Back to top

Koronavírus: az agrárszakképzés is átállt

A koronavírus a diákok életét is felborította: Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án jelentette be az iskolák bezárását, és életbe lépett a tantermen kívüli digitális munkarend. Az első iskolán kívüli oktatási hét után, a mezőgazdasági szakképzést folytató intézmények vezetőit kérdeztük arról, hogyan sikerült az átállás, milyen a diákok eszközellátottsága és miben lenne szükségük segítségre.

Az iskolaigazgatók arról számoltak be, hogy a diákok együttműködően fogadták az átállást, és hogy minden intézményben kiemelten kezelik a végzősöket, akiket éppen a vizsgákra való felkészülés legintenzívebb szakaszában értek a változások.

Taskovics Péter, az Agrárminisztérium Kelet-magyarországi Agrárszakképző Köz­­pont, Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumának főigazgatója a Magyar Mezőgazdaság megkeresésére elmondta: intézményeikben a fenntartó AM agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárságának iránymutatása szerint jártak el a tantermen kívüli digitális munkarend bevezetése ügyében.

Kifejtette, hogy az iskoláik megtették az új munkarendre való átállást segítő intézkedéseket: ennek megfelelően tájékoztatták a tanulókat, lehetővé tették a kiköltözést a kollégiumokból, illetve felhívták a figyelmet a tanulást segítő eszközök szükségességére.

A végzősök felkészítése az elsődleges

Március közepe óta nem az iskolában, hanem otthon tanulnak a diákok
Március közepe óta nem az iskolában, hanem otthon tanulnak a diákok
Fotó: Szekeres Béla
„A legfontosabbnak a végzős diákjaink érettségi és szakmai vizsgákra történő felkészítését tekintjük, hiszen az alsóbb évfolyamok ismereteinek pótlására még lesz lehetőség, de a végzőseinkére már nem” – hangsúlyozta Taskovics Péter. Hozzátette, hogy számukra a megfelelő szintű felkészítés a sikeres vizsga és a továbbtanulás feltétele is, és az átállás sajnos a vizsgafelkészítés legintenzívebb szakaszában éri őket. A szakmai elméleti tantárgyak digitális oktatására vonatkozó tananyagfejlesztések egy része rendelkezésükre áll, a hiányzó témakörök fejlesztését pedig felgyorsítják és folyamatosan eljuttatják diákjaikhoz.

Az iskolákban meghatározták azokat az információs csatornákat, amelyeken kommunikálni tudnak a diákjaikkal. A tan­órák dokumentálására főként a KRÉTA rendszer szolgál majd, a tananyagok feldolgozására pedig több ingyenesen elérhető szoftvert használnak a kollégáik

– fejtette ki a főigazgató. Jánoshalmán például módszertani munkacsoportokat hoztak létre, amelyek az egyes tantárgycsoportok sajátosságait figyelembe véve választanak módszert és segítik egymás munkáját. A Zoom szoftver felhasználásával például a negyvenperces órák valós időben is tarthatók.

„Az első napok tapasztalata szerint a diákjaink örömmel fogadják az új módszerek bevezetését és nagyon együttműködők. A gyakorlati foglalkozásoknál oktatóik táblavázlatokat, végrehajtási sorrendet küldenek ki a diákoknak. A munkanaplókat továbbra is vezetni kell, és ezeket értékelik is, ezenkívül projektfeladatokat is kiadnak a diákoknak. Végzőseik projektfeladatai a gyakorlati vizsgafeladatokhoz kapcsolódnak, számítva arra, hogy a gyakorlati vizsgák esetleges elmaradása esetén a vizsga során is értékelhetők legyenek – emelte ki Taskovics Péter. Elmondta azt is, hogy diákjaik eszközellátottságát felmérve azt tapasztalták, hogy telefonon keresztül szinte mindenkit el tudnak érni, és a diákok rendelkeznek vagy hozzáférnek internetes kapcsolathoz is. A tanárok mindig az egyes osztályok eszközellátottságához igazítják az oktatási módszereket.

