Back to top

Koronavírus-gócpontokká vált vágóhidak

Egyre feltűnőbb méreteket ölt Németországban a vágóhídi dolgozók között terjedő koronavírus-fertőzés. Ahogy a zöldségtermesztésben, úgy ebben a szektorban is rávilágított a járvány egy olyan sötét oldalra, amely felett korábban nagyvonalúan szemet hunyt a társadalom és a hatóság: a vendégmunkások helyzetére.

A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
Fotó: BlackRiv / Piaxabay
A német sajtóban széles körben megjelent tudósítások szerint

már több mint 600 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak a hatóságok a vágóhídi dolgozók között.

Több vágóhíd is érintett, több tartományban, de mivel a rendszer nagyon hasonló, ezért az esetekben is igen sok a közös, földrajzi távolságtól függetlenül. A rendszer pedig a következő: a nagyon nehéz fizikai munkát vendégmunkások végzik alacsony bérért – főleg Romániából és Bulgáriából érkeznek –, munkakörülményeik pedig sokszor silányak, a (tömeg)szállásukról nem is beszélve. Általános, hogy kisbuszokkal szállítják őket a szállás és a munkahely között, ahol,

ha akarnák, sem tudnák betartani a másfél méteres távolságot.

A Müller Fleisch (Rajnavidék-Vesztfália, illetve Baden-Württemberg), a Westfleisch (Észak-Rajna-Vesztfália), valamint a Vion (Schleswig-Holstein) az a három nagy húsipari vállalkozás, amelyek a feltűnően sok fertőzött miatt bekerültek a hírekbe.

Tartománytól és üzemtől is függ, hogy miként viszonyultak a helyzethez. A Vion például viszonylag hamar bezárt, a Westfleisch viszont csak jóval később,

ott még 130 fertőzött dolgozóval is folyt tovább a munka.

A hatóságok sokáig alapvetően abból indultak ki, hogy higiéniai intézkedésekkel kontroll alatt tartható a fertőzés, a gyárak pedig arról adtak ki közleményt, hogy az érintett üzemekből származó hús aggályok nélkül fogyasztható, nem terjeszti a fertőzést.

Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfáláia tartományokban időközben elrendelték, hogy minden vágóhídon végezzenek teszteket az összes dolgozón (Schleswig-Holsteinben például 50 vágóhíd működik, köztük olyan nagyok is, mint a Vion); és a dolgozók szállásain is. Más tartományokban is nagyobb erővel zajlanak a tesztek, ott is, ahol eddig nem volt még igazolt koronavírusos eset élelmiszeripari üzemben.

A sertéstartók érdekképviselete eközben azt hangsúlyozza, hogy az egész ágazat érdeke a mihamarabbi, kontrollált körülmények közötti újraindulás, mert a hosszas kimaradás az állattartók, nem utolsósorban pedig az állatok rovására megy – írja az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézik a Németország legnagyobb húsfeldolgozójaként ismert Tönnies közleményét is, amelyben a cég

óva int attól, hogy egy kalap alatt az egész húsipart koronavírus-terjesztőként állítsuk be.

„Mindazonáltal, mivel az élelmiszeripar, benne a húsfeldolgozókban zajló zavartalan munkavégzés létfontosságú minősíttetést nyert, akárcsak az energetikai szektor és az egészségügy, a legnagyobb odafigyelés mellett is marad valamennyi kockázat, akárcsak az egészségügyben” – fogalmazott a cég szóvivője, André Vielstädte.

A Spiegel egyik riportja ugyanakkor arra világít rá, hogy számos húsfeldolgozó a munkaerő-közvetítő

alvállalkozókra igyekszik terhelni a felelősséget,

és előszeretettel hagyják figyelmen kívül, hogy bár a munkahelyeken megvannak a szigorú higiéniai standardok (vagy betartják, vagy nem), a munkaidőn kívül a dolgozók lerobbant ex-laktanyákban laknak, sokágyas szobákban.

És hogy a jelenség egyáltalán nem Németország-specifikus, arról ebben a cikkben volt szó.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.