Back to top

Oktat és kutat: sikerek a dinnyetermesztést veszélyeztető kórokozó vizsgálatában

Karacs-Végh Anita az egyik nyertese a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének adjunktusa a hazai dinnyetermesztést és szaporítóanyag-termelést komolyan veszélyeztető kórokozó, az Acidovorax citrulli vizsgálatában, azonosításában ért el átütő sikereket.

1.jpg

Karacs-Végh Anita a Kutatók Éjszakáján
Karacs-Végh Anita az egyik nyertese a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának, amellyel a gyakorlatban is jól alkalmazható eredményeket elérő fiatal kutatókat ismerik el. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének adjunktusa a hazai dinnyetermesztést és szaporítóanyag-termelést komolyan veszélyeztető kórokozó, az Acidovorax citrulli vizsgálatában, azonosításában ért el átütő sikereket. A fiatal kutató az oktatás és a tehetséggondozás elkötelezettje is, témavezetőként számos hallgatója sikereinek örülhetett kari és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A tanszék nyílt napjain, és a Kutatók Éjszakáján pedig a növényvédelem iránt érdeklődő kicsiknek és nagyoknak mutatja be a szakma szépségeit munkatársaival együtt.

A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban 2002-ben érettségizett fiatalt ugyan megrémisztette a Kertészeti Egyetem hallgatójaként az első hetekben rázúduló latin növénynevek áradata, mégis kitartott célja mellett, és öt évvel később kézhez vette okleveles kertészmérnöki diplomáját. 2007-ben kezdte el PhD-tanulmányait a Növénykórtani Tanszéken.

Az egyetemi évek alatt az is kiderült, hogy a kertész szakma mellett az oktatás is vonzza, így 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán mérnöktanári végzettséget is szerzett.

Még azon az őszön egyetemi tanársegédként állást kapott a Növénykórtani Tanszéken. Doktori értekezését Az almafélék tűzelhalását okozó Erwinia amylovora hazai izolátumainak biológiai változatossága címmel, 2012-ben summa cum laude minősítéssel védte meg. Ma is hálás Palkovics László tanszékvezetőnek, hogy a tanszéken szerezhette meg PhD-fokozatát, aki azóta is támogatja kutatásait, és ezzel nagyban segíti előmenetelét, hangsúlyozta Karacs-Végh Anita. 2013 óta egyetemi adjunktusként oktatja a hazai és a határon túli nappali és levelező BSc-, MSc-képzésre járó kertészmérnök-hallgatókat, illetve az MSc- képzésben növényorvosnak készülőket. Témavezetőként, társ-témavezetőként sikerként, munkájának pozitív visszajelzéseként éli meg, hogy több hallgatót a dobogós helyezésig kísérhetett a Tudományos Diákköri Konferenciákon és más szakmai megmérettetéseken. NTP tehetséggondozó pályázatok szakmai vezetőjeként Tehetségnapot, illetve Kis Kutatók Napját szerveznek kollégáival, amellyel a mezőgazdasági szakközépiskolás diákok figyelmét hívják föl a továbbtanulási lehetőségekre, a szakma szépségeire. E jóleső érzésekért sem adná fel az oktatást, pedig úgy véli, oktatóként kevesebb ideje jut a kutatásra, amit szintén a hivatásának érez, és amibe szívesen bevonja a hallgatókat is.

Kórokozó baktériumok

A fiatal kutató a hazánkban előforduló, gazdaságilag jelentős új növénypatogén és antagonista baktériumfajok klasszikus és molekuláris bakteriológiai vizsgálatával, azonosításával foglalkozik. Kutatja a kórokozók elleni biológiai védekezési módszerek lehetőségeit, és környezetkímélő technológiák, eljárások kidolgozásán fáradozik, főként, hogy a növénypatogén baktériumok elleni védekezési lehetőségek igen korlátozottak. Emellett körte, kajszi, szilva, cseresznye, meggy, dió, dinnyefélék és díszfák fajtáinak a kórokozó baktériumokkal szembeni ellenállósága/fogékonysága közti különbséget is vizsgálja.

Már 2007-ben, elsőéves doktoranduszként részt vehetett a dinnyét veszélyeztető Acidovorax citrulli azonosításában Hevesi Mária bakteriológus, egyetemi oktató mellett, akitől a bakteriológiai ismereteket, módszereket elsajátította.

Így, amikor 2016-ban újabb gyanús mintákat kaptak Fejér megyei beteg dinnyékről, célzottan kezdhettek neki a meghatározásának. A legfontosabb és legizgalmasabb pedig az volt, hogy sikerült a beteg termésekről magot fogni, és kimutatták, hogy az is hordozza a kórokozót, arról ugyanis addig csak külföldi szakirodalomban olvasott. Végül ezzel a témával indult a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatán, mert úgy vélte, hogy a vizsgálat során kapott eredményekkel, a betegség tüneteinek korai felismerésével és a betegség megelőzéséhez adott tanácsokkal komoly veszteségtől kímélheti meg a termelőket. (A nyertes pályamunka szerkesztett változatát alább közöljük. A szerk.) A kórokozó fölismerését nehezíti, hogy a korai, kevésbé feltűnő levéltünetek nem jelentősek, az időjárás akkor még nem eléggé kedvez a kórokozónak, amikor pedig már a vegetáció vége felé, az értékesítés előtti terméseken is mutatkozik a fertőzés, már nincs mit tenni. A beteg termések eladhatatlanok.

