Back to top

Turbógyors akácfajta - akár kétszeres növedéket is produkál

Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt.

A Hungaroplant Kft. a Nébih Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályával, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével együttműködve osztotta meg tapasztalatait a Turbo Obelisk nemesakác termesztési kísérleteinek eredményeiről.

Az erdőmérnök Kapusi Imre nemesítésére alapozva szelektálta a Silvanus Csoport Kft. az új vegetatív akácklónokat. Magtermesztő ültetvényükben termesztett magokból csemetét nevelnek, az a generatív vonal. 12 évvel ezelőtt Kapusi Imre nyomdokain indultak el, azt követően fejlesztették ki az új Obelisk fajtákat, ahol az elnevezés a fajta törzsének egyenességére és vastagságára, a Turbo pedig a növekedés gyorsaságára utal.

Az úgynevezett „árbocakác” klónfajtákat még az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kezdte szelektálni és szaporítani, de sajnos nem kerültek be a köztermesztésbe, tudtuk meg Németh Jenő okleveles erdőmérnöktől.

Telepítésre, területhasznosításra

A tápiószelei kétéves kísérleti Turbo Obelisk nemesakác-ültetvényt mutatja be Németh Jenő erdőmérnök
A tápiószelei kétéves kísérleti Turbo Obelisk nemesakác-ültetvényt mutatja be Németh Jenő erdőmérnök
Fotó: Silvanus Csoport Kft.
Az árbocakácnál gyorsabban növő Turbo Obelisk fajtákkal, melyeket harminc évvel ezelőtt Kapusi Imre kezdett el nemesíteni, most értünk el oda, hogy kijelenthetjük, ezek a fajták bizonyíthatóan jól fejlődnek, akár kétszeres növedéket is produkálnak feleannyi idő alatt. Kidolgoztuk a legújabb fajták szaporítási és termesztéstechnológiáját üzemi méretű kísérleti ültetvények létrehozásával. A legígéretesebb fajtákat fajtaminősítésre bejelentettük, ami egyúttal a szaporítási és forgalomba hozatali engedélyt is jelenti.

A több mint harminc éve piacon lévő „árbocakác-fajták” és a hat éve már bizonyított Turbo Obelisk fajták használata többszörös értékhozamot eredményez, fogalmazott a szakember.

A hatéves csemői Turbo Obelisk nemesakác-ültetvény, háttérben az egyidős magágyi kontrollal
A hatéves csemői Turbo Obelisk nemesakác-ültetvény, háttérben az egyidős magágyi kontrollal
Fotó: Silvanus Csoport Kft.
Az elmúlt 18 évben a telepített facsemeték több mint 50 százaléka akác volt a magyarországi erdősítésekben. Valószínűleg az elkövetkező időszakban is ugyanez lesz az arány, hiszen rengeteg olyan terület van az országban, amit mással nem lehet hasznosítani. A magyar mezőgazdasági területekből körülbelül hatszázezer hektáron az agrártámogatások ellenére is nullszaldó vagy akörüli a profit. Ezeket célszerű lenne más módon hasznosítani. Emellett a klímaváltozás okozta szélsőségek is abba az irányba hatnak, hogy a hagyományos szántóföldi kultúráknál csökken a nyereség. Az erdősítéseknél és az ültetvényeknél más a helyzet. A kimondottan fatermesztési célú ültetvényeknél cél a minél értékesebb faanyag kitermelése, hiszen minél többet szeretne nyerni a gazdálkodó a gyenge adottságú területeken is. Az új akácfajtáknál akár 15 évre is csökkenhet a vágásérettségi kor.

A nemesítők jelenleg több fajtát ajánlanak a termőhely és a termesztés céljainak megfelelően. A célválaszték lehet oszlop vagy rönk, ami függvényében nemcsak a fajta, hanem a javasolt ültetési hálózat is változhat. A tágabb hálózattal induló ültetvény miatt elmarad a tisztítás és az első növőtér-bővítésnél, 6-8 éves korban már jól értékesíthető oszlopanyag kerül ki, így a megtérülés már akkor elkezdődik. A Turbo Obelisk nemesítésével egy időben 30 hektáros magtermesztő ültetvényt is létesítettek, amelynek a terméséből szaporítják a Turbo magcsemetét. Véghasználatot követően mindkét fajta gyökérsarjról könnyen felújítható, a faanyag minősége ugyanolyan lesz, mint a telepített. Tehát nem kell újratelepíteni és a faanyag minősége is jó lesz.

A témában hazánkban először tartottak szakmai rendezvényt, ahol bemutatták a tápiószelei kétéves kísérleti akácültetvényt és a hatéves csemői ültetvényt. Nemesítési eljárásokkal, termesztési technológiával, fatömeg-hozamokkal, területhasznosítással és a szén-dioxid-megkötés adataival ismerkedhettek meg a szakemberek. Németh Jenő véleménye szerint önmagában
a fajták szén-dioxid-megkötéséből is meg lehetne élni, ha ezt kifizetnék minden évben a gazdáknak. Ez az összeg a gyors növekedés miatt akár százezer forint is lehet hektáronként és évenként. Például az Egyesült Királyságban az erdősítő a mindenkori világpiaci ár alapján megkapja a szén-dioxid-kvóta után járó pénzt.

