Back to top

Egy "forradalmi" növény: a papiruszsás

Egy növény, amelyre egy egész birodalmat alapítottak. Egy növény, amely forradalmasította az írást és megteremtette az adminisztrációt, a bürokráciát. Egy növény, amely megtöltötte a világ legősibb könyvtárát. Ismerjük meg a papiruszt, az ókori Egyiptom legfontosabb növényét!

Papirusz az Oxfordi Botanikus Kertben
Papirusz az Oxfordi Botanikus Kertben
A Nílus ajándéka

Bár az ókori történetíró, Hérodotosz egész Egyiptomot hívta „a Nílus ajándékának”, a szókép tökéletesen illik a papiruszra.

A papiruszsás (Cyperus papyrus) 4-5 méter magas, évelő növény.

A sásfélék (Cyperaceae) családjába tartozik. Nem nád és nem sás, hanem egy palka, helyesen tehát papiruszpalka lenne a neve. Iszapban kúszó, erőteljes gyöktörzséből háromélű, vaskos, szilárd, de rugalmas, 3-5 méter magas szár fejlődik, amely a jól ismert náddal ellentétben nem üreges és nem bütykös.

Botanikus kertekben
Ma dísznövényként kedvelt a papirusz. A mediterrán és trópusi vidékek botanikus kertjeiben, parkjainak dísztavaiban gyakran pompázik egy-egy papirusztő, föllazítva a tópart szigorú vonalvezetését, és légies, laza keretet adva a tavirózsák és más vízinövények pompás látványának. Nálunk a szabadban nem él meg, csak botanikus kertek trópusi üvegházában láthatjuk. A papirusz egyik rokona, a vízipálma kedvelt szobanövény, Madagaszkár szigetéről származik, és cserepestül vízbe állítva kell nevelni.

Szárának csúcsán ernyőszerűen helyezkednek el keskeny levelei, ami által a pálmákra emlékeztet, jóllehet azoknak nem rokona.

Apró virágai a szárak végén fejlődő nagy, látványos, 10-80 centiméter átmérőjű ernyőszerű virágzatot alkotnak, tövüknél világosbarna pikkelylevelekkel. Hosszúkás, háromélű szemtermése van.

A papiruszsás sekély trópusi vizek parti sávjában él.

Valamikor nagyon elterjedt volt Közép-Afrikában és Egyiptomban, a Nílus völgyében, valamint a Szentföldön, a Jordán völgyében. Sekélyen az iszapban gyökerező gyöktörzse miatt nagyon érzékeny a változó ökológiai viszonyokra, például a vízszint csökkenésére.

Mára a lecsapolások, ennek következtében a sós víz betörése, valamint az emberi felhasználás miatt szinte teljesen kipusztultak természetes állományai a Nílus völgyéből.

Háromélű, vastag, erős szára az iszapban gyökerező vaskos gyöktörzsből ered
Háromélű, vastag, erős szára az iszapban gyökerező vaskos gyöktörzsből ered
Mivel a papír megjelenése után a római korban még fenntartott papiruszültetvények művelését is felhagyták, sem vadon élő, sem termesztett papirusz nem maradt Egyiptomban. A Szentföldön egyetlen élőhelyen fordul elő, a Hula Természetvédelmi Területen.

Papírtekercs ragasztó nélkül

A papirusz legfontosabb tulajdonsága, hogy szárának szivacsos beléből írásra is alkalmas tekercset lehet készíteni. A szárat meghámozták, 30-40 centiméter hosszú darabokra vágták, majd hosszanti csíkokra szeletelték.

A csíkokat kis fedésben, mint a tetőcserepeket, egymás mellé helyezték, majd derékszögben szintén csíkokat helyeztek rájuk, és minden ragasztóanyag nélkül a lapokat összepréselték, fakalapáccsal összedolgozták.

A papirusztekercs alapanyaga a növény felszeletelt szára
A papirusztekercs alapanyaga a növény felszeletelt szára
Ezután szárították, majd elefántcsonttal vagy kővel simára fényesítették. A papiruszt 10-12 méter hosszú tekercsbe préselték és összegöngyölve tárolták. Később több lapot, általában nyolcat egymásra helyeztek, félbehajtották, és ezekből a kötegekből többet egymásra rakva kódexformára varrták össze.

