Tavasszal korlátozott a méhész lehetősége az atkaírtás területén, mivel a hordás és pörgetés eleve kizárja az erősebb vegyszerek használatát, hiszen szermaradvány keletkezhet a mézben.
Nagyon sok méhész azonban idő hiányában vagy egyéb okok miatt nem él ezzel a lehetőséggel.
A timol használata számukra is remek lehetőség lehet. Ha pedig már kipörgettük az akácmézet – idén sajnos ebből nem sok várható – egyenesen ajánlatos.
A hatásmechanizmusa: a timol megzavarja az atka szaglását és ezért nem találja meg a megfelelő álcát, hogy azon szaporodhasson.
Recept:
Hozzávalók 10 családhoz: 10 db, 10×10 cm-es filc (méteráruboltban kapható)– 165 ml denaturált szesz, 165 gr timol kristály, 50-100ml-es fecskendő, megfelelő edény a keveréshez. A megfelelő családszámhoz szorozzuk fel a hozzávalókat arányosan.
Elkészítés:
A denaturált szeszben feloldjuk a timolt, majd 30-30 millilitert adagolunk egy-egy filcbe, majd hagyjuk elpárologni belőle az alkoholt (naptól védett helyen!) – a helyiség hőmérsékletétől függően ez egy napot is igénybe vehet. A filceket jól záró dobozban tároljuk, míg belehelyezzük a kaptárakba.
Egy filcet kettévágunk és betesszük egy családhoz a fészek fölé két oldalra. Ne lógassuk a keretek közé és ne tegyük a bejárat közelébe, mert rablást okozhat. A leginkább 10-25 Celsius fok között a legmegfelelőbb.
Pörgetés után a lapka visszahelyezhető. Ügyeljünk arra, hogy a kivételkor egy jól záró dobozban tároljuk, hogy a timol ne párologjon el.
Visszahelyezés esetén a bennlévő timol függvényében még hetekig kifejti hatását. Kánikulában ne használjuk. Azt hogy mennyi hatóanyag van még a lapkában úgy állapíthatjuk meg, hogy a súlyát egy kis konyhamérlegen összevetjük egy timollal át nem itatott filc súlyával.
A timolos lapkák nem „viszik” látványosan az atkákat, de alkalmazásuk tavasszal csökkenti az életképes atkák számát és sokkal hatékonyabbá teszi a későbbi atkaírtást, mely a napraforgóméz pörgetése után esedékes.