A rendezvényen felszólaló szakemberek igyekeztek a támogatási rendszerre is hatással lenni, azt javasolva, hogy nyisson utat ezeknek az új fajtáknak, illetve tegyen különbséget a közönséges magonccsemete és a nemesített fajták között. A résztvevők megfogalmazták, miben szeretnének változást. Jelenleg például a nemesnyár-ültetvény telepítését nagyobb összeggel támogatják, mint az akácot, pedig egy akácklónt sokkal költségesebb szaporítani, valamint a támogatás elnyeréséhez szükséges telepítési tőszám is sokkal magasabb az akác esetén.

Hatéves fák a csemői ültetvényben
Hatéves fák a csemői ültetvényben

Nemesítési tematika

Bach István, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa előadásában részletezte a nemesítés tematikáját. A Turbo Obelisk vegetatív szaporítású fajtacsoport nemesítési célja a kiváló törzsminőségű és gyors növekedésű, minőségi fatermesztési célt szolgáló fajták előállítása. A fajtajelöltek az árbocakáchoz mérhető törzsminőség mellett 18 éves korra olyan fatömeg-produkciót adnak, amely az árbocakácosok esetében csak 25-35 éves korra várható.

Az erdőterületek bővítése (Nemzeti Erdőtelepítési Program, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) terve 27 százalékos erdősültség elérését, 680 ezer hektár új erdő telepítését célozza meg. A nemzeti erdőstratégia az erdőket és az erdőgazdálkodást érintő kihívások közül elsőként tárgyalja a klímaváltozást, ezen belül a klímaváltozás mérséklését és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elemezte Solymos Rezső erdőmérnök. A „Racionális erdőhasználat” című fejezet foglalkozik az ipari célú fásszárú-ültetvények létrehozásával, amelynek célja a fával borítottság mellett a fával, mint megújuló erőforrással való ellátottság növelése, ezáltal a fa iránti igénynövekedés okozta, az őshonos erdőállományokra nehezedő fakitermelési kényszer csökkentése.

Az akác nemesítésének célja elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú területek potenciális fatermőképességét az átlagosnál jobban kihasználó, a várható klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, minőségi faanyagot adó fajták szelektálása.

Az előadó szerint a Turbo Obelisk nemesített akácfajtákkal történő erdősítési technológia a fejlesztési, és a klímaváltozást mérséklő céloknak is megfelel.

Géppel is

A tápiószelei akácos
A tápiószelei akácos
Horváth János erdőmérnök, méhtenyésztő az intenzív növekedésre szelektált akácklónok ültetvényes termesztésekor a gyakorlati tapasztalatok alapján javasolja a négyzetes hálózat helyett a téglalap hálózatban való telepítést (4 × 2,5 m), ami jobb a gépi ápoláshoz. A hektáronkénti ezres tőszám véleménye szerint elegendő a telepítéskor. Az ültetvény teljes záródása négyéves korban megtörténik. A nemesített vegetatív szaporítóanyag által biztosított többletteljesítmény az intenzív technológia során mutatkozik meg. A javasolt alacsonyabb első kiviteli tőszám miatt csökken a szaporítóanyag- és a létesítési költség, könnyebb lesz, és kevesebb sérüléssel jár majd a gépi ápolás. A minőségi hengeresfa elérése érdekében javasolt a törzsek nyesése.

A rendszerjellegű ültetvényes akáctermesztés céljaként Pogrányi Kálmán erdőmérnök a szokásosnál alacsonyabb vágásfordulót, a magas iparifa-kihozatalt, a felhasználó-központú alapanyag-termelést és a meghatározott termesztési célokat teljesítő fajtaválasztékot jelölte meg. Az ültetvényes termesztésnél a teljes termelési rendszer véghasználata 15-20 éves korban következik be. Emellett alternatív termelési rendszerek lehetnek rúdfa + oszlop 12 éves vágásfordulóval, oszlop 10-12 éves vágásfordulóval, oszlop + rönk 18-20 éves vágásfordulóval.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Különleges kóstoló: 800 paradicsomfajta egy helyen

Hollandiában, a legnagyobb paradicsomtermesztő körzetben nyitotta meg kapuit a TomatoVision. A Syngenta 1,4 hektáros bemutatóközpontjában a nemesítés mellett 1500 négyzetméteren a cég 800 paradicsomfajtáját láthatják az érdeklődők. A korszerű létesítményt mesterséges megvilágítással is fölszerelték, teljes a klímaszabályozás, így a gyakorlatban alkalmazott módszerek közt tesztelhetik a hibrideket.

Lassan enyhül a szárazság

Az elmúlt napok esőiből, záporaiból, zivataraiból több-kevesebb mindenhova jutott az országban, ami az idei száraz tavaszon nagyon sokat jelentett mind az ültetett, mind a természetes növényzet számára. Mivel a felgyülemlett csapadékhiány igen tetemes, ezért ezek a záporok még csak enyhítették a szárazságot, az aszály megszűntéhez további csapadékra van szükség.

Alsóvadácsi Vadászpanzió

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Beszédes fajtanevek

A szőlőfajta a minőségi szőlőtermesztés alapja, így feltüntetése nem hiányozhat a legtöbb boroscímkéről. Kiemelt szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a legkevésbé szőlő- és borrajongó emberek is tudnak néhány nevet említeni.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.