Back to top

Az erdőfelújítás, erdősítés folytatódik

A koronavírus-járványt megelőző intézkedések nem érintik az állami erdőgazdaságok erdősítési és termelési üzletágait, az Országfásítási Programban végzett tevékenységüket. Az erdőgazdaságok változatlanul kínálják partneri együttműködésüket az erdőtelepítéssel, erdőtelepítési pályázattal élni kívánó önkormányzatoknak, magán földtulajdonosoknak és gazdálkodóknak.

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. a 2019/2020-as erdősítési szezonban összesen mintegy 30 hektáron hozott létre új erdőt. Tíz település határában több mint 170 ezer csemetét ültetett el, hogy megvalósulhasson erdészgenerációk és a széles társadalom közös célkitűzése, hazánk 27 százalékos erdőborítottsága.

A Bács-Kiskun megyében működő 12 csemetekertjében pedig évente 12-15 millió különböző fajú csemetét nevel, hogy kielégítse saját, illetve kereskedelmi partnerei szaporítóanyag-igényét.

Kézzel vetik a makkot
Kézzel vetik a makkot
Fotó: KEFAG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészeténél, Iván-Röjtökmuzsaj térségében is folynak a tavaszi munkák: 34 hektár erdőterületen természetes felújítást, 31 hektáron makkvetést és 13 hektáron ültetést végeznek. A nagy területű cseres-tölgyes állományok fafajai mellett, a gyengébb termőhelyeken erdei- és feketefenyőt ültetnek. Az akácerdők természetes felújítása az erdei vad élőhelye és a tűzifaellátás szempontjából is nagy jelentőségű. A hegyvidéki területek 55 hektárján a szúkár felszámolása folytatódik: őshonos lombos fafajokkal elegyes erdőket ültetnek.

A BAKONYERDŐ Zrt. 2019/2020-as erdősítési szezonban összesen 34 hektár területen hozott létre új erdőt. Pápasalamon, Berhida, Bakonyszűcs és Porva községhatárokban több mint 5,5 tonna makkot vetett el és közel 150 ezer csemetét ültetett, növelve ezzel Veszprém megye és az ország erdősültségét.

Szakembereik az erdők tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottak a termőhelynek megfelelő és várhatóan a klímaváltozás hatásaihoz is legjobban alkalmazkodó fafajok kiválasztására, elegyes állományok létrehozására.

A termőhelyi viszonyokhoz igazodva őshonos, lombos fafajokat kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy csemetét ültettek és csertölgy makkot vetettek, amelyhez elegyfafajként hegyi és korai juhar, madárcseresznye és kislevelű hárs csemetét társítottak az újonnan létrejövő erdőrészletekben.

A termőhelynek megfelelő fajokat telepítenek
A termőhelynek megfelelő fajokat telepítenek
Fotó: Bakonyerdő Zrt.

Az Ipoly Erdő Zrt. is csatlakozott az Agrárminisztérium Országfásítási Programjához, melynek keretében, a 2019-2020-as erdősítési szezonban több helyszínen kezdte meg a talaj-előkészítés munkálatait és az erdősítéseket. A társaság Bercel község határában, 14 hektáron, közel 50 ezer csemetét és 4000 kilogramm makkot ültet el ezekben a hetekben. A termőhely adottságainak  megfelelően főként őshonos kocsánytalan tölgy csemeték és csertölgy makkok kerülnek a talajba.

Csemeteültetés Bercelen
Csemeteültetés Bercelen
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Forrás: 
kefag/taeg/bakonyerdo/ipolyerdo

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A természet menyegzője, sokrétű haszon

A szelídgesztenye virágzásának időszaka igazi fesztiválhangulatot teremt a természetben, mesés édenkertté változnak a szelídgesztenyések. Különös menyegzője ez a természetnek, mely az ember számára is sok mindent ad.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.