Back to top

Veszélyes gyomok terjednek a madáreleséggel

Sok millióan használnak etetőket, hogy madarakat csalogassanak a lakóhelyük közelébe. Csakhogy ennek a népszerű hobbinak nem várt következménye lehet, mutatta ki nemrég egy 2 két évig tartó vizsgálatsorozat: a madáreleség-keverékek hozzájárulhatnak fontos haszonnövényeket veszélyeztető gyomok elterjedéséhez.

A vizsgálat 98 kereskedelmi forgalomban kapható madáreleségre terjedt ki, és számos problémát tárt fel: a vizsgált keverékek 29 gyomnövényfaj magvait tartalmazták.

1. A keverékek 96 százaléka olyan disznóparéjfajok magjait tartalmazta, amelyek jelentős problémát okoznak a mezőgazdaságban.

2. Tízből egy keverék glifozátrezisztens disznóparéj- vagy Amaranthus tuberculatus magokat tartalmazott, amiről üvegházi vizsgálatokban győződtek meg.

3. Több keverékben találtak seprőfű- és parlagfűmagokat, muharfajokat és vad hajdinát is.

Bár egyelőre nehéz megbecsülni a kereskedelmi madáreleségek pontos szerepét, de határozottan fennáll a lehetősége, hogy ez egy eddig figyelembe nem vett módja a problémás gyomnövények új területeken való elterjedésének.

A gyommag-szennyezés csökkentésére gondos gyomkezelést javasolnak kutatók a madáreleségnek szánt vetésterületeken, és a magvak rostálását a csomagolás előtt.

Számos disznóparéjfajt (Amaranthus spp.) találtak a kereskedelmi forgalomban beszerezhető madáreleségekben: 1 kilo­gramm madáreledelben átlagosan 384 paréjmagot mutattak ki, de előfordult 6525 mag is egyetlen kilogrammban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/phys.org
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert- és életmód-kiállítás

Szeptember 6–8. között rendezik meg Kölnben a Spoga+Gafa 2020 nagyszabású kertészeti kiállítást. Mintegy 60 ország 2200 kiállítója mutatja be a következő szezonra szánt újdonságait és innovációit.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Málna- és szederfajták a balkonra

A Volmary olyan bogyósgyümölcsöket mutatott be, amelyek akár a balkonon vagy a teraszon is nevelhetőek, és már az első vagy második évben teremnek.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.