Back to top

Méhek a biztonságos élelmiszer ellátásért

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, amely a növekvő élelmiszerigényekkel egyre nagyobb terhet ró a mezőgazdaságra. A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá, az iparszerű mezőgazdaságban használatos műtrágyák és növényvédőszerek térhódítása pedig sok esetben fenyegetést jelent az élővilágra, és ezáltal a beporzó rovarokra is.

Pedig a legtöbb virágos növény megporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. Az Európában termesztett 264 haszonnövénynek például 84 százalékát porozzák be, emellett pedig több mint 4000 olyan zöldségféle van, amelyek megtermékenyítését a méheknek köszönhetjük. Nélkülük tehát a termények beporzásának egyharmadát kellene kézi erővel vagy valamilyen modern technológia – például beporzó drón – alkalmazásával elvégezni.

Ahogyan arra az április 30-i Méhek napja is rávilágított, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

De vajon melyik gazdálkodási forma esetén lehet a legnagyobb a beporzó közösségek diverzitása és egyedszáma?

A természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdaság, a helyi körülményekre építő, ám a tápanyagok pótlásához szerves trágyát és ásványi anyagokat használó biogazdálkodás, vagy a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre építő konvencionális gazdaság esetén?

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán (SZIE MKK) végzett kutatásai során ezt a kérdést járta körül Mészáros Fanni Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök, akinek munkáját dr. Sárospataki Miklós, a SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék docense, valamint Szilágyi Alfréd, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója irányította. A Szentendrei-sziget három településén – egy tahitótfalui permakultúrás gazdaságban, egy szigetmonostori biogazdaságban és egy pócsmegyeri konvencionális családi gazdaságban – végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a legtöbb beporzót a permakultúrás művelésű terület vonzotta, míg a beporzók számára legkevésbé ideális körülményeket a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekkel művelt konvencionális gazdaság nyújtotta.

A felmérés során fény derült arra is, hogy a dísznapraforgós, szegfűs, sóvirágos, levendulás és díszhagymás területek kiemelt táplálkozóhelyek voltak a beporzók számára, és ezúttal is bebizonyosodott, hogy a mézontófű néven ismert facélia szintén kedvelt növénynek számít a méhek körében.

Az előzetes eredmények alapján a kutatók a későbbiekben még részletesebben vizsgálják majd a gazdálkodási rendszerek beporzókra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a gazdák hozzáállását és egyéb más tényezőket is.

Mézontófű

Egy kis odafigyeléssel ugyanakkor a lakosság is sokat tehet a beporzók védelméért, melyhez naprakész tanácsokkal szolgálhat a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött, mobilra optimalizált virtuális tanösvény is. Az erdőt, szántót, kaszálással kezelt gyepterületet és városi környezetet egyaránt érintő 1-2 órás útvonalon interaktív elemek és gyakorlati feladatok segítségével lehet elsajátítani néhány olyan praktikát, mint a darázsgarázs vagy a beporzóbarát kert létesítése.

Ha e tanácsokat megfogadva odafigyelünk arra, hogy a kertünket díszítő virágos növények között lehetőleg az egész szezon folyamán legyen legalább egy olyan, amelyik éppen virágzik, máris sokat tettünk a környéken élő beporzók védelméért.

Vörös Zsuzsanna Flóra természetvédelmi mérnök, ötletgazda szerint a Premontrei Iskolaközponthoz is közel eső 8 állomás iskolai tanulmányok kiegészítéséhez is kiváló segédeszköz lehet, de kellemes időtöltést jelenthet a környék lakói számára is.

Aki saját méhészetet létesítene, továbbá mézet és egyéb méhészeti termékeket termelne, az idén utoljára induló Méhész OKJ képzés keretében juthat bővebb információkhoz.

 

Forrás: 
SZIE

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.