0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

„Dunakeszi legyen zöld és környezettudatos város”

Budapest vonzáskörzetének egyik legdinamikusabban fejlődő települése Dunakeszi, ahol az elmúlt évtizedben 35 ezerről 50 ezerre nőtt a lakosság száma. Főkertészi pozícióra tavaly írt ki pályázatot az önkormányzat, arra jelentkezett Tóth Eszter tájépítész, minősített favizsgáló. A balatonalmádi szakmai napokon beszélt munkájáról.

A város polgármestere azt kérte az újonnan kinevezett főkertésztől, hogy Dunakeszi legyen zöld és környezettudatos város. Tóth Eszter maga állította össze, hogy mi a főkertész vagy főtájépítész feladata, ennek a feladatkörnek nem volt ugyanis előzménye a településen. Szabad kezet kapott, ami hatalmas felelősség is, mondta. Két nagy feladatcsoportot fogalmazott meg: a zöldfelület-kezelés és -védelem, valamint a zöldfelület-fejlesztés. Az első a meglevő zöldfelületek fenntartását, a meglevő városi zöldfelület arányának védelmét jelenti, a második az új közparkok helykijelölését, az azok tervezésében való aktív közreműködést, valamint a minőségi fejlesztések megvalósítását foglalja magában. A főépítésszel jó kapcsolatot ápol, hetenként találkoznak és megbeszélik az időszerű feladatokat.

A város zöldvagyona

Amikor a fiatal főkertész munkába állt, a városnak nem volt fakatasztere, és pontos adat sem arról, hogy mekkora a város zöldfelületi vagyona, mennyiről kell az önkormányzatnak gondoskodnia. Így azt sem tudhatták, hány négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra. Tóth Eszter nekilátott az összesítésnek, felmérésnek, és így ma már tudják, hogy ez 7-8 négyzetméter a fenntartott zöldfelületekre vetítve, ami Dunakeszi adottságaihoz mérten szerinte igen alacsony.

Három kategóriát alakítottak ki, intenzíven, félintenzíven és extenzíven fenntartható zöldterületeket különböztetnek meg. Most kerülnek kidolgozásra a fenntartási feladatok és elvek ezekre vonatkozóan. A település faállományának felmérésére olyan módszert dolgoztak ki, amelyben a közösségi felmérés lehetőségét vizsgálják. A városi pontfelhőn a fák helye 10 centiméteres pontossággal megtalálható, a főkertész pedig pontszámmal tudja azonosítani a fahelyeket. Olyan alkalmazás is működik, amiben kataszter ugyan még nincs, de például a kidőlt fák bejelentése lehetséges, mint ahogy az is bejelenthető, ha valaki a közterületen egy adott fánál fenntartási problémát talál. A rendszerben idővel az üres fahelyek beültetésére szóló igényt is le lehet majd adni, ha valaki például a saját háza elé akar ültetni. Két ügyfélszolgálatos kolléga továbbítja ezeket a jelzéseket a főkertészhez. Sok tájépítész, idősebb kertész lakik a településen, hallottuk, akik megkeresték a főkertészt, hogy szívesen együttműködnének vele.

Ezer fa program

Hozzákezdtek a növényállomány és a játszószerek vizsgálatához is, tavaly pedig budapesti példára elindították és már be is fejezték Dunakeszin az „1000 fa” programot. Néhány hónap alatt elkészült a fahelykijelölés, meghatározták a fafajokat, beszerezték a fákat és el is ültették valamennyit. A tervezésben nagy segítség volt a város jó közműtérképe. Egyebek között eltelepítettek 180 díszcseresznyét (Prunus serrulata Kanzan), illetve 70 olasz gyertyánt (Alnus cordata). Külön ültetőföldet kevertek az 1000 fa számára tőzeg, zeolit, barna erdőtalaj és marhatrágya elegyéből.

A fásítás helyéül elsősorban a játszóterek környékét, a lakótelepeket, a városba bevezető utak szegélyeit jelölték ki.

Az önkormányzat célul tűzte ki, hogy kétévenként egy gyűjtőutat teljesen felújít. Néhány, eddig vízelvezetési gondokkal küzdő utcában minta-esőkerteket alakítanak majd ki, kisebb utcákban pedig utcakerteket szeretnének létrehozni. Keresnek olyan utcaközösségeket, akik részt vennének ilyen mintaprojektben, és többen jelentkeztek már. Idén tavasszal az egyik meglevő park felújítása kapcsán a közösségi tervezés is elkezdődik.

Műszaki ellenőr is

Kinek mit mondanak

Rendkívül fontos a kommunikáció. Eldöntötték, hogy melyik korcsoportokat és hogyan akarják megszólítani. Különböző kommunikációs csatornákat nyitottak, sikeresen működik a város közösségi oldala, ahol folyamatosan ismertetik elképzeléseiket a lakossággal, így sokkal nagyobb az elfogadottság. Mielőtt kivágnak vagy kezelnek egy fát, tájékoztató táblát tesznek ki rá, mert az a tapasztalat, hogy az emberek kevésbé tekintenek szemmagasságnál följebb és észre sem veszik a száradásokat, károsodásokat.

A dunakeszi zöldberuházásoknál ezentúl a főkertész végzi a műszaki ellenőri feladatokat, és betartatja az építkezéseknél a szabványnak megfelelő favédelmet. A jogi háttérhez már készülnek a rendeletek, azok fogják szabályozni a fakivágást, fapótlást is. Tóth Eszter azt szeretné elérni, hogy a faültetés közterületen bejelentés-, de ne engedélyköteles legyen. Erre azért van szükség, hogy a főkertész dönthessen abban, hogy milyen fafajokat telepítsenek, illetve milyeneket ne. A közterület-felügyelet aktívan részt vesz a fakivágások engedélyezésében, így sikerült visszaszorítani az illegális fakivágásokat Dunakeszin, a vétkeseknek azonnal küldik a csekket és feljelentést is tesznek.

A város főkertésze elérte, hogy a rendelkezésére álló költségvetés a város működési költségekkel csökkentett bevételének 4 százaléka lett, ami korábban 2 százaléknál kevesebb volt. Jelenleg 350 ezer négyzetméter nagyságú zöldfelületet kezelnek, a jó minőségű fenntartáshoz képzett munkaerőre van szükség, ezért előírták, hogy fát csak faápoló végzettséggel lehessen kezelni. Kivágást bárki végezhet, akinek van hozzá jogosultsága. Igyekeznek hosszú távú szerződéseket kötni faiskolákkal, mivel az elkövetkező öt évben a főút mentén szeretnék több kilométer hosszan lecserélni az elöregedett fák vegyes kiültetéseit.

Tóth Eszter főkertész extra rövid távú (egy év), középtávú (öt év), hosszú távú (10-20 év), és unokáinknak szólóan hosszú távú stratégiát alkotott.

Ebben összefoglalta a feladatait, a hosszú távú elképzelések között szerepel például a városszövetbe beékelődött fenyvesek elegyes parkerdőre való cseréje, a Duna-parti ligeterdő visszatelepítése, egységes utcaképek, utcaszerkezetek kialakítása, a lakótelepek fenntartási és fejlesztési terve, illetve az ütemezett parkfelújítások meghatározása.

Forrás: Kertészet és Szőlészet