Az Európai Unió megmozdult az elmúlt hetekben, és megfelelő válaszokat adott a válságra. Ilyen volt például az állami támogatási szabályok lazítása azért, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújthassanak állampolgáraiknak és vállalataiknak.
Mert a vészhelyzet megoldásához elengedhetetlen eszközökre most van szükség, és az újjáépítést is most kell elkezdeni. Fel kell készülnünk a válság várható hatásaira, nem várhatjuk azokat ölbe tett kézzel.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss adatai szerint világszerte két és fél milliárdan érzik a válság negatív hatását. Vajon hány millió európai van közöttük? Kötelességünk megvédeni őket északon és délen, keleten és nyugaton. Már eddig is több lényeges intézkedést fogadtunk el: támogatjuk a nemzeti hatóságokat abban, hogy a munkanélküliséget a minimálisra szorítsák (a SURE programmal), felülvizsgáltuk az Európai Stabilitási Mechanizmus igénybevételének feltételeit az érdeklődő országok segítésére. Az Európai Befektetési Bank refinanszírozást biztosít elsősorban kis- és középvállalkozások számára, az Európai Központi Bank pedig új programot indított a bankok likviditásának megőrzésére és az állampapírok és vállalati kötvények vásárlására.
A gazdaság felépülése rengeteg pénzbe fog kerülni, az uniós költségvetés ehhez nem elegendő. Új, kivételes és közös finanszírozási megoldást kell találnunk. Nem csak a szolidaritásról van szó, hanem mindnyájunk elemi érdekéről, hiszen az európai gazdaságok kölcsönösen függenek egymástól. Az egyik ország bedőlésének a többi tagállamban is elkerülhetetlenül drámai következményei lennének. Ezért is kell az eurócsoport tagjainak most olyan megoldást találniuk, amely összhangban áll a kihívás nehézségével.
Kormányainknak és az európaiaknak hinniük kell Európa erejében, amely hetven évnyi békét és együttműködést hozott el. Most minden eddiginél fontosabb, hogy befektessünk a közös jövőnkbe.”
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.