Back to top

Egy "forradalmi" növény: a papiruszsás

Egy növény, amelyre egy egész birodalmat alapítottak. Egy növény, amely forradalmasította az írást és megteremtette az adminisztrációt, a bürokráciát. Egy növény, amely megtöltötte a világ legősibb könyvtárát. Ismerjük meg a papiruszt, az ókori Egyiptom legfontosabb növényét!

Papirusz az Oxfordi Botanikus Kertben
A Nílus ajándéka

Bár az ókori történetíró, Hérodotosz egész Egyiptomot hívta „a Nílus ajándékának”, a szókép tökéletesen illik a papiruszra.

A papiruszsás (Cyperus papyrus) 4-5 méter magas, évelő növény.

A sásfélék (Cyperaceae) családjába tartozik. Nem nád és nem sás, hanem egy palka, helyesen tehát papiruszpalka lenne a neve. Iszapban kúszó, erőteljes gyöktörzséből háromélű, vaskos, szilárd, de rugalmas, 3-5 méter magas szár fejlődik, amely a jól ismert náddal ellentétben nem üreges és nem bütykös.

Botanikus kertekben
Ma dísznövényként kedvelt a papirusz. A mediterrán és trópusi vidékek botanikus kertjeiben, parkjainak dísztavaiban gyakran pompázik egy-egy papirusztő, föllazítva a tópart szigorú vonalvezetését, és légies, laza keretet adva a tavirózsák és más vízinövények pompás látványának. Nálunk a szabadban nem él meg, csak botanikus kertek trópusi üvegházában láthatjuk. A papirusz egyik rokona, a vízipálma kedvelt szobanövény, Madagaszkár szigetéről származik, és cserepestül vízbe állítva kell nevelni.

Szárának csúcsán ernyőszerűen helyezkednek el keskeny levelei, ami által a pálmákra emlékeztet, jóllehet azoknak nem rokona.

Apró virágai a szárak végén fejlődő nagy, látványos, 10-80 centiméter átmérőjű ernyőszerű virágzatot alkotnak, tövüknél világosbarna pikkelylevelekkel. Hosszúkás, háromélű szemtermése van.

A papiruszsás sekély trópusi vizek parti sávjában él.

Valamikor nagyon elterjedt volt Közép-Afrikában és Egyiptomban, a Nílus völgyében, valamint a Szentföldön, a Jordán völgyében. Sekélyen az iszapban gyökerező gyöktörzse miatt nagyon érzékeny a változó ökológiai viszonyokra, például a vízszint csökkenésére.

Mára a lecsapolások, ennek következtében a sós víz betörése, valamint az emberi felhasználás miatt szinte teljesen kipusztultak természetes állományai a Nílus völgyéből.

Háromélű, vastag, erős szára az iszapban gyökerező vaskos gyöktörzsből ered
Mivel a papír megjelenése után a római korban még fenntartott papiruszültetvények művelését is felhagyták, sem vadon élő, sem termesztett papirusz nem maradt Egyiptomban. A Szentföldön egyetlen élőhelyen fordul elő, a Hula Természetvédelmi Területen.

Papírtekercs ragasztó nélkül

A papirusz legfontosabb tulajdonsága, hogy szárának szivacsos beléből írásra is alkalmas tekercset lehet készíteni. A szárat meghámozták, 30-40 centiméter hosszú darabokra vágták, majd hosszanti csíkokra szeletelték.

A csíkokat kis fedésben, mint a tetőcserepeket, egymás mellé helyezték, majd derékszögben szintén csíkokat helyeztek rájuk, és minden ragasztóanyag nélkül a lapokat összepréselték, fakalapáccsal összedolgozták.

A papirusztekercs alapanyaga a növény felszeletelt szára
Ezután szárították, majd elefántcsonttal vagy kővel simára fényesítették. A papiruszt 10-12 méter hosszú tekercsbe préselték és összegöngyölve tárolták. Később több lapot, általában nyolcat egymásra helyeztek, félbehajtották, és ezekből a kötegekből többet egymásra rakva kódexformára varrták össze.

Kezdetben kákaecsettel, később hasított nádtollal írtak, a nád hegyét az íráshoz rostosra vágták. A piros tinta finomra őrölt piros okkerből, a fekete tinta koromból és gumiarábikumból, vagyis egyes akáciafajok ragadós mézgájából készült, amelyet vízzel hígítottak. Általában csak a lap egyik oldalára írtak, mert a másik oldal keresztben futó rostjai megnehezítették az írást.

