Back to top

Cseresznyeorsó+: folyamatosan hozzáadnak, kiegészítik újabb és újabb megoldásokkal

A magyar cseresznyeorsó művelési rendszer az elmúlt három évtizedben folyamatos fejlődésen ment keresztül. A jelenlegi formában magában foglal számos magyar fejlesztésű metszési eljárást, gyakorlati fogást, valamint az alanyhasználatra, sor- és tőtávolságra vonatkozó elméleti kutatási eredményt és gyakorlati tapasztalatot.

A magasabb fák metszése és szedése önjáró platformról jól megoldható (Kecskemét, Gerőmajor)
A magasabb fák metszése és szedése önjáró platformról jól megoldható (Kecskemét, Gerőmajor)
Fotó: Hrotkó Károly

A magyar cseresznyeorsó művelési rendszer az elmúlt három évtizedben folyamatos fejlődésen ment keresztül. A jelenlegi formában magában foglal számos magyar fejlesztésű metszési eljárást, gyakorlati fogást, valamint az alanyhasználatra, sor- és tőtávolságra vonatkozó elméleti kutatási eredményt és gyakorlati tapasztalatot, amelyek egy sajátos, a hazai talaj- és klímaviszonyokhoz jól alkalmazkodó intenzív ültetvény kialakítását teszik lehetővé.

Ma már nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért van szükség intenzív ültetvényekre a cseresznyénél, noha ez néhány évtizede még nem volt ennyire magától értetődő.

A piacokon csak a kézzel szedett, prémium minőségű és legalább 28 milliméter átmérőjű cseresznyével lehet elérni elfogadható árakat. A rendszeres metszéssel olyan termőgallyakat alakíthatunk ki, amelyek megalapozzák a gyümölcsök jó víz- és tápelem-ellátását.

Könnyebb kezelni

Magyar cseresznyeorsó fák virágzása az ötödik tavaszon a soroksári kísérleti ültetvényben
Magyar cseresznyeorsó fák virágzása az ötödik tavaszon a soroksári kísérleti ültetvényben
Az orsófák termése közel 70-80%-ban a földön állva leszedhető, a maradék pedig szedőállványról, vagy ma már önjáró szedőplatformokról hatékonyan szüretelhető, illetve azokról a fák metszése sem okoz gondot.

A kúpos koronaszerkezet megkönnyíti a napfény behatolását a korona belsejébe, és mivel az intenzív ültetvényekben a fák levélzete kisebb térben, koncentráltan helyezkedik el, jobb a terület kihasználása, az öntözés, tápoldatozás, trágyázás jobban hasznosul. Emellett könnyebb figyelemmel kísérni a kártevők és kórokozók fölbukkanását és védekezni ellenük. A kisebb korona permetezése pontosabban és gazdaságosabban kivitelezhető a precíziós permetezőgépekkel vagy éppen drónokkal, csökkenthető a szerveszteség és a környezeti terhelés. A cseresznyénél különösen fontos, hogy a kisméretű fákat hálóval védhetjük a jégkár, a madarak, vagy éppen a foltosszárnyú muslica kártétele ellen, a fóliatakarás pedig eredményesen csökkenti az eső okozta gyümölcsrepedést.

Az intenzív művelési rendszer nemcsak az árutermelő ültetvények számára hasznos, a kisméretű cseresznyefák ugyanezeket az előnyöket nyújtják otthon a házikertben is. Mi több, egy óriásira nőtt cseresznyefa helyén 3-5 kisméretű fát is ültethetünk különböző fajtákkal és a család igényeinek megfelelő érési idővel, ami a cseresznyeidényben folyamatosan friss, érett gyümölccsel látja el a tulajdonosát. Az ilyen kisebb cseresznyefák csak 10-20 kilogramm termést hoznak, míg a nagy cseresznyefák termését, ha le is szednék, a család nem képes felhasználni, a gyümölcs tekintélyes része veszendőbe megy.

