Back to top

Állattenyésztés az eddigieknél is több figyelemmel

Az állattenyésztők számára nem rendkívüli a mostani helyzet. Évtizedek óta különleges óvatossági intézkedések vannak érvényben valamennyi telephelyen, ezeken a helyeken nem divat a turizmus. A nem szakemberektől is joggal várják el, hogy mielőtt belépnének egy-egy szarvasmarha-, sertés- vagy baromfitelepre, fertőtlenítsék a kezüket, lábbelijükkel pedig lépjenek rá a vegyszerrel átitatott szivacsra.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány hatásai ezeket az ágazatokat sem kerülik el. Ezúttal két olyan gazdaságban érdeklődtünk, ahol a szarvasmarhatartás a meghatározó.

László Kálmánnal, a kocsi Aranykocsi Zrt. vezérigazgatójával reggeli időpontban állapodtunk meg, és már 8 órakor rendelkezésünkre állt.

– A munkahelyeken pontos beosztást készítettünk, hogy a munkacsapatok ne nagyon találkozzanak egymással. Minden reggel valamennyi telephelyet és munkahelyet végiglátogatom, természetesen olyan tisztes távolságból, amilyet a koronavírus miatt mostanában tartanunk kell. Amióta kitört a járvány és elrendelték a karantént, azóta mi is rendkívül fegyelmezetten és még annál is nagyobb következetességgel, adott esetben számonkéréssel ügyelünk arra, hogy az összes megelőző rendelkezést betartsuk és betartassuk a munkatársainkkal. Szerencsére értelmes, hozzáértő emberek dolgoznak nálunk. Megkértük őket, hogy ne csoportosuljanak, és ezt tökéletesen be is tartják. Abban is megegyeztünk velük, hogy akinek szabadideje van, az otthon marad, és minden körülmények között ügyel a karanténszabályok megtartására. Egyelőre minden működik. Nem mondanám, hogy belül nem vagyunk egy kicsit idegesebbek a szokásosnál, elvégre tudjuk, ha felbukkanna nálunk a fertőzés, igen nagy gondot okozna nekünk.

A koronavírus-járvány ügye ugyanúgy van jelen a gazdaságunk dolgozóinak tudatában, mint az ország többi részében általában.

Eleinte csak arról szólt a fáma, hogy Kínában mi történt, de amikor már Olaszországból is jöttek a hírek, akkor enyhe pánikhangulat alakult ki, a tanácstalanság nagyon sok emberen észrevehető volt. Ebben a helyzetben azonnal megpróbáltuk olyan munkaszervezeti egységek kialakítását – főleg az állattenyésztésben és a műszaki vonalon –, amivel majdnem hermetikusan elkülöníthettük őket egymástól.

A növénytermesztésben egyszerűbb a helyzet. Ott reggelente megtörténik az eligazítás tisztes távolságból, aztán mindenki teszi a dolgát. Mi 8 éve alkalmazzuk az AgroVIR vállalatirányítási rendszert, ami a precíziós gazdálkodás előszobájának tekinthető.

Irányítóként többször körbemegyek a területen, ellenőrzöm az előírások megtartását, főként a kellő távolságtartásra odafigyelve.

Eldöntöttük, hogy minden gépen csak egyetlen dolgozó dolgozik, az az övé, ő felel érte. Nincs olyan, hogy a váltásban többen is úgy „lovagolják” azt a gépet, ahogy csak tudják. Ha mégis szükség van váltásra, akkor a megfelelő vegyszerekkel tökéletesen kitakarítjuk a kabint, csak azután ülhet bele a másik vezető. Annyit változott a korábbiakhoz képest a szigorúság, hogyha valaki be akar menni egy helyre, akkor a kézfertőtlenítést a portás előtt kell elvégeznie. Beszereztük a védőfelszereléseket, bár azt mindenki maga dönti el, hogy hord-e maszkot vagy sem.

