Back to top

Koronavírus-gócpontokká vált vágóhidak

Egyre feltűnőbb méreteket ölt Németországban a vágóhídi dolgozók között terjedő koronavírus-fertőzés. Ahogy a zöldségtermesztésben, úgy ebben a szektorban is rávilágított a járvány egy olyan sötét oldalra, amely felett korábban nagyvonalúan szemet hunyt a társadalom és a hatóság: a vendégmunkások helyzetére.

A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
Fotó: BlackRiv / Piaxabay
A német sajtóban széles körben megjelent tudósítások szerint

már több mint 600 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak a hatóságok a vágóhídi dolgozók között.

Több vágóhíd is érintett, több tartományban, de mivel a rendszer nagyon hasonló, ezért az esetekben is igen sok a közös, földrajzi távolságtól függetlenül. A rendszer pedig a következő: a nagyon nehéz fizikai munkát vendégmunkások végzik alacsony bérért – főleg Romániából és Bulgáriából érkeznek –, munkakörülményeik pedig sokszor silányak, a (tömeg)szállásukról nem is beszélve. Általános, hogy kisbuszokkal szállítják őket a szállás és a munkahely között, ahol,

ha akarnák, sem tudnák betartani a másfél méteres távolságot.

A Müller Fleisch (Rajnavidék-Vesztfália, illetve Baden-Württemberg), a Westfleisch (Észak-Rajna-Vesztfália), valamint a Vion (Schleswig-Holstein) az a három nagy húsipari vállalkozás, amelyek a feltűnően sok fertőzött miatt bekerültek a hírekbe.

Tartománytól és üzemtől is függ, hogy miként viszonyultak a helyzethez. A Vion például viszonylag hamar bezárt, a Westfleisch viszont csak jóval később,

ott még 130 fertőzött dolgozóval is folyt tovább a munka.

A hatóságok sokáig alapvetően abból indultak ki, hogy higiéniai intézkedésekkel kontroll alatt tartható a fertőzés, a gyárak pedig arról adtak ki közleményt, hogy az érintett üzemekből származó hús aggályok nélkül fogyasztható, nem terjeszti a fertőzést.

Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfáláia tartományokban időközben elrendelték, hogy minden vágóhídon végezzenek teszteket az összes dolgozón (Schleswig-Holsteinben például 50 vágóhíd működik, köztük olyan nagyok is, mint a Vion); és a dolgozók szállásain is. Más tartományokban is nagyobb erővel zajlanak a tesztek, ott is, ahol eddig nem volt még igazolt koronavírusos eset élelmiszeripari üzemben.

A sertéstartók érdekképviselete eközben azt hangsúlyozza, hogy az egész ágazat érdeke a mihamarabbi, kontrollált körülmények közötti újraindulás, mert a hosszas kimaradás az állattartók, nem utolsósorban pedig az állatok rovására megy – írja az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézik a Németország legnagyobb húsfeldolgozójaként ismert Tönnies közleményét is, amelyben a cég

óva int attól, hogy egy kalap alatt az egész húsipart koronavírus-terjesztőként állítsuk be.

„Mindazonáltal, mivel az élelmiszeripar, benne a húsfeldolgozókban zajló zavartalan munkavégzés létfontosságú minősíttetést nyert, akárcsak az energetikai szektor és az egészségügy, a legnagyobb odafigyelés mellett is marad valamennyi kockázat, akárcsak az egészségügyben” – fogalmazott a cég szóvivője, André Vielstädte.

A Spiegel egyik riportja ugyanakkor arra világít rá, hogy számos húsfeldolgozó a munkaerő-közvetítő

alvállalkozókra igyekszik terhelni a felelősséget,

és előszeretettel hagyják figyelmen kívül, hogy bár a munkahelyeken megvannak a szigorú higiéniai standardok (vagy betartják, vagy nem), a munkaidőn kívül a dolgozók lerobbant ex-laktanyákban laknak, sokágyas szobákban.

És hogy a jelenség egyáltalán nem Németország-specifikus, arról ebben a cikkben volt szó.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Alacsony zsír vagy alacsony szénhidrát: melyik a jobb?

Ha egészségesebb életmódra szeretnénk váltani, valószínűleg hallottunk már az alacsony zsírtartalmú és a szénhidrátcsökkentett étrendekről.

30 az új 20

Bármily meglepő, de ahogy az embereké, úgy a modern táplálkozástudománynak és az orvoslásnak köszönhetően a lovak várható életkora is hosszabb lehet, mint elődeiknek volt több mint húsz évvel ezelőtt. Képessé válhatnak akár harmincévesen is aktív életet élni. Igaz, ehhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesítésére.

Komoly potenciál van a gyógynövény ágazatban

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.

Kizárólag helyi spárgát és szamócát kínál

A németországi Aldi Süd április eleje óta kizárólag német spárgát értékesít, május közepétől pedig csakis német szamócát tart, ezzel is támogatva a helyi gazdákat.

Így ugorhatunk ki a hízás-fogyás ördögi köréből

A hipotalamusznak fontos szerepe van a testtömeg-szabályozásban, gondolhatnánk, hogy nincs sok esélyünk vele szemben, pedig van.

Embertelen körülmények a német ültetvényeken

A német ültetvényeken dolgozó idénymunkások olyan körülmények között dolgoznak, amelyek az emberi méltóságot csorbítják, derül ki az Oxfam nemzetközi humanitárius szervezet legfrissebb felméréséből.

Gyógyszer laskagombából

Nigériai kutatók laskagombából kivont hatóanyagot tartalmazó gyógyszert fejlesztettek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.