Tízéves Regina fák megújuló termőgallyai sajmeggy magoncalanyon (Kecskemét, Gerőmajor)
Tízéves Regina fák megújuló termőgallyai sajmeggy magoncalanyon (Kecskemét, Gerőmajor)

Hazai és külföldi előzmények

Pál® cseresznyefák SL 64 (balra az első) és Bogdány® sajmeggy klónalanyon (jobbra)
Pál® cseresznyefák SL 64 (balra az első) és Bogdány® sajmeggy klónalanyon (jobbra)
Jómagam az 1980-as években kezdtem el növekedést mérséklő alanyok hazai értékelésével foglalkozni, amihez sűrűbb térállású, kisebb korona nevelésére alkalmas megoldásokat kerestem itthon és külföldön.

Az 1988-ban telepített első kísérleti ültetvényünkből alakult ki a módosított Brunner-orsó koronaforma, amely átmeneti félintenzív megoldásként 600-700 fa/ha ültetvénysűrűséggel jól működött.

Akkor vált világossá számomra, hogy az alanyértékelési munka nem választható el a művelési rendszer többi elemétől, s kezdtem gyűjteni a külföldi tapasztalatokat, és megpróbáltuk azokat alkalmazni hazai viszonyok között. A külföldi kutatóműhelyek zöme optimális talaj- és klímaviszonyok között alkalmazható törpe alanyokkal dolgozott, mi viszont a magyarországi környezethez jól alkalmazkodó művelési rendszereket fejlesztettünk. A három évtized alatt számos ismerettel, tapasztalattal gazdagodva végül is a „magyar cseresznyeorsó+” rendszerünket kiteljesedve, folyamatosan bővítve, finomítva mutatjuk be. A „plusz” ebben az, hogy a rendszerhez folyamatosan hozzáadunk, kiegészítjük újabb és újabb megoldásokkal, a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal, amelyeket a hazai viszonyok között kipróbáltunk és alkalmasnak találtunk.

Sajátosan magyar

A magyar cseresznyeorsó komplex, intenzív művelési rendszer, amely a karcsú orsó eredeti koncepciójára alapozva magában foglalja a hazai körülményekhez jól alkalmazkodó alanyhasználatot, sor- és tőtávolságot, a koronaformát és a sajátos metszési eljárásokat, valamint a gyökérmetszést és talajművelést.

Attól sajátosan magyar, hogy elsősorban középerős vagy erős növekedésű hazai sajmeggy alanyokat használunk, azok erős növekedését pedig gyökérmetszéssel és más magyar fejlesztésű metszési eljárásokkal kompenzáljuk, mivel a sajmeggy alanyon álló fák jól tűrik ezeket a beavatkozásokat. A sajmeggy alany a fák korai termőre fordulása mellett nagy biztonsággal adja a piac által megkívánt nagy gyümölcsméretet és minőséget, és a törpe alanyokkal szemben nem igényel támaszrendszert.

Sűrű térállás, magasabb fák

Termő korú cseresznyeorsó ültetvény sajmeggy magoncalanyon, jéghálóval (Nagykutas)
Termő korú cseresznyeorsó ültetvény sajmeggy magoncalanyon, jéghálóval (Nagykutas)
Ajánlásaink az optimális sor- és tőtávolság, valamint a fák magasságának meghatározásához folyamatosan változtak, itthon és külföldön egyaránt. Az 1990-es években az ajánlott sor- és tőtávolság
4-5 × 2-3 méter volt, még sajmeggy magoncalanyokon is. A fák magassága elérte a 4-4,5 métert. A nagyobb tér kihasználásához hosszabb termőgallyakra volt szükség, amelyeket nehezebb volt egyensúlyban tartani a fák magasságával.

A gyakorlatban kiderült, hogy szűkebb térállásban könnyebb megtartani az orsófák karcsú szerkezetét, amihez természetesen rövidebben tartott termőgallyak, a növekedést mérséklő gyökérmetszés, illetve azt tűrő alanyok szükségesek. Kecskeméten a Gerőmajorban telepített ültetvényben kezdetben 4 méter sortávolság mellett 1,8, később 1,5 méter tőtávolságot alakítottak ki, a nagykutasi Alma 2000 Kft. ültetvényében pedig 1,2-1,3 méter a tőtávolság. A Debrecen-Pallagon telepített kísérleti ültetvényben a sor- és tőtávolság 4 × 1 méter volt, ahol a sajmeggy magoncalanyú fákon többszöri nyári zöldmetszést alkalmaztak.

