Back to top

Az erdőfelújítás, erdősítés folytatódik

A koronavírus-járványt megelőző intézkedések nem érintik az állami erdőgazdaságok erdősítési és termelési üzletágait, az Országfásítási Programban végzett tevékenységüket. Az erdőgazdaságok változatlanul kínálják partneri együttműködésüket az erdőtelepítéssel, erdőtelepítési pályázattal élni kívánó önkormányzatoknak, magán földtulajdonosoknak és gazdálkodóknak.

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. a 2019/2020-as erdősítési szezonban összesen mintegy 30 hektáron hozott létre új erdőt. Tíz település határában több mint 170 ezer csemetét ültetett el, hogy megvalósulhasson erdészgenerációk és a széles társadalom közös célkitűzése, hazánk 27 százalékos erdőborítottsága.

A Bács-Kiskun megyében működő 12 csemetekertjében pedig évente 12-15 millió különböző fajú csemetét nevel, hogy kielégítse saját, illetve kereskedelmi partnerei szaporítóanyag-igényét.

Kézzel vetik a makkot
Kézzel vetik a makkot
Fotó: KEFAG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészeténél, Iván-Röjtökmuzsaj térségében is folynak a tavaszi munkák: 34 hektár erdőterületen természetes felújítást, 31 hektáron makkvetést és 13 hektáron ültetést végeznek. A nagy területű cseres-tölgyes állományok fafajai mellett, a gyengébb termőhelyeken erdei- és feketefenyőt ültetnek. Az akácerdők természetes felújítása az erdei vad élőhelye és a tűzifaellátás szempontjából is nagy jelentőségű. A hegyvidéki területek 55 hektárján a szúkár felszámolása folytatódik: őshonos lombos fafajokkal elegyes erdőket ültetnek.

A BAKONYERDŐ Zrt. 2019/2020-as erdősítési szezonban összesen 34 hektár területen hozott létre új erdőt. Pápasalamon, Berhida, Bakonyszűcs és Porva községhatárokban több mint 5,5 tonna makkot vetett el és közel 150 ezer csemetét ültetett, növelve ezzel Veszprém megye és az ország erdősültségét.

Szakembereik az erdők tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottak a termőhelynek megfelelő és várhatóan a klímaváltozás hatásaihoz is legjobban alkalmazkodó fafajok kiválasztására, elegyes állományok létrehozására.

A termőhelyi viszonyokhoz igazodva őshonos, lombos fafajokat kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy csemetét ültettek és csertölgy makkot vetettek, amelyhez elegyfafajként hegyi és korai juhar, madárcseresznye és kislevelű hárs csemetét társítottak az újonnan létrejövő erdőrészletekben.

A termőhelynek megfelelő fajokat telepítenek
A termőhelynek megfelelő fajokat telepítenek
Fotó: Bakonyerdő Zrt.

Az Ipoly Erdő Zrt. is csatlakozott az Agrárminisztérium Országfásítási Programjához, melynek keretében, a 2019-2020-as erdősítési szezonban több helyszínen kezdte meg a talaj-előkészítés munkálatait és az erdősítéseket. A társaság Bercel község határában, 14 hektáron, közel 50 ezer csemetét és 4000 kilogramm makkot ültet el ezekben a hetekben. A termőhely adottságainak  megfelelően főként őshonos kocsánytalan tölgy csemeték és csertölgy makkok kerülnek a talajba.

Csemeteültetés Bercelen
Csemeteültetés Bercelen
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

Forrás: 
kefag/taeg/bakonyerdo/ipolyerdo

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Virágtrükkök a szaporodás érdekében

Amikor a beporzókról beszélünk, leggyakrabban a házi és vad méhekre, esetleg a pillangókra gondolunk, de számos más nektárfogyasztó rovar is átviszi a virágport egyik virágról a másikra. Ezt a tevékenységet a növények különböző trükkökkel segítik elő. A virágok és rovarok egymáshoz igazított fejlődése bámulatos mechanizmusokhoz, szoros egymásra utaltsághoz vezetett.

Így függ össze a tejtermelés az erdőtüzekkel

Az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Ezeknek számos negatív hatása van, kezdve az emberi egészségtől, a levegő minőségén át egészen a biodiverzitásig és a földhasználatig. Az USA tejtermelése sem kivétel ez alól.

Az őshonos gyep sokszor hatékonyabb az erdőtelepítésnél

A klímavédelem kulcsfontosságúvá vált napjainkra, ezért egyre több erdőtelepítést végeznek a szakemberek. Azonban a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, sok esetben inkább az őshonos gyepek védelmével érhetünk el nagyobb eredményt.

A veszélyes növény ismét megjelent Heves megyében

Nehezen gyógyuló sebeket, hólyagokat okozhat a bőrre kerülve a Szosznovszkij-medvetalp nevű növény, amely ismét felbukkant Heves megyében. Ez az évelő mérgező mivolta miatt nagyon veszélyes.

Sátorhegyek birodalma

Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.

Kirepültek az albínó füsti fecske fiókák Jánoshalmán

Jánoshalmán albínó füsti fecske fiókák születtek, amelyek mára már ki is repültek a fészekből. A teljes albinizmus nagyon ritka jelenség az állatvilágban.

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.