Back to top

Egy magyar nő, aki Norvégiában termel szőlőt

A New York Times-ban olvasott egy cikket az akkor Angliában élő Barna Zsuzsanna egy norvég szőlőültetvényről. Meglátogatta, ott maradt, aranyérmes borokat készített, és most a saját ültetvényén várja az első szüretet.

Az Egerből származó Barna Zsuzsanna, aki korábban az Egervin külkereskedője volt Angliában, Brightonban szerzett szőlész-borász egyetemi végzettséget. Másfél évtizedes angliai életet adott fel azért, hogy részt vegyen a norvég szőlőtermesztés és borkészítés kísérletében. Négy éven keresztül készített borokat egy szőlőültetvény tulajdonosának.

Mint mondja,

a klímaváltozásnak köszönhető, hogy Norvégiában egyáltalán szőlőültetvények lehetnek, és a szőlő, mint növény igen jól érzi magát. Az már más kérdés, hogy nem minden fajta érik be.

Ez is egy kísérlet, ők is több mint 60 fajtával próbálkoztak, figyelték, melyik hogyan viselkedik, hiszen ez a világ legészakibb ültetvénye, a 61. szélességi fokon. Oszló környékén már 20 éve próbálkoznak szőlővel és borral, de többnyire csak hobbi szinten.

Zsuzsa elhatározta, hogy profi ültetvényt és borászatot, valamint borturizmust épít ki. Első lépésként 1,5 hektáron 3500 tőkét telepített két területen a Sognefjordba nyúló félszigeten, Frønningen-ben, illetve a szárazföldi részen, Leikangerben. Egyelőre az összes munkát egymaga végzi, ingázva a két terület között. A félszigeti kis településen, ahol lakik, mindössze hatan élnek. Így maga fúrta ki a palántáknak a lyukakat, ültette el azokat, és persze műveli.

A telepítést nem bízta a véletlenre, a norvég meteorológiai szolgálattól megkérte az elmúlt 100 év időjárási adatait az adott területre, amelyből az látszik, hogy a hőmérséklet meredeken emelkedik. Erre alapozzák a szőlőtermesztést is.

Elsősorban hidegtűrő német fajtákból áll az ültetvény, például  Solaris, Bacchus, Riesling, Dornfelder, Gruner Veltliner, Gewurztraminer, de van 100 tő Cabernet Franc is.

Közben történik a borászat kialakítása is. 

Kérdés persze, hogy mihez kezd majd a borokkal, hiszen Norvégiában állami monopólium a szesz árusítása. Így a borászatban nem értékesítheti a bort, mint mondja, az oda érkező vendégeknek egy 2 cl-es kóstoló a hivatalosan engedélyezett mennyiség.

De a norvégokat nagyon érdekli a borkészítés, már jártak nála érdeklődő turisták, akik bejárták az ültetvényt. Zsuzsa az exportra szeretne építeni, elsőként Angliát célozza meg, ahonnét már van is érdeklődés. Úgy gondolja, hogy kuriózum lehet majd a borkedvelők körében felbontani egy palack bort a világ legészakibb ültetvényéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

A Zalában aratott búza fele étkezési minőségű

Zala megyében a közel 27 ezer hektáros termőterületen átlagosan 5,56 tonna kenyérgabona termett hektáronként az idén, a learatott búza 50 százaléka étkezési minőségű - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Beláthatatlanul drágul a hűtés

Az alma hűtőtárolása energiaigényes tevékenység, hiszen a gyümölcsöt nagy mennyiségben, több hónapon át tárolják. Ezen kívül az öntözés költségének tetemes része is az áramfogyasztásból adódik. A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük meg tőlük, hogyan tudnak megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásaik vannak.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Fejenként 6,1 kilogramm barack

Az Európai Bizottság agrárpiaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss őszibarack és nektarin fogyasztása az EU-ban a tavalyihoz képest 3%-kal, 6,1 kilogrammra nőtt, de 5%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától.

Kivonul a svájci csokoládégyártó Oroszországból

A csokoládégyártó svájci Lindt & Sprungli Group elhagyja az orosz piacot.

Piacra dobják a rabok által készített tésztákat

Gluténmentes tésztaüzem egységet indított az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft, ahol Pasta Schönfeld márkanév alatt sajátmárkás termékeket készítenek a fogvatartottak.