Back to top

Koronavírus-gócpontokká vált vágóhidak

Egyre feltűnőbb méreteket ölt Németországban a vágóhídi dolgozók között terjedő koronavírus-fertőzés. Ahogy a zöldségtermesztésben, úgy ebben a szektorban is rávilágított a járvány egy olyan sötét oldalra, amely felett korábban nagyvonalúan szemet hunyt a társadalom és a hatóság: a vendégmunkások helyzetére.

A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
Fotó: BlackRiv / Piaxabay
A német sajtóban széles körben megjelent tudósítások szerint

már több mint 600 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak a hatóságok a vágóhídi dolgozók között.

Több vágóhíd is érintett, több tartományban, de mivel a rendszer nagyon hasonló, ezért az esetekben is igen sok a közös, földrajzi távolságtól függetlenül. A rendszer pedig a következő: a nagyon nehéz fizikai munkát vendégmunkások végzik alacsony bérért – főleg Romániából és Bulgáriából érkeznek –, munkakörülményeik pedig sokszor silányak, a (tömeg)szállásukról nem is beszélve. Általános, hogy kisbuszokkal szállítják őket a szállás és a munkahely között, ahol,

ha akarnák, sem tudnák betartani a másfél méteres távolságot.

A Müller Fleisch (Rajnavidék-Vesztfália, illetve Baden-Württemberg), a Westfleisch (Észak-Rajna-Vesztfália), valamint a Vion (Schleswig-Holstein) az a három nagy húsipari vállalkozás, amelyek a feltűnően sok fertőzött miatt bekerültek a hírekbe.

Tartománytól és üzemtől is függ, hogy miként viszonyultak a helyzethez. A Vion például viszonylag hamar bezárt, a Westfleisch viszont csak jóval később,

ott még 130 fertőzött dolgozóval is folyt tovább a munka.

A hatóságok sokáig alapvetően abból indultak ki, hogy higiéniai intézkedésekkel kontroll alatt tartható a fertőzés, a gyárak pedig arról adtak ki közleményt, hogy az érintett üzemekből származó hús aggályok nélkül fogyasztható, nem terjeszti a fertőzést.

Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfáláia tartományokban időközben elrendelték, hogy minden vágóhídon végezzenek teszteket az összes dolgozón (Schleswig-Holsteinben például 50 vágóhíd működik, köztük olyan nagyok is, mint a Vion); és a dolgozók szállásain is. Más tartományokban is nagyobb erővel zajlanak a tesztek, ott is, ahol eddig nem volt még igazolt koronavírusos eset élelmiszeripari üzemben.

A sertéstartók érdekképviselete eközben azt hangsúlyozza, hogy az egész ágazat érdeke a mihamarabbi, kontrollált körülmények közötti újraindulás, mert a hosszas kimaradás az állattartók, nem utolsósorban pedig az állatok rovására megy – írja az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézik a Németország legnagyobb húsfeldolgozójaként ismert Tönnies közleményét is, amelyben a cég

óva int attól, hogy egy kalap alatt az egész húsipart koronavírus-terjesztőként állítsuk be.

„Mindazonáltal, mivel az élelmiszeripar, benne a húsfeldolgozókban zajló zavartalan munkavégzés létfontosságú minősíttetést nyert, akárcsak az energetikai szektor és az egészségügy, a legnagyobb odafigyelés mellett is marad valamennyi kockázat, akárcsak az egészségügyben” – fogalmazott a cég szóvivője, André Vielstädte.

A Spiegel egyik riportja ugyanakkor arra világít rá, hogy számos húsfeldolgozó a munkaerő-közvetítő

alvállalkozókra igyekszik terhelni a felelősséget,

és előszeretettel hagyják figyelmen kívül, hogy bár a munkahelyeken megvannak a szigorú higiéniai standardok (vagy betartják, vagy nem), a munkaidőn kívül a dolgozók lerobbant ex-laktanyákban laknak, sokágyas szobákban.

És hogy a jelenség egyáltalán nem Németország-specifikus, arról ebben a cikkben volt szó.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.