Back to top

Egy magyar nő, aki Norvégiában termel szőlőt

A New York Times-ban olvasott egy cikket az akkor Angliában élő Barna Zsuzsanna egy norvég szőlőültetvényről. Meglátogatta, ott maradt, aranyérmes borokat készített, és most a saját ültetvényén várja az első szüretet.

Az Egerből származó Barna Zsuzsanna, aki korábban az Egervin külkereskedője volt Angliában, Brightonban szerzett szőlész-borász egyetemi végzettséget. Másfél évtizedes angliai életet adott fel azért, hogy részt vegyen a norvég szőlőtermesztés és borkészítés kísérletében. Négy éven keresztül készített borokat egy szőlőültetvény tulajdonosának.

Mint mondja,

a klímaváltozásnak köszönhető, hogy Norvégiában egyáltalán szőlőültetvények lehetnek, és a szőlő, mint növény igen jól érzi magát. Az már más kérdés, hogy nem minden fajta érik be.

Ez is egy kísérlet, ők is több mint 60 fajtával próbálkoztak, figyelték, melyik hogyan viselkedik, hiszen ez a világ legészakibb ültetvénye, a 61. szélességi fokon. Oszló környékén már 20 éve próbálkoznak szőlővel és borral, de többnyire csak hobbi szinten.

Zsuzsa elhatározta, hogy profi ültetvényt és borászatot, valamint borturizmust épít ki. Első lépésként 1,5 hektáron 3500 tőkét telepített két területen a Sognefjordba nyúló félszigeten, Frønningen-ben, illetve a szárazföldi részen, Leikangerben. Egyelőre az összes munkát egymaga végzi, ingázva a két terület között. A félszigeti kis településen, ahol lakik, mindössze hatan élnek. Így maga fúrta ki a palántáknak a lyukakat, ültette el azokat, és persze műveli.

A telepítést nem bízta a véletlenre, a norvég meteorológiai szolgálattól megkérte az elmúlt 100 év időjárási adatait az adott területre, amelyből az látszik, hogy a hőmérséklet meredeken emelkedik. Erre alapozzák a szőlőtermesztést is.

Elsősorban hidegtűrő német fajtákból áll az ültetvény, például  Solaris, Bacchus, Riesling, Dornfelder, Gruner Veltliner, Gewurztraminer, de van 100 tő Cabernet Franc is.

Közben történik a borászat kialakítása is. 

Kérdés persze, hogy mihez kezd majd a borokkal, hiszen Norvégiában állami monopólium a szesz árusítása. Így a borászatban nem értékesítheti a bort, mint mondja, az oda érkező vendégeknek egy 2 cl-es kóstoló a hivatalosan engedélyezett mennyiség.

De a norvégokat nagyon érdekli a borkészítés, már jártak nála érdeklődő turisták, akik bejárták az ültetvényt. Zsuzsa az exportra szeretne építeni, elsőként Angliát célozza meg, ahonnét már van is érdeklődés. Úgy gondolja, hogy kuriózum lehet majd a borkedvelők körében felbontani egy palack bort a világ legészakibb ültetvényéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öt étel, amivel gyorsabban leküzdhető a megfázás

Kutatások szerint az alábbi öt élelmiszer segíthet abban, hogy rövidebb idő alatt jobban érezzük magunkat megfázás esetén.

Jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel a magyar dió

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben jelentősen megváltozott.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Olívaolajjal az egészségért

Az olívaolaj jótékony hatásait már régóta hirdetik. Ennek azaz oka, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, tápanyagot és antioxidánsokat. Az új kutatások szerint, ha olívaolajat adunk az étrendünkhöz, csökkenthetjük az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések kockázatát is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.