„Azokban az esetekben, amelyekben a legfontosabbnak láttuk, kölcsönözni tudtunk számítógépet, de még több ilyen eszközre lenne szükség. Nagy segítséget jelentene, ha olyan használt számítógépeket tudnának felajánlani a cégek vagy szervezetek, amelyek képesek internetkapcsolatra és bekapcsolhatók a digitális képzésbe”

– mondta a főigazgató.

Nyáron, tömbösítve pótolják a szakmai gyakorlatot

Perlaki Sándor, a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a tantestületi értekezleten az intézmény és a tanulóközösség lehetőségeit figyelembe véve a Google Classroom alkalmazás használata mellett döntöttek. Kialakították a virtuális osztályokat, amelyekhez hozzárendelték a tanulókat és az osztályban tanító tanárokat. A felület alkalmazásaival ütemezetten teszik elérhetővé az egyes tananyagokat, és itt kérik vissza a tanulói feladatmegoldásokat (vázlatokat, feladatlapokat, teszteket). A közismereti és szakmai elméleti tárgyak esetében biztosítható a tananyag feldolgozása. Az első időszakban az iskolai szakmai gyakorlat esetében is megoldható a digitális oktatás, elméletigényes feladatok, szakmai számítások, rajzfeladatok feldolgozásával. „A továbbiakban a tananyagok átcsoportosításával a közismereti és a szakmai elméleti tárgyakat oktatjuk elsősorban, és a nyári időszakban tömbösített formában pótoljuk a hiányzó szakmai gyakorlati anyagot” – mondta arról, hogy mi várható. Perlaki Sándor hozzáfűzte, hogy az idő múlásával a számonkérések, értékelések lehetőségét is kibővítik.

Az igazgató szerint ez az oktatási forma a lehetőségekhez képest jónak mondható. A mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikusok gyakorlati, szemléltető oktatásához, valamint a szakmai vizsgákra való felkészüléshez, emellett mezőgazdasági erő- és munkagépek beállítását, szervizelését, javítását és üzemeltetési lehetőségét bemutató multimédiás anyagok (videók, prezentációk, ábrák) rendelkezésre állnak, de szívesen fogadnak bármilyen oktatást támogató anyagot, amelyek segíthetik tanulóik felkészülését – jelezte az intézményvezető.

A hiányzó szakmai gyakorlati anyagot nyáron pótolják
A hiányzó szakmai gyakorlati anyagot nyáron pótolják

Példátlan összefogás

A Somogyzsitfa-Szőcsénypusztán található Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában 16 osztályban, 20 szakmai csoportban oktatnak erdésztechnikus, mezőgazdasági gépésztechnikus, erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépjavító és kertész tanulókat, emellett érettségire felkészítő szakközépiskolai képzést is folytatnak. „Akkreditált tangazdaságunk van, autósiskolaként is működünk, ezért a digitális oktatásra való áttérés nagy kihívást jelent” – mondta Tóth Krisztina, az intézmény megbízott igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak.

Tóth Krisztina szerint nem lehet egy hétvége alatt áttérni a digitális munkarendre, ez egy jól átgondolt, a pedagógusok szoros együttműködését igénylő feladat.

A munkát az osztályok digitális tanrendjének kialakításával kezdték: figyelembe vették a helyi tanterv tantárgyi arányait (elmélet/gyakorlat, közismeret/szakmai) és az eddigi haladás ütemét is. Kifejtette: a digitális órarend kialakításánál fontos szempont volt az is, hogy egy-egy napon csak legfeljebb 2–3 féle tantárggyal kelljen foglalkozni a tanulóknak. „Nem láttuk értelmét annak, hogy egy nap 7–8 órában, 7–8 féle tantárgyból zúdítsunk a tanulókra tananyagot. Ez biztosan nem lesz eredményes” – hangsúlyozta.