Kezdetben kákaecsettel, később hasított nádtollal írtak, a nád hegyét az íráshoz rostosra vágták. A piros tinta finomra őrölt piros okkerből, a fekete tinta koromból és gumiarábikumból, vagyis egyes akáciafajok ragadós mézgájából készült, amelyet vízzel hígítottak. Általában csak a lap egyik oldalára írtak, mert a másik oldal keresztben futó rostjai megnehezítették az írást.

A papirusz lett az ókorban az írott szövegek egyik legfontosabb hordozója,

hisz a kőlapoknál, agyagtábláknál jóval könnyebben kezelhető, az állatbőrből készült pergamennél pedig olcsóbb és Egyiptomban könnyebben elérhető anyag volt. A tekercsek tárolására jöttek létre az első könyvtárak és levéltárak.

A papirusz a kora középkorban Európában is elterjedt, de a 4. századtól egyre inkább a pergamen vette át a szerepét.

Egyiptom 641-es arab megszállása után a papirusznád hozzáférhetetlenné vált, ezért elvesztette jelentőségét, és egyéb anyagokkal próbálták helyettesíteni. Kapóra jött a másik értékes anyag, a papír elterjedése. Jóllehet papírt már Kr. e. 100-150 körül biztosan készítettek a kínaiak, a tőlük ellesett technológia alapján csak Kr. u. 760 körül kezdték el az arabok gyártani. Az ő közvetítésükkel a 11. század elején jutott el a papír Európába.

A cipőtől a csónakig

Vadászat a papiruszmocsárban (Kr.e. 1350, Luxor, a Nebamun-sírkamra falfestménye, British Museum)
Vadászat a papiruszmocsárban (Kr.e. 1350, Luxor, a Nebamun-sírkamra falfestménye, British Museum)
Az ókori Egyiptomban a tekercskészítésen kívül rendkívül sokoldalúan hasznosították a papiruszt.

Erős rostjaiból vitorlát, kötelet fontak, szárából cipőt, kosarat, a gyerekeknek labdát készítettek.

Látványos virágzatából díszes csokrokat kötöttek, melyekkel a templomokat és a sírhelyeket díszítették. Felhasználták az egyszerűbb építkezéseken is, és fa hiányában tüzelőanyagnak is jó volt. Valamikor papiruszkötegeket használtak a napvédő tetőzet alátámasztására. A papirusz motívuma gyakran megjelenik az egyiptomi épületeken és az oszlopfőkön kőbe faragva. Csónakot is készítettek papiruszból, amellyel a Níluson közlekedtek.

A papiruszt élelmiszernövényként is ismerték.

Víz alatti, vaskos, magas keményítőtartalmú gyöktörzsét főzve, sütve vagy nyersen ették.

Szárának alsó részét izzó kemencében vagy parázson sütötték meg. A gyerekek nyersen is rágcsálták, kiszívogatták a levét, majd kiköpték a rostját, mint ahogy ma teszik a cukornáddal. Gyógyhatása is ismert volt, fájó végtagokra és fekélyre készítettek belőle kötést, valamint a szemre borogatást.

Hamujából a kopt keresztyének fogport készítettek, daganatokra tették és borba keverve az álmatlanságot kezelték vele.

A perzsa orvosok papiruszhamuval nyílt sebeket és szájfekélyt kezeltek, ecetbe keverve az orrvérzést állították el vele.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2020/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Másképpen hatnak a gyógyszerek a nőkben, mint a férfiakban

A nők felelősségteljesebbek, ha az egészségi állapotukról van szó. Korábban fordulnak orvoshoz, ha valamilyen panaszuk van; lelkiismeretesebben beszedik a gyógyszereket, amelyeket felírnak nekik. De ki gondol arra, hogy ezek a bizonyos gyógyszerek alkalmasak-e a női szervezet számára vagy sem?

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.