Back to top

A borellátás zavartalan

Értékesítés szempontjából még nem érintette hátrányosan a francia tulajdonú Danubiana Kft.-t a koronavírus okozta korlátozás. Évente 120-130 ezer hektoliter bort exportál a bonyhádi központú cég, míg a hazai piacon kevesebb, mint 20 hektó kerül a fogyasztók poharába.

Itthon - akárcsak az osztrákoknak - palackos terméket forgalmaznak. A  belföldi értékesítés – mivel kereskedelmi láncokba szállítanak – nem csökkent, hiszen aki napjainkban bort akar vásárolni, főként az élelmiszerboltokban szerzi be. Schmidt Győző, a vállalkozás ügyvezetőjének tapasztalata szerint a kispincéknél viszont megnőtt a helybeni eladás.

Schmidt Győző, a Danubiana Kft. ügyvezetője
Schmidt Győző, a Danubiana Kft. ügyvezetője
Fotó: viniczai

„Több borkereskedés is nehéz helyzetbe került”

- hozta példaként a szakember, hogy van olyan kiszállító, amely mostanra 80 százalékkal csökkent a forgalma, a maradékot az online értékesítés teszi ki, s a jövő bizonytalan. Ez szinte mindenkire vonatkozik – borászat, borkereskedő -, aki a HORECA-ba dolgozik. A webshop hatékonyságában is vannak kérdőjelek, hiszen a kiszállító cégek működése sem kiszámítható. „A németeknél a DHL kijelentette, Magyarországra nem szállít” - magyarázta, hogy a HNT most különített el 25 millió forintot a „Bort a termelőtől” kampányra. Így lehet azokat a szakmabelieket életben tartani, akik eddig a gasztronómiába dolgoztak.

A Danubiana-nál folynak a kiszállítások, a németeknél hasonló a helyzet, főként a franciáknál szűkültek a lehetőségek, ahol 13-15 százalékkal csökkent a kiszállítások mértéke.

Ugyanakkor a bonyhádi központú cégtől több piacon - Dél-Koreába, Japánba - is most kezdték meg a beszállításokat.

Miként fog alakulni, még nem tudni, de a borászat hagyományos piacai jelenleg is várják a boraikat.

Fotó: Pixabay

Schmidt Győző nagyobb gondot lát az inputanyagok biztonságos ellátásában. Éppen ezért berendelték a szükséges alapanyagot. Magyarországon csak fehér palackot gyártanak, a színes palackokat importáljuk. A csavarzár nagy részét szintén külföldről szerezzük be, ha itthon is gyártják, a hozzávaló főként Kínából érkezik. Azt még nem látni, hogy az ellátásban hol lesz kisebb-nagyobb fennakadás. „Ha véletlenül nem érkezik meg a megfelelő színárnyalatú kupak, vagy nem tudják megfelelően feliratozni, a módosítást megpróbáljuk a vevővel elfogadtatni” - jegyezte meg a szakember. Ebben az évben is tervben van 10 ezer hektoliter erjesztő tér fejlesztése, a hazai gyártó már jelezte, hogy legalább egy hónapot csúsznak a határidővel. A tartályhoz szükséges acél külföldről jön, az ajtók Olaszországból, a lézerhegesztett hűtőköpeny Németországból, egyébként magyar tartály.

„A mi tartályaink ha lassan is, de készülnek, miközben sok kicsi borászat visszamondta a megrendelését, mert nincsen árbevételük”

- mutatott rá a kialakult helyzetre. A növényvédő szer ellátást sem érzi kiszámíthatónak, hiszen ezek nagy részét szintén nem Magyarországon gyártják. „Van olyan készítmény, amit az ígéretek szerint majd csak júniusban szállítanak”- hívta fel a figyelmet, hogy sokszor egy nap csúszás is helyrehozhatatlan károkat okoz.

Országosan 300 ezer hektoliterrel kisebb borkészlettel nézünk az új évjárat elé, mint az előző évben. Viszont senki nem tudja, mekkora lesz az értékesítés, a fogyasztás. Ráadásul a nyugaton eladhatatlan mennyiséget is megpróbálják itthon értékesíteni.

Január-februári hónapokban a francia borok eladása Kínába 80 százalékkal, a spanyoloknak 90 százalékkal esett vissza, de az ausztrálok is 80 százalékot vallottak be.

Ezek a borok valahol fogyasztóra várnak. „A napokban jött angol megkeresés, hogy a dél-afrikai borok helyett tudnánk-e szállítani” - hozta  az ellenpéldát Schmidt Győző. Az értékesítést nagyban meghatározza a forint-euró illetve a forint-font árfolyama. Belföldön a bort forintért értékesítik, de az input anyagokat valutáért lehet csak beszerezni, így romlik a jövedelmezőség. „A bor kivételével minden külföldről érkezik”- erősítette meg, a nyomdák is csak euró-alapon hajlandóak számolni.

Talán a humán erőforrás biztosítása a szőlőben okozza majd a legkevesebb fejtörést, sok helyről jelentkeznek be, hogy dolgozni szeretnének. „Megesett, hogy egy étterem dolgozói szóltak, hogy szívesen jönnének szőlőmunkásnak” - mutatott rá, hogy hosszú évek óta  - 2017 és 2019 kivételével - mindig a legtöbb szőlőt feldolgozó cég volt a Danubiana.

