Back to top

Július 1-től akár 500 ezer forint is lehet a bírság számlánként

Kevesebb mint három hónap múlva, azaz 2020. július 1-től lépnek életbe az online számlaadat-szolgáltatásban bevezetett változások, mely szerint minden vállalkozásnak minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön állított ki - valós időben adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé.

Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság. A MAZARS összefoglalója szerint a változás - rövid távon - növeli az adózók adminisztrációs terheit, de célja, hogy ezáltal a jövőben általános forgalmi adó bevallási tervezetek álljanak rendelkezésre az adózók számára.

“A tavaly év végén elfogadott új adócsomag értelmében, már csak pár hetük maradt az adózóknak, hogy felkészüljenek arra, hogy minden olyan számla esetében, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítottak ki arról valós időben – azaz a kiállítás pillanatában – adjanak adatszolgáltatást az adóhatóság felé. Ennek értelmében július 1-től

megszűnik a jelenleg 100.000 forintos értékhatár, illetve az adatszolgáltatás kiterjed az adót nem tartalmazó számlákra is, az adómentes vagy a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre.

Ez például az alanyi áfamentes KATA-s vállalkozásokat is érinti, nem magánszemély felé állítanak ki számlát. Amennyiben az adatszolgáltatás elmarad, számlánként akár 500 ezer forint bírságot is kiszabhat a hatóság.” – fogalmazott H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

A fenti változások – azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig nem voltak érintettek az adatszolgáltatásban vagy számlatömböt használtak számlakibocsátásra – szükségessé teszik az informatikai fejlesztést, nekik érdemes áttérni a számlázó program használatára. Akik már használják az online számlázást, azok figyeljenek arra, hogy

meg kell oldaniuk az online számla 2.0 interfész-specifikáción és az ehhez kapcsolódó új XSD-séma alkalmazására való átállást.

A világjárvány hatásaira tekintettel április 1-től még nem válik általánosan kötelezővé a 2.0-ás XSD verzió használata. 2020. július 1-jéig az 1.1 verzióval küldött adatszolgáltatásokat is feldolgozza a NAV rendszere.

Hogyan érinti a változás a belföldi összesítő jelentést (M-lapokat)?

A szakember elmondta azt is, hogy az adatszolgáltatás változás következtében – 2020. július 1-jétől – változnak a belföldi összesítő jelentésre vonatkozó szabályok is. A 100.000 forintos értékhatár megszűnése miatt minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell az áfa bevallás részét képező belföldi összesítő jelentésben, amely alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol. A módosító, érvénytelenítő számlákról is értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni. Az új szabályok csak azokra a számlákra vonatkoznak, amelyeknek a teljesítési ideje 2020. június 30-át követő időpontra esik.

További változások

2021. január 1-jétől minden olyan számlát jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak, nem csak az adóalanyok felé kibocsátottakat.

Például:

  • a magánszemélyek nem adóalany szervezetek felé teljesített ügyletekről,
  • a közösségen belüli termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
  • harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról,
  • csak az önszámlázás miatt kell a magyar számlázási szabályokat alkalmazni: ha egy másik tagállamban letelepedett adóalany Magyarországon teljesülő, fordítottan adózó szolgáltatásáról a magyar vevő bocsátja ki a számlát önszámlázás keretében.

Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye egy másik tagállamban van, és amelyek tekintetében felmerülő adófizetési kötelezettségét az adóalany a MOSS rendszer keretében teljesíti.

A nem teljesített adatszolgáltatások esetén, számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság az adózó felé. A változások hatályba lépésével várhatóan fokozott figyelemmel fogja kísérni a szabályok betartását és mulasztás esetén a bírság kiszabása sem fog elmaradni.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családbarát Munkahely lett a Folly Arborétum

2020 után idén újra átvehette a Folly Arborétum és Borászat a Családbarát Magyarország Központ által kiállított Családbarát Munkahely és Családbarát Szolgáltató Hely tanúsító védjegyet. A minősítést azok a szolgáltató és munkahelyek kaphatják meg, akik elkötelezettek a családbarát szemléletű működésmód iránt.

Spanyol típusú sonkát készítenének Tiszafüreden

Újfajta takarmány kifejlesztésére, ezzel spanyol típusú sonka előállítására nyert el csaknem 309 millió forint uniós támogatást a tiszafüredi Hegedűs-Hús Bt.

Paradicsom: előtérben a zöld beruházások

Éppen tíz éve alapította meg a Trivega Kft.-t három kertész család. Ők már akkor is viszonylag nagy területen hajtattak paradicsomot intenzív technológiával, sokéves tapasztalattal, ám úgy érezték, együtt gyorsabban fejlődhetnek, még jobb piaci pozíciót vívhatnak ki maguknak.

A nagyvállalatok környezettudatosabbak, mint a kisebbek

A nagyvállalatok jobban ügyelnek a fenntarthatóságra, mint a kisebbek, de a tevékenység alapján is látszanak különbségek a környezettudatosságban - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

Nem elég szeretni a házias savanyúságot

Nemcsak a házias ízek és a roppanós állag kap helyet egy savanyúságot készítő családi vállalkozás életében, a célravezető munkabeosztás, a cégfejlesztés is fontos a sikeres termeléshez. Nem elég minőségi termékek gyártani, a fejlesztések mellett a gyártási folyamatok helyes sorrendjére is érdemes odafigyelni.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Megnőtt az idénymunka közterhe

Duplájára emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher július 1-jétől. Az idénymunka tekintetében nem annyira az adó mértéke, hanem inkább a bürokrácia, illetve a munkaerő hiánya jelent gondot – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének) főtitkára.

A siker kulcsa a változás

Hogyan nyerhet új értelmezést a versenyképesség fogalma? Miként lehet előrelépni a válságálló-képességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban, a változások időbeli észlelésében és kezelésében? Milyen szerepet játszhat a humán vagyon bővítése, a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítése? Miért érdemes erős értékláncokat létrehozni az agrárium és az ipar között?