Egy dél-alföldi, Maros menti községben, a 3 ezer lelket számláló Apátfalván született és nőtt fel Langó Bernadett, és már gyerekként kivette a részét a mezőgazdasági munkákból. Gyakorta segédkezett növénytermesztéssel is foglalkozó szülei közelben fekvő földjein, és ez nemhogy elvette volna a kedvét a szántóföldi növényektől, hanem inkább meghozta. Soha nem volt kétsége afelől, hogy ő maga is az agrárágazatban keresi majd a boldogulását.
Tevékeny időszak kezdődött
Langó Bernadett továbbra is ezt tartotta szem előtt, amikor a gimnáziumot elvégezve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem biomérnöki alapképzésére felvételizett. Itteni hallgatóként számos tudományterületbe betekinthetett.
– Leginkább az élelmiszer-tudomány ragadott meg, mert azon belül olyan dolgokkal foglalkozhattam, amik szorosan kötődnek az emberi léthez. Különösen közel álltak hozzám a gabonafélék, mert ezeket tartom a legfontosabb élelmiszer-alapanyagainknak, illetve tápanyagforrásunknak – magyarázta. Szerinte ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy hozzá hasonlóan több száz fiatal kezdte meg tanulmányait a szakon, tisztában vannak vele, hogy az ott szerezhető tudásra mindig szükség lesz.
Langó Bernadett az alapszak elvégzése után is minél több ismeretre akart szert tenni: megszerezte ugyanitt a mesterképzést, utána pedig a Semmelweis Egyetem táplálkozástudományi szakán is mesterdiplomát szerzett.
Mint lapunknak felidézte, ennek az időszaknak az egyik legmeghatározóbb állomása 2012 nyarához köthető, amikor még műegyetemi hallgatóként lakóhelyéhez közel igyekezett gyakorlati helyet találni magának.
– Különös egybeesés volt, amikor kiderült, hogy az egyetem éppen közös pályázatban vesz részt a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel. Én is részt vehettem benne, és ehhez kapcsolódóan választottam ki a diplomám témáját is. Ekkor kezdtem el tüzetesebben foglalkozni a tritikáléval, egészen pontosan a takarmánynövény beltartalmi összetételét vizsgáltam akkoriban – mondta el.
Úttörőnek bizonyult a kutatás
A tritikáléval a kutatóintézet Egyéb kalászosok nemesítési osztálya foglalkozik, de beltartalmának célirányos vizsgálatára addig nem volt kapacitása az intézetnek. Langó Bernadett hiánypótló munkájával olyannyira elégedettek voltak az intézet vezetői, hogy miután leállamvizsgázott, állást ajánlottak neki a Lisztminőségi és élelmiszerfejlesztési laboratóriumban, illetve támogatták, hogy még jobban elmélyedhessen záródolgozatának témájában, és azzal szerezzen doktori címet.
–Tanulmányaimat a Műegyetem Oláh György Doktori Iskolájában folytattam, és a korábbiaknál sokkal részletesebb kutatásokat végeztem a tritikáléval kapcsolatban. Tavaly szeptemberben védtem meg a doktori értekezésemet. Ennek az eredményeivel jelentkeztem a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Nemzeti Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatára – folytatta a fiatal kutató.
Az első pályázat nyertesei a gödöllői Grassalkovich-kastély dísztermében vehették át ünnepélyes keretek között az elismeréseket idén januárban. Köztük volt cikkünk szereplője is, aki „A tritikálé humán célú felhasználásának kutatása” című pályázatával jelentkezett a kiírásra.
Langó Bernadett lapunknak elmondta, hogy a nemesítőktől kapott információkat felhasználva, az általa vezetett kutatócsoportnak sikerült azonosítania azokat a fajtákat, amiket malomipari és sütőipari célra is használni lehet, és a belőlük készülő termékek mostanra kereskedelmi forgalomba kerültek.
Noha a világon sokhelyütt folytatnak hasonló célú kutatásokat, a magyarországi munka mégis úttörőnek számít, ugyanis Európában elsőként nálunk készült el az étkezési célra szánt tritikálé szabványa és iktattuk be az Élelmiszerkönyvbe a malomipari tritikáléőrleményekre vonatkozó fejezetet. Nem csoda, hogy sok külföldi kutatók keresi meg őket, hogy működjenek együtt velük saját nemzeti szabályozásuk alapjainak kidolgozásában.
Tervek és kihívások
Céltudatos munkásságának eredménye, hogy napjainkban a Gabonakutató Nonprofit Kft. Gabonakémiai és technológiai laboratóriumának vezetőjeként dolgozhat. Ebben a beosztásában rendszeresen fogad szakdolgozó és nyári gyakorlatukat náluk töltő hallgatókat, akiknek igyekszik átadni a szakma szeretetét. Elmondta, hogy az általa megismert fiatalok többsége elkötelezett az élelmiszeripar iránt, de általában még nem rendelkeznek határozott elképzeléssel arról, hogy azon belül melyik tudományterülettel foglalkozzanak a későbbiekben. Mint hangsúlyozta, ő nagyon szereti jelenlegi munkakörét, de nincs híján újabb terveknek. Ezek egyike, a laboratórium felszereltségének fejlesztése.
A koronavírus-járványra tekintettel nem személyesen, hanem telefonon készítettük az interjút, és magától értetődő volt feltenni a kérdést, a kutatóintézetet hogyan érinti a válságos helyzet. Langó Bernadett elmondta, ezekben a napokban lettek készen a tavaszi vetéssel nemesítő kollégái. Mivel ők a szabadban dolgoztak, ennél a munkánál kevésbé van esélye a megfertőződésnek, de természetesen bevezették a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket és az intézeten belül betartják az előírásokat. Akinél megoldható, az most otthonról dolgozik, de a kutatások technikai része kizárólag az intézetben lehetséges.
– Az élet nem állt meg nálunk, a laborban továbbra is végezzük a méréseket, már csak azért is, mert ezekben az időkben különösen fontos, hogy eredményeinkkel a mezőgazdaságot támogassuk – tette hozzá Langó Bernadett.
