Back to top

"Ellustultak" a növények: műtrágya nélkül már képtelenek megmaradni

A ma termesztett kultúrnövények nagy része elvesztette a talajbaktériumokkal és -gombákkal kötött szimbiózison alapuló kapcsolat képességét, emiatt a termés erősen függ a műtrágyáktól és más talajjavító készítményektől. Ez nemcsak a termés biztonságára van hatással, hanem a környezetünkre is.

Az évezredek alatt, amíg az ember egyre nagyobb termésre képes változatokat szaporított tovább,

észrevétlenül megszűnt a kapcsolat a haszonnövények gyökérzete és a hasznos talajbaktériumok között.

Pedig ezek azok, amelyek fölvehetővé teszik a tápelemeket a növények számára. Ez pedig ahhoz vezet, hogy műtrágyákkal kell táplálni a növényeket, márpedig a nitrogén- és foszforműtrágya-gyártás az egyik leginkább környezetterhelő ágazat, mert rengeteg fosszilis energiát használnak fel hozzá. A fölöslegesen kiadott műtrágyák pedig bemosódnak a talajvízbe és az élővizekbe, algásodást, oxigénhiányt és vízi életre alkalmatlan, halott zónákat okozva. A műtrágyákból nitrogén-oxid is fölszabadul, ami a légszennyezést fokozza.

Joel Sachs és Stephanie Porter a Trends in Ecology & Evolution, folyóiratban megjelent tanulmányukban arra hívják föl a figyelmet, hogy

a nemesítésnek rejtett költsége van, ami „ellustította” a haszonnövényeket.

A vad növények gyökérzete gazdagon behálózza a talajt
A vad növények gyökérzete gazdagon behálózza a talajt
Fotó: Horváth Csilla
Összesen 120 tanulmányt átvizsgálva jutottak erre a következtetésre, amelyek a növények és a talaj mikrobiom kapcsolatát vizsgálták. Azt is megállapították, hogy hiába gyártanak és juttatnak ki a táblákra talajbaktérium-készítményeket, mert számos növény már képtelen kapcsolatba lépni ezekkel a hasznos szervezetekkel. A problémát úgy lehet megoldani, ha megtudjuk, melyek azok a tulajdonságok, amelyek a haszonnövények őseiben még megvoltak ezen a téren, és visszaépítjük a mai fajtákba.

Ugyanakkor a talajmikrobákra is visszahat a nagyobb növényborítás egy adott termőhelyen, állítja Mark A. Williams, a Virginia Műszaki Egyetem Növény- és Környezettudományi Iskolájának munkatársa egy nemzetközi kutatás alapján. A talaj élővilágát alkotó baktériumok, gombák, más egysejtűek és gerinctelen élőlények közössége évmilliók alatt alakult ki és nekik köszönhető a tiszta víz, az atmoszféra szabályozása és a talajból fölvehető tápanyagok.

Annál nagyobb létszámban és változatosságban vannak jelen a talajban, minél gazdagabb a növényzet az adott területen,

ami nem is csoda, hiszen a növények gyökereiből szerves anyagokhoz jutnak. Ahol viszont eredendően változatos az ökoszisztéma, a talajfejlődéssel járó savanyodás csökkenti a talajflóra és -fauna változatosságát. Ez az új megfigyelés érdekes módon éppen ellentétes a föld fölötti folyamatokkal, hiszen ott többféle növény és állat talál kedvező körülményeket, ha gazdagabb az ökoszisztéma.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.