A szokásos első túlreagálás után nálunk is kialakult a megfelelő fegyelmezettség. Mivel a járvány tél végére, tavasz elejére ért ide, vele együtt azzal is szembesültünk, hogy most van a legtöbb munkánk a földeken és a kiszolgáló helyeken. Az Aranykocsi Zrt. összesen 2800 hektáron gazdálkodik, ami részben saját föld, részben bérlemény. Ez utóbbit nevezhetjük a gazdaságunk integrációjának, amin mi magunk dolgozunk. Ezen a tavaszon kiemelten fontos feladatunk volt, hogy a 350 hektáron termesztett takarmánynövényeket rendben, jó minőségben betakarítsuk. Már készen vagyunk a takarmányrozzsal, amiből szenázst készítettünk, ezt összesen 140 hektáron termeltük. Mivel nagy a szárazság az egész tavaszon, ezért a szokásos 18–20 tonnás hektáronkénti fonnyasztott termés helyett most csak átlagosan 14 tonna takarmányrozst tudtunk betakarítani, ami bizony 25 százalékos mennyiségi kiesés. Az olaszperjénk 117 hektáron várja a betakarítógépeket. Már lassan egy évtizede foglalkozunk ezzel a növénnyel, a tömegtakarmány-termesztésben kedvező tapasztalatunk van vele. Szenázst készítünk belőle, aminek nagy az energiatartalma és igen jó az emészthető rost minősége. A nagy energiatartalom a nyári hőstresszben különösen a tehenek hasznára válik, könnyű emészthetősége folytán ilyenkor is szinten marad vele a tejtermelés. Lucernából közel 90 hektárt vetettünk. Abból az első növedéket most szenázs­készítésre használjuk, a többi kaszálásból pedig szénát állítunk elő.

Ez a tavasz, sajnos a csapadékszegénység miatt is emlékezetes marad számunkra. Ebben az évben csak februárban esett elfogadható mennyiségű eső. Akkor 44 millimétert mértünk. Azóta két-három alkalommal jött 2–3 milliméter, és ahogy szokott, nagy széllel, ami rögtön ki is szárította a feltalajt. Ezen kívül áprilisban kétszer is -6 °C-os fagyot mértünk, ami az olaszperjénél károsodást okozott, mert a hideg megcsípte a zsenge levelet, ami később leszáradt.

Szólnom kell az őszi vetésű gabonáinkról is, mert ezek még jó állapotban mutatkoznak. Bár ezeknek sem használ az aszály, de bírják a 18–20 °C-os nappali felmelegedést, mert az éjszakai lehűlés folytán ilyenkor beharmatosodik reggelre a növényállomány. Őszi kalászost összesen 850 hektáron vetettünk – ebben benne van a szolgáltatás is –, amiből 120 hektárt tesz ki az őszi árpa, a többi pedig őszi búza.

Éppen amikor elrendelték a karantént a koronavírus miatt, akkor kezdődött nálunk a legnagyobb munka a földeken. Termelünk 76 hektár cukorrépát a Kaposvári Cukorgyár számára, alapvetően az ő kérésükre foglalkozunk a növénnyel. Amióta az EU-ban megszűnt a cukorkvóta, azóta csökkent ennek a növénynek a versenyképessége. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kormányzat évről évre ad rá támogatást, hektáronként 150 ezer forintot. Emiatt tudunk még mindig foglalkozni a cukorrépával. Ennek a növénynek ez a pénz valóságos mentőövet jelent.

Napraforgóból 300 hektáron vetettünk el eddig, ebben benne vannak az integráltak is. Normál ipari napraforgót termesztünk. Ennél a növénynél, csakúgy, mint a cukorrépánál, rettenetesen oda kell figyelnünk a kártevőkre, főként a barkóra. Április végéig mi már kétszer kezeltük a táblák szélét, abban bízva, hogy így távol tarthatjuk a kártevőket a növényállománytól.

Kukoricát silónak és szemesnek egyaránt termesztünk, a takarmányrozs betakarítása után, másodvetésként kerül a talajba. Máskor május 15. körül tudjuk végrehajtani a kukorica másodvetését, de ezúttal május 1. előtt befejeztük ezt a munkát.

Ha valóban megjön az a csapadék, amit április végére jósolt a meteorológia, akkor a fővetésűhöz képest mi még egy 90 százalékos hozamra számítunk a kukoricánál.

Nagy a takarmányigényünk. Szilázsból 8 ezer tonnát, lucernából 3 ezer tonnát, rozs­sze­názsból 2 ezer tonnát, olaszperjéből 1500 tonnát kell előállítanunk.

