Back to top

Közös megoldást kell találni az újjáépítés finanszírozására

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli szerdán az alábbi nyilatkozatot tette az eurócsoport értekezlete kapcsán. "Most a szokásosnál nagyobb erőfeszítésre van szükség. Európaiak, vállalatok, családok, fiatalok aggódnak a bizonytalan jövőjük miatt, mert ez a válság, és a vele járó egészségügyi vészhelyzet minden uniós országban több millió munkahelyet pusztít el.

Az Európai Unió megmozdult az elmúlt hetekben, és megfelelő válaszokat adott a válságra. Ilyen volt például az állami támogatási szabályok lazítása azért, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújthassanak állampolgáraiknak és vállalataiknak.

Azonban ahol az Unió nem avatkozott be, oda szinte alig, vagy egyáltalán nem érkezett segítség. Ezért pedig nagy felelősség terheli a tagállamokat.

Mert a vészhelyzet megoldásához elengedhetetlen eszközökre most van szükség, és az újjáépítést is most kell elkezdeni. Fel kell készülnünk a válság várható hatásaira, nem várhatjuk azokat ölbe tett kézzel.

David Sassoli
David Sassoli

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss adatai szerint világszerte két és fél milliárdan érzik a válság negatív hatását. Vajon hány millió európai van közöttük? Kötelességünk megvédeni őket északon és délen, keleten és nyugaton. Már eddig is több lényeges intézkedést fogadtunk el: támogatjuk a nemzeti hatóságokat abban, hogy a munkanélküliséget a minimálisra szorítsák (a SURE programmal), felülvizsgáltuk az Európai Stabilitási Mechanizmus igénybevételének feltételeit az érdeklődő országok segítésére. Az Európai Befektetési Bank refinanszírozást biztosít elsősorban kis- és középvállalkozások számára, az Európai Központi Bank pedig új programot indított a bankok likviditásának megőrzésére és az állampapírok és vállalati kötvények vásárlására.

Azonban most még többre van szükség. Létre kell hoznunk egy olyan forrást, amellyel megoszthatjuk a gazdaságaink újraindításának költségét.

A gazdaság felépülése rengeteg pénzbe fog kerülni, az uniós költségvetés ehhez nem elegendő. Új, kivételes és közös finanszírozási megoldást kell találnunk. Nem csak a szolidaritásról van szó, hanem mindnyájunk elemi érdekéről, hiszen az európai gazdaságok kölcsönösen függenek egymástól. Az egyik ország bedőlésének a többi tagállamban is elkerülhetetlenül drámai következményei lennének. Ezért is kell az eurócsoport tagjainak most olyan megoldást találniuk, amely összhangban áll a kihívás nehézségével.

Kormányainknak és az európaiaknak hinniük kell Európa erejében, amely hetven évnyi békét és együttműködést hozott el. Most minden eddiginél fontosabb, hogy befektessünk a közös jövőnkbe."

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
Európai Parlament sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Megfertőződtek az antwerpeni állatkert vízilovai

Koronavírusos az antwerpeni állatkert két vízilova. Az állatok jól vannak, csak az orruk folyik, jelenleg karanténban vannak - írja a BBC hírportálja.

A vodka 900 éves története: hogyan lett egy középkori elixírből Hollywood üdvöskéje?

Ahhoz képest, hogy vodka mára mennyire egyszerű italnak tűnik, a múltja legendás. Rettegett Ivántól kezdve James Bondig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben.

Az Unióban 1,1%-kal nőtt a tejtermelés

Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unió gazdaságaiban a tejtermelés tavaly 1,1%-kal, 160,1 millió tonna nyers tejre nőtt.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

A műtrágyadrágulás okai

A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét 2021-es év gazdaságára, a lezárások utáni gazdaságélénkítő intézkedések világszerte erősítik az inflációt. Azonban nem csak emiatt emelkedett nagymértékben a műtrágya ára. A Kertészek évzáró konferenciáján Jonas Wagner, a belga Anorel műtrágyagyártó exportmenedzsere több más okot is felsorolt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.