Back to top

Július 1-től akár 500 ezer forint is lehet a bírság számlánként

Kevesebb mint három hónap múlva, azaz 2020. július 1-től lépnek életbe az online számlaadat-szolgáltatásban bevezetett változások, mely szerint minden vállalkozásnak minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön állított ki - valós időben adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé.

Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság. A MAZARS összefoglalója szerint a változás - rövid távon - növeli az adózók adminisztrációs terheit, de célja, hogy ezáltal a jövőben általános forgalmi adó bevallási tervezetek álljanak rendelkezésre az adózók számára.

“A tavaly év végén elfogadott új adócsomag értelmében, már csak pár hetük maradt az adózóknak, hogy felkészüljenek arra, hogy minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítottak ki arról valós időben – azaz a kiállítás pillanatában – adjanak adatszolgáltatást az adóhatóság felé. Ennek értelmében július 1-től

megszűnik a jelenleg 100.000 forintos értékhatár, illetve az adatszolgáltatás kiterjed az adót nem tartalmazó számlákra is, az adómentes vagy a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre.

Ez például az alanyi áfamentes KATA-s vállalkozásokat is érinti, nem magánszemély felé állítanak ki számlát. Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság.” – fogalmazott H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

A fenti változások – azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig nem voltak érintettek az adatszolgáltatásban vagy számlatömböt használtak számlakibocsátásra – szükségessé teszik az informatikai fejlesztést, nekik érdemes áttérni a számlázó program használatára. Akik már használják az online számlázást, azok figyeljenek arra, hogy

meg kell oldaniuk az online számla 2.0 interfész-specifikáción és az ehhez kapcsolódó új XSD-séma alkalmazására való átállást.

A világjárvány hatásaira tekintettel április 1-től még nem válik általánosan kötelezővé a 2.0-ás XSD verzió használata. 2020. július 1-jéig az 1.1 verzióval küldött adatszolgáltatásokat is feldolgozza a NAV rendszere.

Hogyan érinti a változás a belföldi összesítő jelentést (M-lapokat)?

A szakember elmondta azt is, hogy az adatszolgáltatás változás következtében – 2020. július 1-jétől – változnak a belföldi összesítő jelentésre vonatkozó szabályok is. A 100.000 forintos értékhatár megszűnése miatt minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell az áfa bevallás részét képező belföldi összesítő jelentésben, amely alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. A módosító, érvénytelenítő számlákról is értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni. Az új szabályok csak azokra a számlákra vonatkoznak, amelyeknek a teljesítési ideje 2020. június 30-át követő időpontra esik.

További változások

2021. január 1-jétől minden olyan számlát jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak, nem csak az adóalanyok felé kibocsátottakat.

Például:

  • a magánszemélyek nem adóalany szervezetek felé teljesített ügyletekről,
  • a közösségen belüli termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
  • harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról,
  • csak az önszámlázás miatt kell a magyar számlázási szabályokat alkalmazni: ha egy másik tagállamban letelepedett adóalany Magyarországon teljesülő, fordítottan adózó szolgáltatásáról a magyar vevő bocsátja ki a számlát önszámlázás keretében.

Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye egy másik tagállamban van, és amelyek tekintetében felmerülő adófizetési kötelezettségét az adóalany a MOSS rendszer keretében teljesíti.

A nem teljesített adatszolgáltatások esetén, számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság az adózó felé. A változások hatályba lépésével várhatóan fokozott figyelemmel fogja kísérni a szabályok betartását és mulasztás esetén a bírság kiszabása sem fog elmaradni.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Megnőtt az idénymunka közterhe

Duplájára emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher július 1-jétől. Az idénymunka tekintetében nem annyira az adó mértéke, hanem inkább a bürokrácia, illetve a munkaerő hiánya jelent gondot – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének) főtitkára.

A siker kulcsa a változás

Hogyan nyerhet új értelmezést a versenyképesség fogalma? Miként lehet előrelépni a válságálló-képességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban, a változások időbeli észlelésében és kezelésében? Milyen szerepet játszhat a humán vagyon bővítése, a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítése? Miért érdemes erős értékláncokat létrehozni az agrárium és az ipar között? 

Munkakutyák és gazdáik kaptak elismerést

Az adóhatóság jól képzett szolgálati kutyái a felderítés hatékony és pontos eszközei, munkájuk nélkülözhetetlen - jelentette ki a pénzügyminiszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legeredményesebb szolgálati kutyáinak díjazásán kedden Budapesten.

Áfamentességgel enyhítenék az élelmiszer-drágulást

Az élelmiszerek további drágulására kell számítani Németországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeként - hangsúlyozta egy keddi interjúban a német mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki szerint enyhülést csak az hozhat, ha egyes élelmiszereknél megszüntetik az áfát.

Mezőgazdaság: rangsorolni kell a célokat

Ahogy újabb és újabb fordulatok váltják egymást a gazdaságban, úgy kell a mezőgazdaságban is változtatni és alkalmazkodni. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének közgazdász főtitkára három közvetlen veszélyforrásra hívta fel a figyelmet, amelyekre most még jó választ lehet adni.

Új-Zéland megadóztatja a „böfögő” háziállatokat

A tervek szerint adót vetnek ki a juhok és szarvasmarhák „böfögésére”, mivel az állatok jelentős forrásai az országban az üvegházhatású gázoknak.

Szakértői válaszok: osztatlan közös, bekebelezés, haszonbérbeadás

Szakértőket lehetett kérdezni a NAK Szántóföldi Napján a Szakmai információs pultban, Mezőfalván, ahol többek között földügyek adásvételével kapcsolatban és a mezőgazdasági területeket érintő adózási kérdésekben is feltehették kérdéseiket a látogatók.

Az alapanyaghiány egyre több kkv-nek okoz problémát

Szorosan felzárkózott az alapanyaghiány a munkaerőhiány mögé a cégek működését akadályozó tényezők között, az előbbivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) 26 százaléka, utóbbival 33 százaléka küzdött az idén az év első három hónapjában - derült ki a K&H kkv bizalmi index első negyedéves eredményeiből.