A kocsi Aranykocsi Zrt.-ben két állatfajjal foglalkozunk. Az egyik a sertés, amiből
1200 kocát tartunk. Tavaly PRRS-mentesítés címén ki kellett vágni az állományt. Erről márciusban született döntés, és júliusra már egy sertés sem volt a telepen. Októberre tudtuk elkezdeni az újratelepítést. Ezekre megkaptuk a tenyészállatok miatti árkülönbözetet, ami 1200 koca esetében 100 millió forintot tett ki. Francia hibridet hoztunk be tenyészanyagként. Az alapja a nagy fehér lapály, a tenyészkocákat Csehországból importáltuk. Úgy állítottuk össze az állományt, hogy legyen benne vemhes koca, kocasüldő és tenyészsüldő egyaránt. Ennek következtében a fialás december 6-án kezdődött, és mostanra a teljes kocaállomány lefialt már egyszer, sőt, megkezdődtek az újabb bebúgatások is.

Nem szuperintenzív sertést választottunk, hanem olyat, amelynek jól ki tudjuk elégíteni az igényeit és a szaporasági mutatói is ennek megfelelőek. Az előzetes számítások alapján 2,3-es kocaszorzó mellett kocánként év 30–32 hízót tudunk értékesíteni. A telephelyen pillanatnyilag 114 koca fial egyszerre. Erre két ellető szakmunkás és két külön dolgozó felügyel, de egyszerre csak két ember tartózkodik az istállókban. Részben alkalmazzuk az ivarzásszinkronizálást, hogy egyszerre fialjanak a kocák, így előfordul, hogy naponta 600 kismalac születik.

Szarvasmarhatartásunkra azóta figyel jobban a szakma, amióta áttértünk a robotfejésre. Ezt 2018. decemberében határoztuk el, és 2019. április végére be is telepítettünk 400 tehenet. A jószágok betanítása nem volt zökkenőmentes, elvégre a robotfejés bevezetésével úttörő szerepre vállalkoztunk.

Ennek ellenére már most sajnálom, hogy még mindig kevesen szavaznak bizalmat ennek a technológiának. A betanítás sikeres volt, ami azért a szervizeléssel is összefüggött. Az Axiál a partnerünk, és ők gyorsan és készségszinten át tudják adni az ismereteiket.

A szarvasmarhatelepen a betelepítés előtt 30 kg volt a napi fejési átlag. Ez a betelepítést követően 27 kilogrammra csökkent, azaz a szoktatás alatt 10 százalékkal mérséklődött a tejtermelés. Viszont az azóta eltelt 1 év alatt az egyedi takarmányozás hatására mára eljutottunk a napi 34 kilogrammos tejtermeléshez. Ebben nagy szerepe volt a SANO cégnek, megítélésem szerint ezt a sikert nekik is köszönhetjük.

Egyébként minden úgy megy, ahogy terveztük: a 3x8 órás műszakokban műszakonként egy ember felügyeli a teljes állományt. Ő takarít a fejőgép körül, a robot mellett, az elővárakozónál, vagy a pihenőhelyeken frissíti az almot. Akad olyan tehén is – bár csupán 2 százalék –, amelyik nem megy magától a robothoz, ezeket szintén a felügyelő tereli oda. Kiemelt feladata, hogy ne legyen egyetlen sánta tehén se az állományban, mert a jó tejhozamnak ez az egyik alapfeltétele.

A hagyományos tartás idején 16 ember dolgozott nálunk a két szarvasmarhatelepen, ma műszakonként egy-egy is jó megoldás. A régiek közül csupán ketten nem vállalták a munkát az új tartási rendszerben, tőlük elköszöntünk.

A robotfejésű szarvasmarháknál dolgozik még egy inszeminátor és egy telepvezető, utóbbi valójában egy igazi számítástechnikus. A tejünk átlagos szomatikus sejtszáma 280 ezer alatt van, és a tehenek naponta 2,61-szer jelennek meg a robotos fejéshez. A tejet szerződés szerint értékesítjük a MIZO-nak. Nagyon stabil és megbízható partner, az elszámolásban pedig végtelenül korrektek.

