Back to top

Nyúl a Faluhely majorból - Új magyar nyúlfajta-jelölt

Korábban írtunk a nyuszkanyakú palóc tyúkról és kitenyésztőjéről Földi Gyuláról, akinek hazája a mátranováki Faluhely major. Nos, ugyanerről a portáról ezúttal egy új nyúlfajta kerülhet ki: a faluhely majori nyúl. Az első kiállítási eredmények már megvannak, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél pedig megkezdődött a fajta elismerésének folyamata.

A nyuszkanyakú palóc tyúk után most itt a faluhely majori nyúl – rövid időn belül tehát a második fajtajelölt kerül ki a Földi család birodalmából. Történik mindez úgy, hogy a családi gazdaság fő profilja nem is a kisállattenyésztés, hanem a juhászat illetve az agroturizmus. Mindezen persze csak az csodálkozik, aki nem járt még itt, hiszen a Faluhely major csodálatos hely, valóságos szentélye az állattenyésztésnek. Hagyományőrző épületeivel, természet közeli szemléletével egyfajta zarándokhelyévé is vált a téma iránt nyitott embereknek. A helyiek szerint azonban szó sincs csodáról: „itt valóság lett az, mit másutt csodának vélnek és szertefoszlik az illúzió, melyet máshol valóságnak hisznek” – fogalmaznak.

Hódszínű anya

Bányavidékek környékén mindig is gyakori volt a nyúltartás, hiszen a nehéz fizikai munka táplálóanyag igényének kielégítéshez elengedhetetlen volt a hús fogyasztása.

Tekintettel arra, hogy Salgótarján, Földi Gyula szülővárosa az egyik legjelentősebb magyar bányászváros volt egykor, az állattenyésztés iránt érdeklődő gyermeknek szinte sorsa volt a nyulászkodás iránti figyelem. Később, mikor a nyúlbarátság genetikai alapokon nyugvó, tudatos tenyésztő munkává változott, már hívogatóan csengtek Andrássovich Géza M. Kir. gazdasági Főtanácsos 1905-ben papírra vetett szavai: „engem ennél az ideálnál az a végcél vezérel, hogy évek múlva elérjük a magyar gazdasági nyúl típusát”. Földi Gyula szerint nem biztos, hogy a faluhelyi nyúl maradéktalanul megfelel a fent idézett eszményképnek, de hogy eddig a legközelebb áll a cél eléréshez, az szinte bizonyos.

Földi Gyula tenyésztői munkáját dr. Nagy István agrárminiszter Konkoly Thege Sándor Díjjal ismerte el, az 1848/49. évi Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából. A méltatásban ez áll: „az őshonos magyar állatfajták megőrzése érdekében, elsősorban a juh- és a kisállattenyésztés terén végzett meghatározó tevékenysége, valamint a fiatal generációk körében végzett ismertterjesztő munkája elismeréseként.”

A faluhely majori nyúl alapja a magyar óriás nyúl, egyetlen őshonos nyúlfajtánk volt. 1985 óta voltak a mátranováki gazdaságban ehhez a fajtához sorolható egyedek, ám az akkori, jó nevű tenyésztőktől beszerzett állatok nem hozták meg a tőlük remélt termelési eredményeket. Ezután az állomány a klasszikus állattenyésztés elvei szerinti szelekció révén javult és konszolidálódott. 2012-től Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesület tagjaként már az egyesület tenyésztési programja szerinti tenyésztés zajlott, ennek ellenére 2016-ban Földi Gyula és az egyesület útjai elváltak. Ezután a tenyészcél már csak az And­rássovich által elképzelt magyar fajta kialakítása és továbbtenyésztése volt – immáron faluhely majori nyúlként.

Habár a faluhely majori nyúl alapja a magyar óriás nyúlfajta korábban meglévő állománya volt, a formalista szemlélettől eltérő elvek szerinti szelekció és a zártan történő tenyésztés mára ugyancsak megnövelte a különbséget a két fajta között.

Ez megmutatkozik a küllemben és a termelési eredményekben is, sőt, a mai, magyar óriásként törzskönyvezett nyulak és a faluhely majori nyulak rosszul is kombinálódnak. Egyik tenyésztőtárs szerint „nem is nyulak születtek abból, hanem kutyák”. Tekintettel arra, hogy a hogy a faluhely majori nyúlnak már saját fajtaleírása és tenyésztési programja van, már papíron is nyoma van a különbségeknek. Származásra nézve azt a nyulat tekintjük ma a faluhely majori nyúlnak, amelyek eredő törzskönyvében az ősök legalább 75%-a a Faluhely majorban látta meg a napvilágot.

Mezei nyúl színű bak
A Faluhelyi nyulat elsősorban mint hústípusú gazdasági haszonállatfajtát tenyésztjük és az óriásnyulak közé soroljuk. Közepes méretű fej és fül, rövid, vastag nyak, széles vállak és öblös mellkas jellemzi. Izmoltsága kimagasló. Kiállítási kondícióban a bakok ideális testtömege meghaladja a 7 kg-ot, felső határ nincs meghatározva.

A bunda tömött, rugalmas. A jó prém, finom selymes, bársonyos tapintatú. A faluhelyi nyúl kívánatos színei a hód (sötét cser), a mezei nyúl szín és a sárga. A szürke hibának számít.

Az anyák évente 3-5 alkalommal fialtathatóak megfelelő tartási és takarmányozási feltételek megléte mellett. Az anyánkénti átlagos szaporulat 8,5 db fialásonként, általában 9 db-nál nem hagyunk több fiókát az anyjuk alatt. Gondos anyák, a választott alomlétszám átlagosan 7,1 db. Növekedési intenzitása megegyezik más óriásnyúl fajtákéval, általában ahány hónapos, annyi kilogramm, 6 hónapos korra tenyésztésbe vehető. Vágási tulajdonságai azonban kedvezőbbek, mint más óriásnyulaké, elsősorban jobb vágási kihozatala révén (a fej nélküli karkasz súlya minden esetben meghaladja az élősúly felét). A hús minősége is különleges, hiszen más fajtáktól eltérőn a hús kissé márványozott.

Sárga színű bak
Megvannak az első kiállítási eredményei is a fajtának, hiszen sikeresen mutatkozott be például az MGKSZ országos kiállításán és a MNyOE Országos Nyúlkiállításán is. A bírók persze még nem igen tudták hová tenni a faluhely majori nyulat, mert hol a szürke óriásokkal bírálták együtt, hol pedig az osztrák bírák részére rosszul fordították „dorfer kaninchen”-nek, ami megint csak félreértésre adott okot. Ahol azonban a standard szerint bírálták, ott 96-97 pontot értek el az egyedek. Így kapnak értelmet Földi Gyula sokat hangoztatott szavai: „olyan gazdasági állatot tenyésszünk ki, ami szép is”.

Értelemszerűen a fajtát még kevesen ismerik, de már így is vannak tenyésztői, többségében fiatalok. Jelentősebb állomány termel már Mátranovák mellett Rádon is. Húshasznú jószág lévén, elsősorban a háztáji és kisgazdaságok fajtája lehet, amely jól tolerálja akár az extenzív tartási, takarmányozási körülményeket is. Érdemes lenne végtemék-előállító keresztezésekben apai partnerként kipróbálni, jó növekedési erélye miatt. Külleme alapján hobbinyúl is válhat belőle, hiszen kifejezetten szép formájú, bundája pedig különleges színű.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.