Back to top

Koronavírus: az agrárszakképzés is átállt

A koronavírus a diákok életét is felborította: Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án jelentette be az iskolák bezárását, és életbe lépett a tantermen kívüli digitális munkarend. Az első iskolán kívüli oktatási hét után, a mezőgazdasági szakképzést folytató intézmények vezetőit kérdeztük arról, hogyan sikerült az átállás, milyen a diákok eszközellátottsága és miben lenne szükségük segítségre.

Az iskolaigazgatók arról számoltak be, hogy a diákok együttműködően fogadták az átállást, és hogy minden intézményben kiemelten kezelik a végzősöket, akiket éppen a vizsgákra való felkészülés legintenzívebb szakaszában értek a változások.

Taskovics Péter, az Agrárminisztérium Kelet-magyarországi Agrárszakképző Köz­­pont, Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumának főigazgatója a Magyar Mezőgazdaság megkeresésére elmondta: intézményeikben a fenntartó AM agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárságának iránymutatása szerint jártak el a tantermen kívüli digitális munkarend bevezetése ügyében.

Kifejtette, hogy az iskoláik megtették az új munkarendre való átállást segítő intézkedéseket: ennek megfelelően tájékoztatták a tanulókat, lehetővé tették a kiköltözést a kollégiumokból, illetve felhívták a figyelmet a tanulást segítő eszközök szükségességére.

A végzősök felkészítése az elsődleges

Március közepe óta nem az iskolában, hanem otthon tanulnak a diákok
Március közepe óta nem az iskolában, hanem otthon tanulnak a diákok
Fotó: Szekeres Béla
„A legfontosabbnak a végzős diákjaink érettségi és szakmai vizsgákra történő felkészítését tekintjük, hiszen az alsóbb évfolyamok ismereteinek pótlására még lesz lehetőség, de a végzőseinkére már nem” – hangsúlyozta Taskovics Péter. Hozzátette, hogy számukra a megfelelő szintű felkészítés a sikeres vizsga és a továbbtanulás feltétele is, és az átállás sajnos a vizsgafelkészítés legintenzívebb szakaszában éri őket. A szakmai elméleti tantárgyak digitális oktatására vonatkozó tananyagfejlesztések egy része rendelkezésükre áll, a hiányzó témakörök fejlesztését pedig felgyorsítják és folyamatosan eljuttatják diákjaikhoz.

Az iskolákban meghatározták azokat az információs csatornákat, amelyeken kommunikálni tudnak a diákjaikkal. A tan­órák dokumentálására főként a KRÉTA rendszer szolgál majd, a tananyagok feldolgozására pedig több ingyenesen elérhető szoftvert használnak a kollégáik

– fejtette ki a főigazgató. Jánoshalmán például módszertani munkacsoportokat hoztak létre, amelyek az egyes tantárgycsoportok sajátosságait figyelembe véve választanak módszert és segítik egymás munkáját. A Zoom szoftver felhasználásával például a negyvenperces órák valós időben is tarthatók.

„Az első napok tapasztalata szerint a diákjaink örömmel fogadják az új módszerek bevezetését és nagyon együttműködők. A gyakorlati foglalkozásoknál oktatóik táblavázlatokat, végrehajtási sorrendet küldenek ki a diákoknak. A munkanaplókat továbbra is vezetni kell, és ezeket értékelik is, ezenkívül projektfeladatokat is kiadnak a diákoknak. Végzőseik projektfeladatai a gyakorlati vizsgafeladatokhoz kapcsolódnak, számítva arra, hogy a gyakorlati vizsgák esetleges elmaradása esetén a vizsga során is értékelhetők legyenek – emelte ki Taskovics Péter. Elmondta azt is, hogy diákjaik eszközellátottságát felmérve azt tapasztalták, hogy telefonon keresztül szinte mindenkit el tudnak érni, és a diákok rendelkeznek vagy hozzáférnek internetes kapcsolathoz is. A tanárok mindig az egyes osztályok eszközellátottságához igazítják az oktatási módszereket.

„Azokban az esetekben, amelyekben a legfontosabbnak láttuk, kölcsönözni tudtunk számítógépet, de még több ilyen eszközre lenne szükség. Nagy segítséget jelentene, ha olyan használt számítógépeket tudnának felajánlani a cégek vagy szervezetek, amelyek képesek internetkapcsolatra és bekapcsolhatók a digitális képzésbe”

– mondta a főigazgató.

Nyáron, tömbösítve pótolják a szakmai gyakorlatot

Perlaki Sándor, a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a tantestületi értekezleten az intézmény és a tanulóközösség lehetőségeit figyelembe véve a Google Classroom alkalmazás használata mellett döntöttek. Kialakították a virtuális osztályokat, amelyekhez hozzárendelték a tanulókat és az osztályban tanító tanárokat. A felület alkalmazásaival ütemezetten teszik elérhetővé az egyes tananyagokat, és itt kérik vissza a tanulói feladatmegoldásokat (vázlatokat, feladatlapokat, teszteket). A közismereti és szakmai elméleti tárgyak esetében biztosítható a tananyag feldolgozása. Az első időszakban az iskolai szakmai gyakorlat esetében is megoldható a digitális oktatás, elméletigényes feladatok, szakmai számítások, rajzfeladatok feldolgozásával. „A továbbiakban a tananyagok átcsoportosításával a közismereti és a szakmai elméleti tárgyakat oktatjuk elsősorban, és a nyári időszakban tömbösített formában pótoljuk a hiányzó szakmai gyakorlati anyagot” – mondta arról, hogy mi várható. Perlaki Sándor hozzáfűzte, hogy az idő múlásával a számonkérések, értékelések lehetőségét is kibővítik.