Hajdúnánás, Nyakas Farm. Nyakas András és családja csakis segítőkészséget és jó szándékot tapasztalt, eleinte mégis adódtak gondok a kiszállításnál.

– Amikor kiderült, hogy az operatív törzs leállította a ki-be járkálást, mi szóltunk, hogy ez nem jó. Azzal kezdték, hogy aki gépkocsivezetőként átlépi a határt, az köteles leszállni, és 14 napra karanténba kell vonulnia. Mi mondtuk, hogy ez nem megoldható, annyi sofőr a világon nincs, hogy ezt váltásban megoldjuk. Azonnal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnökéhez, Szólláth Tiborhoz fordultam, aki megértette a gondomat. Mentem tovább Jakab Istvánhoz, a Magosz elnökéhez, ő is támogatott. Felhívtam Győrffy Balázst, a NAK elnökét, ő is megértett, intézkedett. Ugyanígy jártam az Agrárminisztériumban. Ám amikor a tejszállító tanker megjelent a határon, leállították, és le akarták szállítani a gépkocsi vezetőjét. A nekünk kedvező döntés kb. 1,5 nap alatt jutott legfelülről a határátlépőhöz. Azóta viszont minden rendben megy, mint a karikacsapás.

Vállaltuk, hogy a tejszállító tanker gépkocsivezetője sem a mi telepünkön, sem Romániában, Gyulafehérváron, ahová viszi a tejet, nem száll ki, de még az ablakot sem húzza le. Így, bár isten malmai kicsit lassan őröltek, de a megfelelő információ végül eljutott oda, ahol inthettek, hogy mehet a szerelvény külföldre.

Mint magánvállalkozó, 500 hektárt művelek, azonkívül családom tagjaival és az ő cégeikkel 1800 hektáron gazdálkodunk. Naponta 70 ezer kiló tejet exportálunk Gyulafehérvárra. Ennek a termelési értéke, ugyancsak naponta, 7,5 millió forint. Nálunk az éves árbevétel 3,2–3,3 milliárd forintot tesz ki, mert évi 23 millió kilogramm tejet fejünk és szállítunk Romániába.

A cégcsoportunknál összesen 120 ember dolgozik, mondhatom, a lehető legnagyobb fegyelmezettséggel. Minden dolgozómnak köszönettel és hálával tartozom, mert annyira ügyelnek a „játékszabályok” megtartására. Megbeszéltük, hogy akinek gyereke vagy valakije külföldön járt, az azonnal jelzi ezt, és mi megtesszük a szükséges óvintézkedéseket. Olyan hűségesen dolgoznak az embereim, hogy az már engem is elérzékenyít. Tisztában vannak az itteni munka súlyával, felelősségével. Ez nem idénymunka, itt minden nap óráról órára ismételjük ugyanazt a tevékenységet.

Évente 500 hektár silókukoricát termesztünk, amin az átlagtermés gyakran eléri a 40–45 tonnát. Ez most az aszály miatt kicsit kétséges.

Lucernából 300 hektáron készítünk sze­názst, és 350 hektáron termelünk takarmányrozst, amit idén április 21-re be is takarítottunk. Ez is kevesebbet adott, mint szokott, csupán 15–16 tonna termett, de másodvetésben megy utána a silókukorica és silócirok, aminek a nagy részét öntözni is tudjuk. Szemes kukoricát, zúzott betakarítással, 200 hektáron termesztünk. Harminc három százalékos nedvességtartalom mellett 12–14 tonna szokott lenni az átlagtermése.

Idén minden tavaszi munkát idejében és jó minőségben el tudtunk végezni. Legnagyobb gondunk az aszály, a vízhiány. Emiatt egyenetlen kelésre számítunk, bár ahol öntözni tudunk, ott ez sem okoz gondot. Meg kell mondjam, nem számítottam rá, hogy a nálam dolgozó 120 ember ennyire felnőtt módra, ennyire felelősen tud gondolkodni és velem együttérezni a koronavírus idején.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Minden 12. spanyolországi malac dán

A dán malacok rendkívül népszerűek mind a német, mind a lengyel sertéskereskedők körében. Most az új adatok azt mutatják, hogy Spanyolországból is nő az érdeklődés.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.