Back to top

Európai kajszikilátások enyhe tél és fagyos tavasz után

Az idei, nagyon változékony tavasz hátrányosan befolyásolja Európa kajszitermését az Europech szerint. Délen a meleg téli idő okozott zavart a virágok fejlődésében, aztán sokfelé a március végi-április eleji fagyok jártak komoly következményekkel.

A görög termés várhatóan megegyezik a tavalyival. Igaz ugyan, hogy északon, különösen Macedóniában tavaszi fagyok voltak, de a terméskiesést ellensúlyozzák a termőre forduló fiatal ültetvények. A Peloponnészoszi-félszigeten még nem történt kár. Az első kajszikat valószínűleg kissé később kezdik szedni, mint tavaly.

Fotó: Horváth Csilla
Spanyolország legfontosabb kajszitermesztő körzetében, Murciában már az egymást követő második évben csökken a termésmennyiség a gyenge virágzás és terméskötődés következtében.

A probléma a februári nagy melegre vezethető vissza, ugyanis 20 ºC fölé is melegedett a levegő, sőt egyes helyeken elérte a 27 ºC-ot.

A korai fajták szemléje azt mutatta, hogy 10 nappal is későbbi érés várható, mint tavaly. Más körzetekben, például Aragóniában az elsősorban a korai fajtákat ért fagykár miatt lesz kevesebb a termés. Castiglia-La Mancia körzetéban az átlagosnál kevesebb, de a tavalyi erősen fagykáros évnél több kajszira számítanak. Ezen a környéken a március végi-április eleji fagyok sújtották a kajszisokat, ami az értékesítést is befolyásolja. Katalóniában öt éve folyamatosan bővül a termőterület, és mára elérte az 1859 hektárt. Ebben a régióban a március végi fagyok nemcsak fagykárt okoztak, hanem a kötődött termés hullásához és a megmaradók vontatott fejlődéséhez vezettek. A fagykár nagyon változó a különböző termőhelyeken Lleida környékén.

A spanyol termés mennyiségét még nem lehet számszerűen megbecsülni, de kevesebb lesz, mint tavaly volt.

Fotó: Horváth Csilla
Olaszországban tavaly jelentős termés volt, de a minőség nem volt a legjobb a korai időszakban érkezett jégesők miatt. Az idei termést sok tényező befolyásolja: elsősorban a március végi-április eleji fagyok, amelyek elsősorban az északi termőterületeket sújtották.

A tavaszi fagyok előtt már a szokásosnál gyérebb virágzásról számoltak be, sokfelé alakult ki alternancia a nagy termés után.

Ráadásul egyes területeken az enyhe tél miatt a fák nem kapták meg a szükséges hideghatást, ami a virágzáshoz szükséges. Februárban és március elején hosszú időszakon át volt az átlagnál melegebb. A kajsziültetvények területe több éven át nőtt, mostanra viszont egyensúlyba került az új telepítés és a kivágás. Az idén 21 ezer hektáron termesztenek kajszit Olaszországban, a terület nem változott tavaly óta.

Fotó: Horváth Csilla
Franciaországban is erősen befolyásolja az idei kajszitermést az időjárás, elsősorban a túlságosan enyhe tél. Tavaly decemberben a hőmérséklet gyakran meghaladta a 20 ºC-ot, olykor elérte a 25-öt is, aztán az év elejére lehűlt az idő. Ennek következtében főként a déli termőterületeken (Crau, Costière, Roussillon) több fajta nem kapta meg a szükséges hideghatást, ami torz vagy elhalt rügyeket, kedvezőtlen, vontatott virágzást eredményezett. Mindezek után északon, elsősorban Vaucluse, Drome, Baronnies, Isère és Ardèche környékén visszatérő tavaszi fagyok pusztítottak.

Részben sikerült megmenteni a termést azokban az ültetvényekben, ahol gyertyával fűtöttek vagy légkeveréssel védekeztek a fagyok ellen, másutt viszont nagy a kár.

A francia adatok sem véglegesek, csak annyi biztos, hogy jóval a teljesítőképességük alatt teremnek az ültetvények. Ha az időjárás visszatér a normálishoz, az első kajszit május 15-20 körül fogják szüretelni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshpalaza.it

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az igazi méz érték, védeni kell – Válságban az európai méhészek

Európa-szerte vegyes képet mutat az idei méztermelés. A legtöbb országból kétségbeejtő statisztikák érkeztek. A természeti katasztrófák és a klímaváltozás mindenütt megnehezítette a méhészek dolgát. A megélhetésükért küzdő ágazati szereplőket a kétes eredetű mézek elterjedése is sújtja. A nemzeti méhészeti egyesületek képviselői Németországban találkoztak, hogy megvitassák az ágazat jövőjét.

Hiánycikk lett a búza is, nagyot drágulhat a kenyér

A malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban. Ezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, de abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején.

Tizennégy ország kér uniós beavatkozást a sertésszektor összeomlásának elkerülése érdekében

Magyarország továbbra is kiáll Brüsszelben a sertéstartó gazdák mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Szüretkor nem látszik, de jelentős veszteséget okoz - Almabarnulás a tárolóban

Mind gyakoribb a napégés a hazai gyümölcsösökben és szőlőkben, ami a klímaváltozás egyik következménye. Amikor nagy a meleg és erősen tűz a nap, a gyümölcs felszíne hihetetlenül fölmelegszik, ami szövetelhaláshoz vezet. Amerikai vizsgálatok kimutatták, hogy kémiai változások is bekövetkeznek, ezért az épnek látszó almán a tárolás során alakulnak ki a késleltetett napperzselés tünetei.

Történelmi mélyponton a világ bortermelése

Az idei évben alacsonyabb, a 2017-hez hasonló szinten várható a világ bortermelése. Ez már a harmadik, egymást követő év, amikor a globális termelés az átlag alatt maradt. Pau Roca, az OIV főigazgatója internetes konferencián mutatta be a világ 2021-es termésbecsléseit.

Nagykun: a magyar rizs utolsó mohikánja

A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. 4500 hektáron gazdálkodik és 130 embernek ad munkát, megélhetést. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a rizs, mint ágazat 1,5 milliárdos részarányt képvisel, de ebben benne van nemcsak a termelés, hanem a rizs feldolgozása és kereskedelme is.

A köles, mint szálastakarmány

A kölesre legtöbben csupán madáreleségként vagy kásanövényként gondolnak, holott az egész növényből, megfelelő állapotában zölden lekaszálva, nagy tömeget adó, ízletes szálastakarmány, szenázs vagy széna készíthető. A zöld állapotban történő kaszálás után természetesen a betakarításból eredő, gyomproblémát jelentő köles árvakeléssel sem kell szembenéznünk.

A klímaváltozás: kevesebb kukorica, több búza

Az, hogy milyen hatással lesz a jövőben a terméshozamra a klímaváltozás, társadalmi szempontból is igen komoly probléma - legalábbis a Nature Food tudományos lapban megjelent egyik publikáció szerint.

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

A mitikus japán farkas

Az ősi Japán sötét erdejét járó vándorok abban bíztak, hogy megjelenik nekik okuri-ōkami, egy farkas, akinek segítségével biztonságban megérkezhetnek úticéljukhoz. Ez a mitikus lény valószínűleg a japán farkas alapján született meg, mely kis termetű volt, rövid lábakkal és tömzsi fülekkel. Évezredekig élhetett Japánban, amíg a 20. században az emberek ki nem pusztították őket.