A papirusz lett az ókorban az írott szövegek egyik legfontosabb hordozója,

hisz a kőlapoknál, agyagtábláknál jóval könnyebben kezelhető, az állatbőrből készült pergamennél pedig olcsóbb és Egyiptomban könnyebben elérhető anyag volt. A tekercsek tárolására jöttek létre az első könyvtárak és levéltárak.

A papirusz a kora középkorban Európában is elterjedt, de a 4. századtól egyre inkább a pergamen vette át a szerepét.

Egyiptom 641-es arab megszállása után a papirusznád hozzáférhetetlenné vált, ezért elvesztette jelentőségét, és egyéb anyagokkal próbálták helyettesíteni. Kapóra jött a másik értékes anyag, a papír elterjedése. Jóllehet papírt már Kr. e. 100-150 körül biztosan készítettek a kínaiak, a tőlük ellesett technológia alapján csak Kr. u. 760 körül kezdték el az arabok gyártani. Az ő közvetítésükkel a 11. század elején jutott el a papír Európába.

A cipőtől a csónakig

Vadászat a papiruszmocsárban (Kr.e. 1350, Luxor, a Nebamun-sírkamra falfestménye, British Museum)
Az ókori Egyiptomban a tekercskészítésen kívül rendkívül sokoldalúan hasznosították a papiruszt.

Erős rostjaiból vitorlát, kötelet fontak, szárából cipőt, kosarat, a gyerekeknek labdát készítettek.

Látványos virágzatából díszes csokrokat kötöttek, melyekkel a templomokat és a sírhelyeket díszítették. Felhasználták az egyszerűbb építkezéseken is, és fa hiányában tüzelőanyagnak is jó volt. Valamikor papiruszkötegeket használtak a napvédő tetőzet alátámasztására. A papirusz motívuma gyakran megjelenik az egyiptomi épületeken és az oszlopfőkön kőbe faragva. Csónakot is készítettek papiruszból, amellyel a Níluson közlekedtek.

A papiruszt élelmiszernövényként is ismerték.

Víz alatti, vaskos, magas keményítőtartalmú gyöktörzsét főzve, sütve vagy nyersen ették.

Szárának alsó részét izzó kemencében vagy parázson sütötték meg. A gyerekek nyersen is rágcsálták, kiszívogatták a levét, majd kiköpték a rostját, mint ahogy ma teszik a cukornáddal. Gyógyhatása is ismert volt, fájó végtagokra és fekélyre készítettek belőle kötést, valamint a szemre borogatást.

Hamujából a kopt keresztyének fogport készítettek, daganatokra tették és borba keverve az álmatlanságot kezelték vele.

A perzsa orvosok papiruszhamuval nyílt sebeket és szájfekélyt kezeltek, ecetbe keverve az orrvérzést állították el vele.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amint egy kicsit esik, egyből jönnek a kórokozók

Növényegészségügyi szempontból változatlanul a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy-egy kisebb csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat. Főleg a lisztharmatra figyeljünk, de szőlőben a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzését is lehetővé tenné a hőmérséklet, ha hullna csapadék.

Mindig friss gomba a sátorból

Könnyebb gombát termeszteni, mint értékesíteni – mondja Dancs Kornél, pedig az ő fehér csiperkéi ennek ellenére is kedveltek és keresettek. A vásárlók tudják, hogy nála mindig, egész évben friss árut kapnak.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

Az elmúlt két hónap a kézműves főzdéket is rosszul érintette. A fiatal szektor cégei ugyanis a pénzüket fejlesztésekbe, berendezésekbe forgatták vissza, és most cashflow problémájuk jelentkezett, miután sok vendéglátóhely, söröző nem fizette ki a számlákat.

Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek vagy azok hiánya a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással - írja az OMSZ nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Betonszövetes virágtartó készítése

Látványos, egyszerűen elkészíthető virágedényeket alkothatunk egy nagyon ötletes módszerrel. A dolog lényege: betonhabarcsba áztatunk törölközőt, amit egy vödrön, vagy virágcserépen hagyunk megkötni a megfelelő forma elérése érdekében. És kész…

"Robotkutya", mint a gazda leghűségesebb társa?

A "Spot" nevű, más területen már bizonyított robottal most egy új-zélandi techcég kísérletezik: egyebek mellett juhok terelésére kezdték el használni a "robotebet", melyben nagy lehetőségeket látnak.