határban meg eközben üres a táj. Szinte hallani a fák lélegzetét. Körbetekint az ember, és a látóhatáron át tartó homogenitástól fáradni kezd a tekintet.

Az uniós támogatások által fenntartott intenzív, nagyüzemi mezőgazdaságnak köszönhetően a töredékére csökkent a biodiverzitás. A fajok természetből való eltűnése egyes kutatók véleménye szerint komolyabb problémákat is okozhat, mint maga a klímaváltozás.

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

Az állatok egyre meghatározóbb „városi közösségének kialakulását” az emberi terjeszkedés okozza; az építkezéseknek köszönhetően „betongazokként” nőnek ki a földből bevásárlóközpontok, lakóparkok, pihenőövezetek.

Ez a kettős folyamat eredményezi a faunai szomszédságot. A kérdés az, hogy milyen lesz ez a viszony, és annak következményét az ember hogyan, mily mértékben szenvedi el.

Addig is élvezzük a naplementét, hisz’ olyan gyönyörű, ahogy lélekvesztőnk léket kapott fara miatt a nappal együtt süllyedünk alá a mélybe.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu