Back to top

Kihajtás – és ami előtte van

Szent György napja a néphagyományban különös fontossággal bír: elődeink ekkortól számították az igazi tavasz kezdetét, s a pásztorok is ez idő tájt terelték ki a jószágokat a legelőkre a téli szálláshelyekről. A Hortobágyi Nonprofit Kft. munkatársai előző év őszén megkezdik a felkészülést állataik tavaszi, természetvédelmi kezelési célokat is szem előtt tartó kihajtására.

A Hortobágyra jellemző legeltető, pásztoroló állattartás gyakorlatában a jószágok tavaszi kihajtása ezen időszak munkálatainak legfontosabbika. A hagyományosan Szent György-nap – április 24-e – környékére időzített kihajtáson az állatok telelőhelyekről a nyári szálláshelyekre való áthajtását, illetve a friss fűvel borított legelőre való kiengedését értjük.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. 12 magyar szürkemarha gulyája összesen 3026 példányból áll
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
A területen gazdálkodó, számos őshonos állatfajt tenyésztő Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél ez magyar szürkemarha esetében tizenkét gulyában 3026, bivalynál pedig három gulyában 474 állatot érint; egy szürkemarha- és két bivalygulyát természetvédelmi kezelés céljából tartanak fenn.

Juhtenyésztő ágazatukban racka juhból 1370, merinóból 428 darabot hajtanak ki idén, nóniusz lóból pedig 156 állat járja a legelőket nap, mint nap. Az állatok kihajtásának összehangolásában, koordinálásában három gulyás, három csikós és egy juhász számadó vesz részt.

 

Fontos szempontok

A kihajtás a köztudatban elterjedt vélekedéssel szemben nem egy konkrét időponthoz köthető, hanem egy, akár több hétig tartó időintervallumban valósul meg, melyet számos tényező befolyásolhat. Ezek közül a legfontosabbak az időjárás alakulása és a legelő állapota. A szeszélyes tavaszi időjárás bár nagy általánosságban mutat évről évre hasonlóságot, mégis egyedinek tekinthető. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása döntően befolyásolja a gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetet is, hiszen ezek a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, a túlzott csapadékvíz pedig levegőtlenné teszi a talajt, ezáltal károsíthatja a gyepvegetációt.

A Hortobágy esetében kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele is, mivel a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben.

A nádasokkal borított területek természetvédelmi szempontú kezelésénél is első lépés a legeltetés megtervezése, elsősorban bivalyra alapozva, mivel ez az állatfaj előszeretettel legeli a magas cukortartalmú friss hajtásokat, de egyéb takarmány híján a száraz részeket is elfogyasztja. Ezzel szemben a szürkemarhával főként a gyepgazdálkodás szempontjából fontos területekre koncentrálnak. A házi bivalynál a legelőterület kijelölésén túl – melegkedvelő faj lévén – a dagonyázóhely biztosítása is fontos, mely a testhőmérsékletének szinkronizálásában és a vérszívó rovarokkal szembeni védekezésben is részt vesz.

Gondos előkészületek

A Hortobágyon történő legeltetéskor kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, hiszen a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben
Fotó: Derencsényi István
A kihajtás teljes folyamata azonban korántsem tavasszal kezdődik, hiszen az előkészítő munkálatok, a kihajtásra való felkészülés legalább olyan fontos, és az elkövetkező hónapok mindennapjait is meghatározó műveletek sorát jelenti.

A legeltetéssel kapcsolatos előkészítő munkák már előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával azt követően, hogy az állatok levonultak róluk.

A művelet célja, hogy a területen csökkenjen a lábon álló száraz gyomtömeg, mely így következő tavasszal szervesanyagként jelenhet meg, a legelő pedig a következő tavasszal könnyen legelhetővé válik. A Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél szürkemarha esetében a termékenyítés természetes úton, háremező fedeztetéssel történik, mikor a bikák meghatározott számban és ideig egy gulyában tartózkodnak az üszőkkel, illetve a tehenekkel.

Az esetleges sérülések elkerülése érdekében a kihajtást megelőzően a bikákat gombozzák, vagyis szarvuk végére védő gombot helyeznek. A gulyák kialakításánál tenyésztési programjuk figyelembe vételével történik a gulyák tenyészüszőkkel való feltöltése is, melynek során a selejtezésre került idős, sérült, beteg vagy meddő egyedeket fiatal állatokkal pótolják.

„Kifelé bőg a jószág”

Az állatok egészségügyi kondíciójának megőrzését szolgálják a preventív állategészségügyi és egyéb technológiai kezelések. A fülszámozás, az esetlegesen a teleltetés során elhagyott fülszámok pótlása, lovak esetén a körmölés, kutak előkészítése, tisztító meszezése, karámok, pihenődombok, pásztorszállások karbantartása és szükséges javítása is ennek az időszaknak a munkálatai. Nem éves rutinművelet, de ebben az időszakban történik az ökörnek szánt bikaborjak ivartalanítása is.

Szintén a kihajtás előtt történik a Hortobágyi Nonprofit Kft. racka és merinó juhainak nyírása is. A teljes állomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe, mely során a rackákról lejövő gyapjú mennyisége körülbelül 2, a merinókról körülbelül 5 kilogramm.

A teljes juhállomány nyírása 3-4 napot vesz igénybe
Fotó: Hortobágyi Nonprofit Kft. archívuma
Az állatoknak 2-3 napba telik, míg gyapjukat vesztve hozzászoknak a megváltozott hőmérséklethez. A legelőhöz, a friss fűhöz szokatás minden állatfajnál fontos technológiai lépés, melynek során a végleges legelőn tartózkodás időszakát egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri rövidebb időtartamú legelési időszak előz meg. A jó idő, a tavaszi friss fű illata hajtja ki az állatot a hodályból.

A pásztorok úgy mondják, "kifelé bőg a jószág". A különböző állatfajok eltérő legelési szokásai miatt lényeges a legelhető fű magassága. Ez a nyelvével kanyarítva legelő szürkemarha esetében 10-15 centiméter, a juh, a bivaly és a ló esetében – melyek harapva legelnek – lehet kevesebb is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Megkóstoltuk Vásárhelyen a marhapofát

Gondolt már arra, hogy kirántja a kocsonyát? És arra, hogy marhapatából bográcsost készít? Szerencsére mindig vannak vállalkozó szellemű amatőr szakácsok, akik bátran, fantáziával nyúlnak az alapanyagokhoz. Hódmezővásárhelyen, a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon meg is kóstoltuk ezeket a fogásokat a főzőversenyen.

Módosult hazánk ASP mentesítési terve

A 2/2021. számú országos főállatorvosi határozat megjelenésével 2021. szeptember 22-től módosult Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve.

Ki tudjuk-e használni a Himalájában rejlő vízenergiát? Igen, de kockázatos.

Hatvan indiai tudós és környezetvédő arra kérte India miniszterelnökét, hogy állítson le "minden további vízerőmű-projektet a Himalájában".

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl tenyészete. Szeretik a különleges állatokat, holland tarkát például csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak. A törpenyúl tartása nem bonyolult, de túletetni nem szabad, és a meleget rosszul viselik.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

Őshonos haszonállatok bölcsője

A gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban dr. Bódi László, az intézmény tudományos főmunkatársa ismertette a központ történelmét és a jelenleg is zajló génmegőrzési munkákat. Céljuk, hogy akár ökológiai gazdálkodás révén az őshonos fajták visszakerüljenek a termelésbe, továbbá a fajtákkal szeretnének ismeretterjesztő tevékenységeket is folytatni.