Back to top

Egy "forradalmi" növény: a papiruszsás

Egy növény, amelyre egy egész birodalmat alapítottak. Egy növény, amely forradalmasította az írást és megteremtette az adminisztrációt, a bürokráciát. Egy növény, amely megtöltötte a világ legősibb könyvtárát. Ismerjük meg a papiruszt, az ókori Egyiptom legfontosabb növényét!

Papirusz az Oxfordi Botanikus Kertben
Papirusz az Oxfordi Botanikus Kertben
A Nílus ajándéka

Bár az ókori történetíró, Hérodotosz egész Egyiptomot hívta „a Nílus ajándékának”, a szókép tökéletesen illik a papiruszra.

A papiruszsás (Cyperus papyrus) 4-5 méter magas, évelő növény.

A sásfélék (Cyperaceae) családjába tartozik. Nem nád és nem sás, hanem egy palka, helyesen tehát papiruszpalka lenne a neve. Iszapban kúszó, erőteljes gyöktörzséből háromélű, vaskos, szilárd, de rugalmas, 3-5 méter magas szár fejlődik, amely a jól ismert náddal ellentétben nem üreges és nem bütykös.

Botanikus kertekben
Ma dísznövényként kedvelt a papirusz. A mediterrán és trópusi vidékek botanikus kertjeiben, parkjainak dísztavaiban gyakran pompázik egy-egy papirusztő, föllazítva a tópart szigorú vonalvezetését, és légies, laza keretet adva a tavirózsák és más vízinövények pompás látványának. Nálunk a szabadban nem él meg, csak botanikus kertek trópusi üvegházában láthatjuk. A papirusz egyik rokona, a vízipálma kedvelt szobanövény, Madagaszkár szigetéről származik, és cserepestül vízbe állítva kell nevelni.

Szárának csúcsán ernyőszerűen helyezkednek el keskeny levelei, ami által a pálmákra emlékeztet, jóllehet azoknak nem rokona.

Apró virágai a szárak végén fejlődő nagy, látványos, 10-80 centiméter átmérőjű ernyőszerű virágzatot alkotnak, tövüknél világosbarna pikkelylevelekkel. Hosszúkás, háromélű szemtermése van.

A papiruszsás sekély trópusi vizek parti sávjában él.

Valamikor nagyon elterjedt volt Közép-Afrikában és Egyiptomban, a Nílus völgyében, valamint a Szentföldön, a Jordán völgyében. Sekélyen az iszapban gyökerező gyöktörzse miatt nagyon érzékeny a változó ökológiai viszonyokra, például a vízszint csökkenésére.

Mára a lecsapolások, ennek következtében a sós víz betörése, valamint az emberi felhasználás miatt szinte teljesen kipusztultak természetes állományai a Nílus völgyéből.

Háromélű, vastag, erős szára az iszapban gyökerező vaskos gyöktörzsből ered
Háromélű, vastag, erős szára az iszapban gyökerező vaskos gyöktörzsből ered
Mivel a papír megjelenése után a római korban még fenntartott papiruszültetvények művelését is felhagyták, sem vadon élő, sem termesztett papirusz nem maradt Egyiptomban. A Szentföldön egyetlen élőhelyen fordul elő, a Hula Természetvédelmi Területen.

Papírtekercs ragasztó nélkül

A papirusz legfontosabb tulajdonsága, hogy szárának szivacsos beléből írásra is alkalmas tekercset lehet készíteni. A szárat meghámozták, 30-40 centiméter hosszú darabokra vágták, majd hosszanti csíkokra szeletelték.

A csíkokat kis fedésben, mint a tetőcserepeket, egymás mellé helyezték, majd derékszögben szintén csíkokat helyeztek rájuk, és minden ragasztóanyag nélkül a lapokat összepréselték, fakalapáccsal összedolgozták.

A papirusztekercs alapanyaga a növény felszeletelt szára
A papirusztekercs alapanyaga a növény felszeletelt szára
Ezután szárították, majd elefántcsonttal vagy kővel simára fényesítették. A papiruszt 10-12 méter hosszú tekercsbe préselték és összegöngyölve tárolták. Később több lapot, általában nyolcat egymásra helyeztek, félbehajtották, és ezekből a kötegekből többet egymásra rakva kódexformára varrták össze.

Kezdetben kákaecsettel, később hasított nádtollal írtak, a nád hegyét az íráshoz rostosra vágták. A piros tinta finomra őrölt piros okkerből, a fekete tinta koromból és gumiarábikumból, vagyis egyes akáciafajok ragadós mézgájából készült, amelyet vízzel hígítottak. Általában csak a lap egyik oldalára írtak, mert a másik oldal keresztben futó rostjai megnehezítették az írást.

A papirusz lett az ókorban az írott szövegek egyik legfontosabb hordozója,

hisz a kőlapoknál, agyagtábláknál jóval könnyebben kezelhető, az állatbőrből készült pergamennél pedig olcsóbb és Egyiptomban könnyebben elérhető anyag volt. A tekercsek tárolására jöttek létre az első könyvtárak és levéltárak.

A papirusz a kora középkorban Európában is elterjedt, de a 4. századtól egyre inkább a pergamen vette át a szerepét.

Egyiptom 641-es arab megszállása után a papirusznád hozzáférhetetlenné vált, ezért elvesztette jelentőségét, és egyéb anyagokkal próbálták helyettesíteni. Kapóra jött a másik értékes anyag, a papír elterjedése. Jóllehet papírt már Kr. e. 100-150 körül biztosan készítettek a kínaiak, a tőlük ellesett technológia alapján csak Kr. u. 760 körül kezdték el az arabok gyártani. Az ő közvetítésükkel a 11. század elején jutott el a papír Európába.

A cipőtől a csónakig

Vadászat a papiruszmocsárban (Kr.e. 1350, Luxor, a Nebamun-sírkamra falfestménye, British Museum)
Vadászat a papiruszmocsárban (Kr.e. 1350, Luxor, a Nebamun-sírkamra falfestménye, British Museum)
Az ókori Egyiptomban a tekercskészítésen kívül rendkívül sokoldalúan hasznosították a papiruszt.

Erős rostjaiból vitorlát, kötelet fontak, szárából cipőt, kosarat, a gyerekeknek labdát készítettek.

Látványos virágzatából díszes csokrokat kötöttek, melyekkel a templomokat és a sírhelyeket díszítették. Felhasználták az egyszerűbb építkezéseken is, és fa hiányában tüzelőanyagnak is jó volt. Valamikor papiruszkötegeket használtak a napvédő tetőzet alátámasztására. A papirusz motívuma gyakran megjelenik az egyiptomi épületeken és az oszlopfőkön kőbe faragva. Csónakot is készítettek papiruszból, amellyel a Níluson közlekedtek.

A papiruszt élelmiszernövényként is ismerték.

Víz alatti, vaskos, magas keményítőtartalmú gyöktörzsét főzve, sütve vagy nyersen ették.

Szárának alsó részét izzó kemencében vagy parázson sütötték meg. A gyerekek nyersen is rágcsálták, kiszívogatták a levét, majd kiköpték a rostját, mint ahogy ma teszik a cukornáddal. Gyógyhatása is ismert volt, fájó végtagokra és fekélyre készítettek belőle kötést, valamint a szemre borogatást.

Hamujából a kopt keresztyének fogport készítettek, daganatokra tették és borba keverve az álmatlanságot kezelték vele.

A perzsa orvosok papiruszhamuval nyílt sebeket és szájfekélyt kezeltek, ecetbe keverve az orrvérzést állították el vele.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Kínai éttermet függesztett fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.