Back to top

A karantén hatása: az állatok kezdik "meghódítani" a világ városait 

A világ számos országában arra kérik az embereket, ne hagyják el otthonukat, ezzel is próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését. Sokkal kevesebb ember van az utcákon, és közben egyre több állat merészkedik elő.

Nagyon sok állat, a halaktól és a kacsáktól kezdve a szarvasokon át a majmokig, olyan helyeken tűnik fel, ahol eddig általában nem láthattuk őket – olvasható a BBC hírportálon. Néhányan a nagyvárosokban keresnek élelmet, mások pedig egyszerűen csak élvezik az emberek nélküli környezet szabadságát.

Halak

Velencében az emberek arról számoltak be, hogy visszatértek a csatornákba a halak és a kacsák, miután az olasz város utcái és híres csatornái kiürültek a koronavírus miatt. Láthatóan javult a vízminőség is, most kristálytisztának tűnik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a hajók eltűntek, és nem hozzák a felszínre az üledéket, amely a vizet sötétebbé, valamint zavarosabbá tette.

Juhok és lovak

A szigorú karanténfeltételek között élő olaszoknál nem csak a halak és kacsák kerültek elő. Egyre több lovat és juhot látnak emberi felügyelet nélkül sétálni.

Majmok

Thaiföld utcáin nem szokatlan a majmok látványa, de mostanában jóval többet találni a szokásosnál, általában élelmet keresnek. A turisták, akik eddig bőségesen ellátták őket táplálékkal, eltűntek. Így napjainkban több száz majom barangol az utcán maradékok után harcolva.

Szarvasok

Japán közkedvelt parkjában, a Nara Parkban, több mint ezer szarvas mozoghat szabadon egész évben. A turisták gyakran sorban álltak, hogy etethessék őket. A kijárási tilalom és utazási korlátozások miatt sokkal kevesebb ember jár arra. Ennek az lett a következménye, hogy a szarvasok táplálékot keresve rendszeresen a városba vándorolnak. Tíz-tizenöt fős csapatokban kószálnak az utcákon, és közben megeszik a cserepes növényeket.

Vaddisznók

Egyes országokban egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy vaddisznók sétálnak az utcákon. A spanyolországi Barcelonában is előfordultak az elmúlt években, de a mostani kietlen, emberek nélküli utcákon sokkal bátrabban közlekednek. Erről a helybéliek szívesen osztanak meg képeket és videókat a közösségi médiában.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
bbc.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Befogták a Bükkben kóborló szervált

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint szervált láttak - sőt, videóztak - a Bükkben. Az Afrikában őshonos macskaféle viselkedéséből is látszott, hogy korábban fogságban tartották, ahonnan vagy megszökött, vagy szabadon engedték.

Erdősítéssel kompenzálják a fenntarthatósági expó karbonlábnyomát

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megfelel majd a Zöld rendezvény minősítési feltételrendszernek; az ötletgazdák, a KÖVET Egyesület és a Kék Bolygó Alapítvány a rendezvény karbon és ökológiai lábnyomát is kiszámolja, az ellentételezéshez szükséges erdősítési szükségletre pedig javaslatot tesz - közölte a két nonprofit szervezet az MTI-vel szerdán.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Rekord mennyiségű tengeri tehén pusztult el

Július óta minden héten rekordokat döntöget a vadgazdálkodási hatóságok által közreadott elpusztult tengeri tehenekről szóló jelentés. November közepére pedig átlépte az 1000 példányt az elhullott egyedek száma.

Zöldebb települések

Lassan a végéhez ér az idei őszi településfásítási program, melyben az EGERERDŐ Zrt. illetékességi területén összesen 25 település vett részt. Ennek megvalósításában az EGERERDŐ Zrt. dolgozói és egyben az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, mint szakmai koordinátorok vettek részt.

Klímaváltozás: felismerés és cselekvés

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága „Klímaváltozás az agráriumban – kihívások és megoldások” címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az eseményen Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója a klímaváltozás erdőket érintő és erdőgazdálkodási hatásairól, a lehetséges védekezési módokról tartott előadást.

Faápolási és kitermelési munkák az Erdei Tornapályán

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének munkatársai a NYÍRVV Nonprofit Kft. szakembereivel novemberben helyszíni bejárást tartottak a Sóstói-erdőben, az Erdei Tornapálya területén. A cél az itt lévő fák egészségi állapotának felmérése volt, mivel a lombhullás után jobban láthatóak az idős tölgyfák koronaágai.

Kisvasúti üzemszünet

A COVID-19 járványveszély miatt az Egererdő zrt. által üzemeltetett kisvasutakon 2021.12.31-ig, üzemszünet miatt nem lesz közlekedés.