Back to top

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Részletes fotógaléria a birkanyírásról Tószegen ide vagy a képre kattintva

„Valamikor hármas hasznosításban voltak a környéken a merinók – mondja Papp Zsolt – a tavaszi körmölés után jött a nyírás, majd a „legelőre ellettek”, a bárányt értékesítették, és utána az anyákat fejték.

Manapság azonban a gyér piac miatt a fejés és a nyírás is lassan kikopik a gazdálkodásból. A hazai gyapjúnak nincs piaca, így annak adjuk el, akinek tudjuk.”

Ahogy a gazda meséli, az állományt azért nyírják, hogy a nyári hőségben „ne legyenek az állatok szőrbe”, a bevétel meg leginkább annyi, ami a nyírás költségeire elég. Az 500-as állomány nyírásával reggel 7 és délután 4 óra között végzett a 7 nyíró, akiknek birkafogók, gyapjúhordók, rostálók segítették a munkáját – összesen huszonketten voltak a Szűcs Patrik vezette csapattal együtt. A levágott gyapjú mennyisége kicsivel két tonna fölötti.

A hazai gyapjúnak a világpiacon a kínai műszállal és ausztrál konkurenciával kellene a versenyt felvennie, azonban hiába hosszú szálú és zsíros, vagyis jó minőségű, azért a téli istállózás miatt csak szennyezettebb az állataink szőre, mint az egész évben legelőn tartott ausztráloké. Ahogy pedig Papp Zsolt meséli, sajnos Tószeg környékén nincs lehetőség téli legeltetésre. „Ezt a környéket a sziki ősgyep miatt „kis Hortobágynak” is nevezhetjük, de erre az ősgyepre vagy esetleg vetett téli legelőre csak akkor tudnám kiengedni az állatokat, ha télen tartósan felfagyna. Azonban évek óta enyhe a tél és ha kiengednénk a birkákat, szétvágnák a gyepet. Az erdőtörvény változása óta erdőben legeltethetnénk, de ha valaki itt körülnéz, ugyanolyan pusztát lát csak, mint a Hortobágyon. Szóval nálunk ez szóba se jöhet. Marad a téli istállózás, és a részben alommal, takarmánnyal szennyezett gyapjú”

A jó minőség záloga pedig a minőségi takarmány: Tószegen az állatok télen lucerna- és gyepszénát kapnak, lucernából és szudáni fűből készült szenázst, valamint abrakot kukoricából, zabból és árpából.

A gazda pedig gondosan figyel az állományra, hogy egészségügyi problémák se legyenek, így nem gátolja semmi a húsgyarapodást és a kiváló gyapjú „növesztését” sem.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.