Back to top

Egy magyar nő, aki Norvégiában termel szőlőt

A New York Times-ban olvasott egy cikket az akkor Angliában élő Barna Zsuzsanna egy norvég szőlőültetvényről. Meglátogatta, ott maradt, aranyérmes borokat készített, és most a saját ültetvényén várja az első szüretet.

Az Egerből származó Barna Zsuzsanna, aki korábban az Egervin külkereskedője volt Angliában, Brightonban szerzett szőlész-borász egyetemi végzettséget. Másfél évtizedes angliai életet adott fel azért, hogy részt vegyen a norvég szőlőtermesztés és borkészítés kísérletében. Négy éven keresztül készített borokat egy szőlőültetvény tulajdonosának.

Mint mondja,

a klímaváltozásnak köszönhető, hogy Norvégiában egyáltalán szőlőültetvények lehetnek, és a szőlő, mint növény igen jól érzi magát. Az már más kérdés, hogy nem minden fajta érik be.

Ez is egy kísérlet, ők is több mint 60 fajtával próbálkoztak, figyelték, melyik hogyan viselkedik, hiszen ez a világ legészakibb ültetvénye, a 61. szélességi fokon. Oszló környékén már 20 éve próbálkoznak szőlővel és borral, de többnyire csak hobbi szinten.

Zsuzsa elhatározta, hogy profi ültetvényt és borászatot, valamint borturizmust épít ki. Első lépésként 1,5 hektáron 3500 tőkét telepített két területen a Sognefjordba nyúló félszigeten, Frønningen-ben, illetve a szárazföldi részen, Leikangerben. Egyelőre az összes munkát egymaga végzi, ingázva a két terület között. A félszigeti kis településen, ahol lakik, mindössze hatan élnek. Így maga fúrta ki a palántáknak a lyukakat, ültette el azokat, és persze műveli.

A telepítést nem bízta a véletlenre, a norvég meteorológiai szolgálattól megkérte az elmúlt 100 év időjárási adatait az adott területre, amelyből az látszik, hogy a hőmérséklet meredeken emelkedik. Erre alapozzák a szőlőtermesztést is.

Elsősorban hidegtűrő német fajtákból áll az ültetvény, például  Solaris, Bacchus, Riesling, Dornfelder, Gruner Veltliner, Gewurztraminer, de van 100 tő Cabernet Franc is.

Közben történik a borászat kialakítása is. 

Kérdés persze, hogy mihez kezd majd a borokkal, hiszen Norvégiában állami monopólium a szesz árusítása. Így a borászatban nem értékesítheti a bort, mint mondja, az oda érkező vendégeknek egy 2 cl-es kóstoló a hivatalosan engedélyezett mennyiség.

De a norvégokat nagyon érdekli a borkészítés, már jártak nála érdeklődő turisták, akik bejárták az ültetvényt. Zsuzsa az exportra szeretne építeni, elsőként Angliát célozza meg, ahonnét már van is érdeklődés. Úgy gondolja, hogy kuriózum lehet majd a borkedvelők körében felbontani egy palack bort a világ legészakibb ültetvényéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.