Az igazgató szerint ez az oktatási forma a lehetőségekhez képest jónak mondható. A mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépésztechnikusok gyakorlati, szemléltető oktatásához, valamint a szakmai vizsgákra való felkészüléshez, emellett mezőgazdasági erő- és munkagépek beállítását, szervizelését, javítását és üzemeltetési lehetőségét bemutató multimédiás anyagok (videók, prezentációk, ábrák) rendelkezésre állnak, de szívesen fogadnak bármilyen oktatást támogató anyagot, amelyek segíthetik tanulóik felkészülését – jelezte az intézményvezető.

A hiányzó szakmai gyakorlati anyagot nyáron pótolják
A hiányzó szakmai gyakorlati anyagot nyáron pótolják

Példátlan összefogás

A Somogyzsitfa-Szőcsénypusztán található Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában 16 osztályban, 20 szakmai csoportban oktatnak erdésztechnikus, mezőgazdasági gépésztechnikus, erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági gépész, mezőgazdasági gépjavító és kertész tanulókat, emellett érettségire felkészítő szakközépiskolai képzést is folytatnak. „Akkreditált tangazdaságunk van, autósiskolaként is működünk, ezért a digitális oktatásra való áttérés nagy kihívást jelent” – mondta Tóth Krisztina, az intézmény megbízott igazgatója a Magyar Mezőgazdaságnak.

Tóth Krisztina szerint nem lehet egy hétvége alatt áttérni a digitális munkarendre, ez egy jól átgondolt, a pedagógusok szoros együttműködését igénylő feladat.

A munkát az osztályok digitális tanrendjének kialakításával kezdték: figyelembe vették a helyi tanterv tantárgyi arányait (elmélet/gyakorlat, közismeret/szakmai) és az eddigi haladás ütemét is. Kifejtette: a digitális órarend kialakításánál fontos szempont volt az is, hogy egy-egy napon csak legfeljebb 2–3 féle tantárggyal kelljen foglalkozni a tanulóknak. „Nem láttuk értelmét annak, hogy egy nap 7–8 órában, 7–8 féle tantárgyból zúdítsunk a tanulókra tananyagot. Ez biztosan nem lesz eredményes” – hangsúlyozta.

Az osztályok digitális órarendjének elkészülése után a pedagógusoknak, munkaközösségeknek meg kellett határozniuk egy-egy tantárgyból az oktatás menetét, vagyis hogy milyen tartalmakat, milyen sorrendben, ütemezésben közvetítünk a tanulóknak. Közösen kialakítottak egy ajánlást a tanulók tanulmányi előrehaladásának ellenőrzésére, a beszámoltatás, értékelés alkalmazható formáira, rendjére, és megkezdődött a digitális tananyagok elkészítése, összegyűjtése. Tóth Krisztina kiemelte: „figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a legtöbb tanuló csak okostelefonon tud majd bekapcsolódni a digitális oktatásba. Ennek megfelelően kell összeállítani a tananyagot és a feladatokat. Fantasztikus ötletek születtek, hasznos oldalakat osztottak meg egymással a kollégák, komplex feladatokat találtak ki, amelyek több tantárgyhoz kapcsolhatók. Elindult egy olyan közös munka, közös gondolkodás, amelyre rég nem volt példa az intézményben”.

A tananyag tanulókkal történő megosztására – több felület kipróbálása után – az Office 365 Teams alkalmazása mellett tették le voksukat. Ehhez – főállású informatikai szakember hiányában – külső segítséget vettek igénybe.

Tóth Krisztina szólt arról is, hogy bekérték a tanulók e-mail címét, hogy az új oktatási felületre regisztrálni tudják őket, és minden pedagógus létrehozott egy olyan e-mail címet, amelyet a tanulókkal való egyéni konzultációkhoz használ. Az intézményvezető szerint a digitális oktatással kapcsolatban példátlan összefogás volt tapasztalható az országban az átállás első napjaiban, hetében.

Úgy vélte, a leginkább arra lenne szükség, hogy minden tanulónál legyen egy számítógép, laptop vagy tablet ingyenes internet hozzáféréssel, hogy a digitális oktatás mindenki számára egyforma eséllyel hozzáférhető legyen, de ez most valószínűleg nem kivitelezhető.

A digitális tananyagok között még mindig kevés a korszerű szakmai tananyag. Jó lenne, ha elérhetők lennének az iskolák számára olyan rövid szakmai bemutatófilmek, oktatóvideók, szimulációs programok, amelyek a mezőgazdasági szakmákban a gyakorlati oktatáshoz is használhatók lennének, segítenék a tanulók gyakorlati szemléletének formálását – fejtette ki.

A gyakorlati oktatás is helyet kapott a digitális tanrendben, projektfeladatokat, megoldandó problémákat próbálnak kitalálni az oktatók, miközben az ő feladatuk az is, hogy a tangazdaságban elkészüljenek a tavaszi munkák.

Az agrárszakmákban a szakmai vizsgára bocsátás feltétele több szakmában a T kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez több végzős tanulónál folyamatban van. A vezetési gyakorlatok azonban leálltak, vizsgák nem tarthatók. Bár a vezetési gyakorlatokat nem lehet teljesen kiváltani szimulációs programokkal, de sokat segítenének abban, hogy a tanulók könnyebben folytathassák majd a tényleges vezetést és rövidebb idő alatt szerezzenek jogosítványt – mondta végezetül Tóth Krisztina.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.