Back to top

A madárvilág különös tagjai, az íbiszek és a kanalasgémek

Sokan vagyunk olyanok, akik különös formájú, különös életmódú madarakat szeretnénk meglesni, de ehhez nem adatik meg a távoli vidékekre utazás lehetősége. Valójában nincs is szükség ilyen költségekbe verni magunkat, hiszen, ha jobban körülnézünk, az ország bármely pontján is élünk, pár 10 kilométeres körzetben találhatunk olyan élőhelyet, ahol nem mindennapi állatokat leshetünk meg.

Fotó: Nényei Borbála
Persze ehhez némi szerencse is szükséges, no meg hely- és fajismeret, hol, mikor érdemes várni az állatok megjelenését. Ha nem járunk sikerrel, akkor se adjuk fel! Érdemes ilyenkor, amennyiben a körülmények, lehetőségek engedik, állatkerteket felkeresni, ahol távoli, egzotikus vidékek olyan fajait is láthatjuk, melyek atyafisága a magyar vadonban előfordul. Emellett a hazai fajok mentett példányaival is több helyen találkozhatunk, így például kanalasgém is elő-előfordul a hazai gyűjteményekben.

Az íbiszek és a kanalasgémek, bár megjelenésükben távoliaknak tűnnek, a legközelebbi rokonai egymásnak.

Jellemző rájuk, hogy táplálékszerzésük során kevésbé a látásukra, inkább tapintásukra hagyatkoznak: míg az íbiszek hosszú csőrükkel szurkálnak a sekélyebb vízben való szedegetés során, addig a kanalasgémek kaszálásra emlékeztető mozdulatokat végeznek kiszélesedő csőrükkel a sekély vízben, így fogják ki a vízből zsákmányukat.

Kanalasgémet a budapestiek legnagyobb eséllyel a Velencei-tónál, a Dinnyési-fertő környékén láthatnak, kitartóan kémlelve az eget vagy a vízpartokat. Hazánkban ma egzotikus íbiszeket nemcsak állatkertekben, hanem madárgyűjteményekben is tartanak, leggyakrabban skarlátíbiszt, mely Dél-Amerika folyópartjainak, lagúnáinak, mangrovemocsarainak jellegzetes, látványos madara. Mivel nagy kolóniákban költ, zárt térben is jól tartható, sőt tenyészthető több pár is akár már egy 5x3x3 méteres röpdében. A párok kétéves koruktól évente egyszer két tojásból álló fészekaljjal hálálják meg a gondoskodást. Mindkét nem kotlik, a fiatalok hathetesen hagyják el a fészket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.