Back to top

In Memoriam Dr. Radnóczi László

Április utolsó napján nagy veszteség érte az állattenyésztő társadalmat: 71 éves korában, gyógyíthatatlan betegség következtében, elhunyt dr. Radnóczi László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ nyugalmazott osztályvezetője, a sertéstenyésztés, tenyésztésszervezés és agrárközigazgatás emblematikus személyisége.

Radnóczi László nélkül már nem lesz ugyanaz a kiállítások küllemi bírálata
Radnóczi László nélkül már nem lesz ugyanaz a kiállítások küllemi bírálata
Dr. Radnóczi László 1949. január 24-én Lövő községben született. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1967-ben. Az érettségit követően felvételt nyert a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, itt kapott agrármérnöki oklevelet 1973-ban.

Az egyetem elvégzését követően, egy rövid vadgazdálkodási kitérő után, az ISV vállalat tartástechnológusaként kötelezte el magát a sertéstenyésztéssel, és ez a kötődés haláláig kitartott.

A jelenlegi Nébih jogelődeinél a munkáját 1979-ben kezdte az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési felügyelőség Sertéstenyésztési Osztályán. A szakigazgatás átszervezésekor, 1983. január 1-jétől az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet sertéstenyésztési osztályának helyettes vezetőjének nevezték ki. 1988-tól a megalakult Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél, majd jogutódjánál, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Sertéstenyésztési Osztályán osztályvezetői munkakörben tevékenykedett. 1997-től a Fajtaelismerési Osztályt, majd a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Juh-és Sertéstenyésztési osztályának vezetője volt. Bár az államigazgatásban professzionális ismeretekkel rendelkező szakember a hivataltól 2010-ben nyugállományba vonult, az agrártárca Mezőgazdasági Főosztályától új feladatokat kapott, az Állattenyésztési Osztályt vezette, sőt, rövidebb ideig megbízott főosztályvezetőként dolgozott. Aktív pályafutását közigazgatási főtanácsadóként fejezte be, de a szakmai munkát haláláig nem hagyta abba.

A csaknem fél évszázadot átívelő szakmai életpálya, a szakigazgatásban eltöltött évtizedek során megszerzett ismeretei révén országosan – majd nemzetközileg is – elismert szakemberré vált. Habár munkakönyvében egyre bürokratikusabb elnevezésű hivatalok sorjáztak, gyakorlati tenyésztő volt és maradt a szó legnemesebb értelmében. Erre leginkább pályafutása kezdetén nyílt lehetősége, amikor OTÁF hivatalnokként tulajdonképpen az ország törzstenyésztője volt.

Radnóczi László szakmai pályafutása két humán generáció időtartamát öleli fel, és ezalatt éppen az az állatfaj, amely mellett már gyakornokként elkötelezte magát, élte meg a legszámottevőbb változásokat. Az elmúlt fél évszázad alatt a szinte kezdetleges körülmények között folytatott sertéstartástól, úgyszintén a küllem alapján folytatott tenyésztéstől, vagy pontosabban fogalmazva szaporítástól, ez az állatfaj a szakosított telepek rendszerétől a precíziós technológiákig, a molekuláris genetikai alapokon nyugvó tudományos tenyésztésig futott be szédületes pályát. S hogy ebben az emberformáló versenyben ez a kis ország helyt tudott állni, Lászlónak nagy szerepe volt.

Első körben a tisztavérű fajták tenyésztésében sikerült konszolidált állapotokat lérehozni. Talán szakmai hobbi által vezérelve nekiállt a duroc fajtával keveredett vörös mangalica populáció szelektálásához, aminek eredményeként létrejött egy akkor még kis létszámú, de genetikailag ígéretes fajtatisztának tekinthető állomány. Hamarosan – továbbra is állami feladatként megfogalmazva – a fajtatisztáknál és hibrideknél is korszerűsödtek a sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatok, új alapokra helyeződött a tenyészértékbecslés, polgárjogot nyertek a modern szaporítási eljárások (a nyolcvanas évek fordulóján a kocák több mint 60 százalékát termékenyítették mesterségesen csúcskanok szaporító anyagával).

A rendszerváltás után a szakmai jelenállapot jogszabályi leképezése is megtörtént az aktív részvételével megalkotott 1993. évi állattenyésztési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek köszönhetően, amelyek az azt követő negyedszázad során a szakigazgatás zsinórmértékének bizonyultak. Az adott állatfajban a tenyésztőszervezeti és fajtaelismerés procedurája mintaként szolgált a többi haszonállatfaj számára is. Az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a fajtaelismerésben, téteményvizsgálatokban dokumentált eljárások (Teljesítményvizsgálati Kódex ) segítették, uniformizálták a tenyésztők munkáját.

A sertéstenyésztésben is helyet kapott a digitalizáció, az állatmegjelölés (ENAR), a BLUP-típusú tenyészértékbecslés, amelynek bevezetésében és elfogadtatásában vezérszerepet vállalt.

László eközben folyamatosan képezte magát, doktori címet szerzett Keszthelyen sertés ivadékvizsgálatok tárgyú dolgozatával. Szakcikkeket ír, a Debreceni Agrártudományi Egyetem címzetes docensévé habilitálja.

A rendszerváltás előtt jobbára a tűrt kategóriába sorolt tevékenységből támogatottá nőtte ki magát az őshonos állatok génmegőrzése, a biotermék-előállítás. Előbbinek már az állattenyésztési felügyelőség is zászlóshajója volt, és méginkább kiteljesedett az évtizedek során. Közép-európai szervezetének kialakításában (DAGENE) Radnóczi Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak, több cikluson át, titkárként a vezetésében is aktívan részt vett.