Az osztályok digitális órarendjének elkészülése után a pedagógusoknak, munkaközösségeknek meg kellett határozniuk egy-egy tantárgyból az oktatás menetét, vagyis hogy milyen tartalmakat, milyen sorrendben, ütemezésben közvetítünk a tanulóknak. Közösen kialakítottak egy ajánlást a tanulók tanulmányi előrehaladásának ellenőrzésére, a beszámoltatás, értékelés alkalmazható formáira, rendjére, és megkezdődött a digitális tananyagok elkészítése, összegyűjtése. Tóth Krisztina kiemelte: „figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a legtöbb tanuló csak okostelefonon tud majd bekapcsolódni a digitális oktatásba. Ennek megfelelően kell összeállítani a tananyagot és a feladatokat. Fantasztikus ötletek születtek, hasznos oldalakat osztottak meg egymással a kollégák, komplex feladatokat találtak ki, amelyek több tantárgyhoz kapcsolhatók. Elindult egy olyan közös munka, közös gondolkodás, amelyre rég nem volt példa az intézményben”.

A tananyag tanulókkal történő megosztására – több felület kipróbálása után – az Office 365 Teams alkalmazása mellett tették le voksukat. Ehhez – főállású informatikai szakember hiányában – külső segítséget vettek igénybe.

Tóth Krisztina szólt arról is, hogy bekérték a tanulók e-mail címét, hogy az új oktatási felületre regisztrálni tudják őket, és minden pedagógus létrehozott egy olyan e-mail címet, amelyet a tanulókkal való egyéni konzultációkhoz használ. Az intézményvezető szerint a digitális oktatással kapcsolatban példátlan összefogás volt tapasztalható az országban az átállás első napjaiban, hetében.

Úgy vélte, a leginkább arra lenne szükség, hogy minden tanulónál legyen egy számítógép, laptop vagy tablet ingyenes internet hozzáféréssel, hogy a digitális oktatás mindenki számára egyforma eséllyel hozzáférhető legyen, de ez most valószínűleg nem kivitelezhető.

A digitális tananyagok között még mindig kevés a korszerű szakmai tananyag. Jó lenne, ha elérhetők lennének az iskolák számára olyan rövid szakmai bemutatófilmek, oktatóvideók, szimulációs programok, amelyek a mezőgazdasági szakmákban a gyakorlati oktatáshoz is használhatók lennének, segítenék a tanulók gyakorlati szemléletének formálását – fejtette ki.

A gyakorlati oktatás is helyet kapott a digitális tanrendben, projektfeladatokat, megoldandó problémákat próbálnak kitalálni az oktatók, miközben az ő feladatuk az is, hogy a tangazdaságban elkészüljenek a tavaszi munkák.

Az agrárszakmákban a szakmai vizsgára bocsátás feltétele több szakmában a T kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez több végzős tanulónál folyamatban van. A vezetési gyakorlatok azonban leálltak, vizsgák nem tarthatók. Bár a vezetési gyakorlatokat nem lehet teljesen kiváltani szimulációs programokkal, de sokat segítenének abban, hogy a tanulók könnyebben folytathassák majd a tényleges vezetést és rövidebb idő alatt szerezzenek jogosítványt – mondta végezetül Tóth Krisztina.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Védőpajzs kertészeteknek a kibertámadások ellen

Károkat okozó vagy adathalász programok, a jelszó feltörése – a számítógépes támadások sokfélék lehetnek. Egy német biztosító cég Hortisecur Cyber néven új szolgáltatást hozott létre, amely egyfajta „védőpajzsot” kínál a kertészeti vállalkozások számára az internetes támadások kivédésére.

Nyár eleji szintjét sem érte el a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, a nyár eleji szintje alá csökkent, ami az üzleti várakozások zuhanásának következménye - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Egyéves borász tanfolyam indul

A Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolaban keresztféléves képzésben egyéves Borász tanfolyamot indít.

Kizöldülnek a települések az ország legnagyobb fásítási programjának köszönhetően

A rendszerváltozás óta nem volt Magyarországon olyan fásítási kezdeményezés, ami annyi települést mozgatott volna meg, mint az Agrárminisztérium Településfásítási Programja – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető elmondta: országszerte 475 településen ültetnek el összesen több mint 12 ezer sorfát az őszi és a jövő tavaszi időszakban.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Egyik parlamenti párt sem élt a módosítás lehetőségével

A WWF Magyarország szerint katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak. Nagy János, a jogszabályt előterjesztő Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel szemben éppen most és ezzel a törvénnyel válik világossá és áttekinthetővé a hazai vízhasználati helyzet.