A gyökerek versengése miatt különösen a tőtávolság csökkentésének van növekedést mérséklő hatása. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az erős növekedésű sajmeggy magoncalanyon 3,6-4 méter sortávolság mellett 1,3-1,5 méter tőtávolságon gyökérmetszéssel jól kezelhető orsófákat lehet kialakítani.

A legjobb gyümölcsméretet és minőséget általában a fák koronájának felső harmadában kapjuk, ezért ha van megfelelő szedőállványunk vagy gyümölcsszedésre alkalmas önjáró platformunk és munkaerőnk, akkor érdemes a fákat kissé magasabbra engedni.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az önjáró platformok alkalmazásával a fákat akár 4-4,5 méter magasra is nevelhetjük, olyankor a sortávolságot 4,5-5 méterre kell növelni, ami kényelmes művelőút-szélességet (2-2,5 m) hagy.

Vera® cseresznyefák MxM 14 (balra) és Magyar® sajmeggy klónalanyon (jobbra)
Vera® cseresznyefák MxM 14 (balra) és Magyar® sajmeggy klónalanyon (jobbra)

Az alany bírja a meszet és a meleget

A magyar cseresznyeorsó ideális alanyai a hazai talajokhoz jól alkalmazkodó sajmeggy magoncok, vagy a fajták kedvező növekedését és elágazódását segítő sajmeggy klónalanyok (Bogdány ®, Egervár®, Magyar®). Ezeken kívül a középerős növekedésű sajmeggy hibrid MaxMa 14-gyel, vagy a Pi-KU 1, GiSelA® 8, GiSelA® 12 alanyokkal vannak jó tapasztalataink.

A sajmeggy alany jól tűri a talaj magas pH-ját, mésztartalmát, a szárazságot, a nyári magas hőmérsékletet, viszonylag korai termőre fordulást eredményez, és nem igényel támaszrendszert.

Kétségtelenül hátránya az erős növekedés, amit viszont a nyári metszéssel, valamint a jó időpontban alkalmazott gyökérmetszéssel jól lehet kompenzálni. Az alanyok közül egyedül a sajmeggy tűri jól a gyökérmetszést, a meggyel, vagy meggyhibriddel szemben a sajmeggyen nem okoz sarjadzást a gyökérmetszés. A gyorsuló és szembetűnő klímaváltozás jelenségeire tekintettel a sajmeggy számos előnyt kínál a közép- és kelet-európai termesztők számára, de a kontinentális klímájú ázsiai országokban is ígéretes alany. Kínában már mintegy 5000 hektáron telepítettek intenzív ültetvényt a mi módszereinkkel magyar sajmeggy alanyokon.

Az utóbbi években sokan próbálkoztak a törpe-féltörpe növekedésű GiSelA® alanyokkal (GiSelA® 5, GiSelA® 6), amelyek korán termőre forduló, de korán el is öregedő ültetvényeket adnak. A fák ezeken az alanyokon a legkorszerűbb tápoldatos öntözéssel sem érzik jól magukat a mi magas pH-jú és mésztartalmú talajainkon, és nagy hátrányuk, hogy a levelek gázcserenyílásai az alanyra jellemző hormonális szabályozásnak köszönhetően már 30-32 °C levélhőmérsékletnél záródnak, a korona vízellátása, és természetesen a gyümölcsök vízellátása is romlik, a gyümölcsök aprósodnak.

A nemes fajták sajmeggy alanyokon a vadcseresznyéhez viszonyítva egyébként is korábban fordulnak termőre és nagyobb a fák fajlagos termőképessége. A hazai klónalanyok előnye, hogy többségüknél ismert, és általában jó az összeférhetőség a nemes fajtákkal. A hazai sajmeggy klónalanyokon a termőre fordulás még korábban bekövetkezik, s a termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó alanyok kedvezően befolyásolják a nemes fajták terméshozási tulajdonságait, valamint a gyümölcsméretet.

A koronaalakítás és metszés sajátosan magyar megoldásait következő cikkünkben ismertetjük.

Dr. Hrotkó Károly

SZIE Kertészettudományi Kar,

Fenntartható Kertészet Intézet,

Dísznövénytermesztési

és Dendrológiai Tanszék

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.