Az ezredforduló utáni évek is újabb kihívásokat tartogattak: az uniós csatlakozás számos adminisztratív és technológiai változtatással járt, be kellett vezetni az EUROP vágott test minősítési rendszert, s megindult a sertések egyedi füljelzős azonosítása és digitális nyilvántartása, az állatmozgások nyomon követése, a termelési adatok tenyésztési célú felhasználása az állategészségügyi és állattenyésztési adatbank segítségével.

Minisztériumi főhivatalnokként a sertésstratégiával, az EU állattenyésztési rendelete műhelymunkáival, majd hazai implementációjával foglalkozott.

Szakmája egyben a hobbija is volt: nélküle elképzelhetetlen az OMÉK, a hódmezővásárhelyi, kaposvári kiállítás, a Farmer Expo küllemi bírálati helyszíne, helytálló megállapításai, profi szakértelme, befolyásolhatatlansága, bölcsessége.

Elkötelezettségét mind az állam mind a szakma számos elismeréssel honorálta: birtokosa a Konkoly Thege Sándor miniszteri díjnak, az Életfa bronz fokozatának. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége 2017-ben a Magyar Állattenyésztésért díjban részesítette. A számára legkedvesebb állatfaj tenyésztői tavaly az Év sertéstenyésztője díjjal ismerték el elévülhetetlen érdemeit.

Látod lett volna még tennivaló, túl korán mentél el László! Emlékedet kegyelettel megőrizzük.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Fruit Logistica várható újdonságai

A zöldség-gyümölcs ágazat egyik legnagyobb kiállítása a berlini Fruit Logistica, idén február 8–10-én 112 ezer négyzetméteren csaknem 2000 kiállítóval várja a látogatókat. Honlapján már tanulmányozhatók a bemutatni tervezett új fajták, csomagolóanyagok, szedést, tárolást vagy osztályozást segítő eszközök, amelyeket a világon vagy Európában ott láthatnak először a látogatók.

Juhnyájba rohant egy vonat Brassó megyében, a juhász is életét vesztette

Juhnyájba rohant egy vonat pénteken délután az erdélyi Brassó megyében, a balesetben a juhász is életét vesztette - számolt be a News.ro román hírügynökség.

Hamarosan kezdődik a világ egyik legnagyobb kertészeti kiállítása

A fenntarthatóság és az éghajlatváltozás meghatározó témái lesznek a világ egyik legnagyobb kertészeti vásárának a németországi Essenben megrendezésre kerülő IPM kiállításnak. A kertészet komoly kihívásokkal néz szembe, azonban a modern technológia az egyik lehetséges eszköz lehet, amelynek segítségével a termelés és a zöldfelületgazdálkodás is sikerrel veheti az akadályokat.

Költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentése a marhahústermelésben

A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely segít a marhahúsiparnak egyszerre csökkenteni a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben globálisan kielégíti a hús iránti keresletet.

Izland lehet Európa éléskamrája?

Meglepő kijelentés lehet, hogy egy nem kifejezetten mezőgazdaságáról híres ország mégis fontos élelmiszertermelővé léphet elő. Ez persze egyelőre csak elmélet, ám a Reichman Egyetem egyik kutatója szerint akár 40 millió európai ember élelmiszerbiztonságáról gondoskodhat a szigetország.

Fókuszban a fenntarthatóság

Nyolcadik alkalommal vehették át díjaikat a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei. A pályázatot nyert fiatal agrárszakemberek olyan témákban végezte kutatásokat, mint a körforgásos gazdálkodás, a klímaváltozás hatásai, a napelemek használata a növénytermesztésben, az állattenyésztés környezetre gyakorolt hatása, bio hulladékok hasznosítása, a biodiverzitás megőrzése.

Vajon idén is ehető újdonság nyeri az innovációs díjat?

A zöldség-gyümölcs nemzetközi frissáru-kereskedelem hatalmas szabású berlini csúcstalálkozóján, a Fruit Logistica kiállításon elnyerhető innovációs díj komoly elismerés a szakmában, marketingértéke elsőrangú. Bár nagyszerű árukezelési és logisztikai újdonságok is kerülnek mindig a tíz jelölt közé, szinte kivétel nélkül valamilyen ehető újdonság nyert eddig. Vajon az idén is így lesz?

Ismét lesz AgrárgépShow és az AXIÁL sem hiányozhat a rendezvényről!

Két év kihagyás után ismét személyesen találkozhat az agrárszakma színe-java a 2023. január 25. és 28. között megrendezésre kerülő AgrárgépShow kiállításon, melynek a budapesti HUNGEXPO ad otthont. A rendezvény egyik legnagyobb kiállítója továbbra is az AXIÁL Kft, mely vállalat standja ezúttal is a D pavilonban lesz.

Megújulás miatt leállítja a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszert

Értékelve a tavalyi év tapasztalatait több újítást is bevezet a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszerben. Az állatorvosoknak a decemberi jelentéseket, az előírásoknak megfelelően, január 15-éig kellett rögzíteniük a felületen. E héttől a rendszer átmenetileg nem elérhető annak érdekében, hogy a januári adatok leadásakor már az új funkciókat is használhassák az állatorvosok és meghatalmazottjaik.

Változnak a friss agrár­diplomásokkal szembeni elvárások

Ahhoz, hogy az agrárvállalkozások megfelelően képzett frissdiplomásokkal tudják feltölteni a munkaköröket, nekik maguknak is proaktívan kell hozzáállniuk a munkaerő-toborzáshoz. Folyamatban van az agrár-felsőoktatás átalakítása, ezért más értékmérők alapján kell kiválasztaniuk leendő dolgozóikat, mint eddig.