Fotó: viniczai

Ha az ültetvények állapotát nézzük, az Alföld messze kiemelkedik, a 10 év alatti szőlők aránya 40 százalék körüli. Ugyanakkor Tokajban 60 százaléka 30 év feletti. Az alföldi ültetvények 69 százaléka 20 év alatti, ezt követi a Pannon Borrégió 61 százalékkal.

Magyarországon gondot jelent, hogy alacsonyak a szőlő felvásárlási árak. A magyar must és bor közel harmadát három ország viszi el: Szlovákia, Csehország – ezt a kettőt szinte egynek lehet venni – és Litvánia, amely a legolcsóbb. Litvánia a „kiskapu” Oroszország felé.

Szövetkezés mindig nehéz dolog. Nem elég, hogy a magyar gazdában zsigeri ellenállás él, de elaprózódtak a területeik, amit nehéz gazdaságos gépesíteni.

Ráadásul mindenki rendelkezik eszközökkel, amit nem tud eladni, tehát szolgáltatni akarnak. Úgy tűnik a gépberuházási támogatások hasznosulásában vannak kifogásolható elemek. „Nálunk egy 10 éves gép már öregnek számít, miközben az osztrákoknál, a németeknél, az olaszoknál 30 évesen is vígan pöfögnek” - nyugtázta a szakember.

Bonyhádi és gyöngyösi telephelyeikre nincsen bejárás – mindent fertőtlenítenek – kivéve a kamionost, akit viszont megkérnek, hogy a rakodás idejére se szálljon ki a járművéből. A francia anyacég nagyobb mennyiségű bort párolt le, s összeállt egy másik vállalkozással, így készítettek együtt fertőtlenítő szert.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Fotó: MTI - Sóki Tamás

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.

Kosárka József, a nagykövet, a bornagykövet

Kevesen vannak, akik ne ismerték volna a magyar bor hazai és nemzetközi szinten is elkötelezett küldöttét. Kosárka József meghatározó szereplője volt a magyar borszakmának. Alázatos és hozzáértő borszakírói tevékenységével, szakértelmével és tudásának átadásával, oktatói tevékenységével is a magyar borkultúrát szolgálta, egészen az utolsó időkig. Tavaly év végén vettünk búcsút a 71 éves korában elhunyt szakembertől.

Németország még sosem volt ennyire vegán

Minden eddiginél többen regisztráltak a vegán január kihívásra Németországban, a legtöbben állatvédelmi okokra hivatkozva – nyilatkozta a Veganuary képviselője a német fruchthandel.de portálnak. Ráadásul a kereskedelmi láncok is nagy erőkkel vesznek részt a megmozdulásban, nehéz nem észrevenni a mozgalom jelmondatait bevásárlás közben.

Fedett őstermelői piac épül Harkányban

Csaknem 330 millió forintos beruházás keretében építettek új, fedett őstermelői piacot Harkányban - közölte a Baranya Megyei Önkormányzat az MTI-vel.

Könnyítés az exportra termelőknek a NETA-változás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelzésének is köszönhetően megszűnt az exportra értékesítő, belföldön NETA-köteles terméket előállító élelmiszeripari vállalkozások népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettsége. Ezáltal a magyarországi feldolgozók nem lesznek a külpiacokon versenyhátrányban a külföldi cégekkel szemben.

Így drágultak decemberben az élelmiszerek

Az előzetesen vártnál némileg kisebb mértékben, 44,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Magyarországon 2022 decemberében éves összevetésben. Kedvező irányú folyamatot jelez, hogy számos termék esetében lassulni látszik az emelkedés üteme – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal által pénteken közzétett inflációs adatokra reagálva.

A burgonya ára marad, a költségek nőnek

A magyar burgonyaágazat nem éppen fénykorát éli. A minőségi elvárások nőttek a burgonyával szemben, a termesztés feltételei viszont nem sokat javultak. Határunk nyitott a burgonyatermesztésre kedvezőbb adottságokkal rendelkező uniós országok gazdái előtt, a magyar termés évről évre veszít jelentőségéből a hazai piacon. A november közepén bevezetett hatósági ár a fogyasztóknak kedvez, a tisztességes termelők helyzetét, kilátásait azonban nehezíti.

Közel ötödével csökkent a kibocsátás

A mezőgazdaság teljes termelési volumene 19, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé pedig 6,1 százalékkal esett vissza 2022-ben az előző évhez képest. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal december 7-i gyorstájékoztatójából.

Drágább a tűzifa, mint az ipari fa – ha egyáltalán van

Németországban is nehéz dolga van annak, aki tűzifát szeretne vásárolni; legvalószínűbb, hogy az „ebben a szezonban már nem szolgálunk ki új vevőket”, esetleg a „frissen vágott fa kapható” mondatokkal találkozik a kereskedőknél. Közben pedig már faipari alapanyag sincs, mert azt is tűzifaként adják el – olvasható az agrarheute.com cikkében.

Ígéretesen indult a tavalyi év a BÉT áruszekciójában

Közel 40 százalékos növekedésre lehetett számítani 2021-hez képest a Budapesti Értéktőzsde árupiacán a tavalyi év első kilenc hónapjának forgalma alapján, de az utolsó negyedév piaci folyamatai, valamint az aszály miatt végül éves szinten mindössze 10 százalék körül alakult a növekedés – tudtuk meg Markovics Zsolttól, az Equilor Befektetési Zrt. árupiaci szakértőjétől.