Mivel a kórokozó a növénymaradványokon kívül bizonyítottan terjed a maggal is, kulcsfontosságú, hogy a termelők megbízható helyről szerezzék be a szaporítóanyagot.

Megkezdték és folyamatosak a kabakos növények fajtafogékonysági vizsgálatai is az Acidovorax citrulli baktériumfajjal szemben.

Csapatmunka

A kutatói munka és annak eredménye soha nem egyetlen ember érdeme, hanem közös csapatmunka a tanszéki munkatársakkal, vagy más tanszékekkel és karokkal, cégekkel, a Nébih munkatársaival, volt hallgatókkal, termesztőkkel és nem utolsósorban a jelenlegi hallgatókkal, hangsúlyozta a szakember. Az Agrártehetség Programban pályázott kutatásában különösen Tóth Adrienn végzett növényorvos-hallgató segített sokat neki.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az utóbbi években népszerű lett a növényorvosképzés, hiszen a növénytermesztés minden ágában szükség van az átfogó növényvédelmi alapok ismeretére. A klímaváltozás, az újabb károsítók megjelenése pedig a korábbi tudásanyag bővítését is megköveteli.

Karacs-Végh Anita tagja a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak, a Magyar Növényvédelmi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének. Legutóbbi elismerése nem egyedülálló, korábban része lehetett az Erdős Pál Fiatal Kutatói Ösztöndíjban és megkapta a Vörös József-emlékérmet, amellyel a növénykórtannal elkötelezett fiatalok oktató, kutató és szervező tevékenységét díjazzák.

Újabb kihívások

Karacs-Végh Anita hazánkban elsőként, Európában német kutatók után másodikként azonosította és jellemezte az Erwinia amylovora karantén kórokozót csonthéjas növényfajról, szilváról, majd azt követően kajsziról és cseresznyeszilváról is. Ezen a területen is folytatja kutatásait, Erwinia amylovora-izolátumokat hasonlít össze tenyészbélyegek, biokémiai tulajdonságok és rokonsági viszonyok alapján, emellett csonthéjas növényfajok fajtafogékonyságát vizsgálja.

Az Európa több országában súlyos veszteségeket okozó karantén kórokozó, a Xylella fastidiosa előfordulásának tesztelése is izgatja a fiatal kutatót.

A munka nehézsége, hogy a baktériumnak a lágy szárú növényfajoktól kezdve a cserjéken át a fákig kb. 580 gazdanövénye ismert. Bár Anita is azt reméli, hogy hazánkban nem okoz tömeges növénypusztulást ez a kórokozó, úgy véli, látensen előfordulhat már nálunk is, ahogyan Németországban is kimutatták tünetmentes leandernövényről. Ebben a témában is megkezdték a kutatást az egyik növényorvos hallgatóval, aki a leanderrák betegség kórokozójának kimutatásával és jellemzésével foglalkozik.

Anita a dió és a közterületi díszfák (platán, nyár, nyír, vadgesztenye, szil) kéregfolyás betegségét is vizsgálja, valamint az azonosított kórokozók elleni védekezési lehetőségeket teszteli, amelyet 2016–2019 között a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt és elnyert PD-posztdoktori pályázat is támogatott.

A kutatási munkák során azonosított kórokozókat, antagonista szervezeteket, törzsbaktériumokat folyamatosan fenntartja a tanszéki mikroorganizmus-gyűjteményben, amelyre rendszeresen pályáznak állami és európai uniós forrásokat génmegőrzés, fenntartás céljából.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amint egy kicsit esik, egyből jönnek a kórokozók

Növényegészségügyi szempontból változatlanul a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy-egy kisebb csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat. Főleg a lisztharmatra figyeljünk, de szőlőben a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzését is lehetővé tenné a hőmérséklet, ha hullna csapadék.

Mindig friss gomba a sátorból

Könnyebb gombát termeszteni, mint értékesíteni – mondja Dancs Kornél, pedig az ő fehér csiperkéi ennek ellenére is kedveltek és keresettek. A vásárlók tudják, hogy nála mindig, egész évben friss árut kapnak.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Betonszövetes virágtartó készítése

Látványos, egyszerűen elkészíthető virágedényeket alkothatunk egy nagyon ötletes módszerrel. A dolog lényege: betonhabarcsba áztatunk törölközőt, amit egy vödrön, vagy virágcserépen hagyunk megkötni a megfelelő forma elérése érdekében. És kész…

"Robotkutya", mint a gazda leghűségesebb társa?

A "Spot" nevű, más területen már bizonyított robottal most egy új-zélandi techcég kísérletezik: egyebek mellett juhok terelésére kezdték el használni a "robotebet", melyben nagy lehetőségeket látnak.

Cseresznyeparadicsom betakarítása japán módra

Az AgriD Inc. vállalat az idén megkezdte a japán Inabe városában újonnan felépült üvegházában termesztett cseresznyeparadicsom szállítását. A 4,2 hektáros üvegház az egyik legnagyobb az országban.

Árnyak a kertben

Meleg nyarainkon sokszor hiányoljuk, ha a kertünkben nincs árnyék. Máskor viszont éppen az árnyékos részek adnak külön feladatot, hisz azok beültetésekor kissé más elveket kell követnünk. Egy kert akkor élhető igazán, ha a szórt árnyékú, a mélyárnyékú és a napsütötte részek egyensúlyban vannak. Jó tervezéssel, előrelátó gondolkodással ez könnyen megoldható.