Back to top

Nevelés és szórakoztatás

A Budakeszi Vadasparkba látogatók négy, tematikájukban eltérő tanösvényen haladhatnak végig, ám valamennyiükben közös, hogy a játszva tanítás módszerével ismerkedhetnek meg a gyermekek a hazai erdők állat- és növényvilágával, valamint az emberrel egyidős tevékenységgel, a vadászattal.

Jelen cikk A Mi Erdőnk 2020/1-es számában, februárban jelent meg (a szerk.).

Amit ismerünk, azt meg is védjük – ezen az alapelven működik a Pilisi Parkerdő Zrt. környezeti nevelésprogramja. A Parkerdőhöz tartozó intézmények – köztük az erdei iskolák és a Budakeszi Vadaspark – legfőbb célja a környezettudatos szemléletformálás, illetve az erdők értékeinek bemutatása a nagyközönségnek, ezen belül kiemelten a gyerekeknek.

A Budakeszi Vadaspark tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, és igazi családi élményközponttá vált az elmúlt évtizedekben.

Elsődleges feladatának azonban nem a szórakoztatást tekinti, hanem a játszva tanulás módszerét alkalmazva megismerteti és megszeretteti a Magyarországon élő állatfajokat a látogatókkal, akik így nagyobb eséllyel válnak elkötelezett természetbarátokká és környezettudatos polgárokká.

Ebben a szellemben építették ki a Vadasparkban található négy tanösvényt is. A fő szempont a közérthetőség, az alapvető információk minél könnyebb átadása volt, ezt segíti Pele Pali alakja, aki az összes tanösvényen végigkalauzolja az érdeklődőket a különböző interaktív foglalkoztató és információs táblák között. Az állomások egy része kifejezetten a kisgyermekeket célozza, hiszen ebben a korban a legfogékonyabbak a természetben rejlő kincsek megismerésére, nekik lehet a legjobban átadni a természet szeretetét. A szakemberek azonban gondoltak a gyerekeket kísérő felnőttekre is: számukra szintén tartogatnak érdekességeket a Vadasparkot és környékét behálózó útvonalak.

Az első tanösvény a Vadasparkon kívül, a Budakeszi Kalandpark területén található. Itt a gyerekek a felnőttekkel együtt játékos formában szerezhetnek új ismereteket a hazai erdők olykor ritkán látott lakóiról, kisrágcsálóiról és madarairól, a fatörzsek és a lombkoronák élővilágáról. A Magyar Madártani Egyesület közreműködésével létrehozott tanösvényen a kisebbek a Kalandpark B pályáján haladva meghallgathatják Pele Pali történetét, a nagyobbak pedig a D pályán nemcsak az ügyességüket tehetik próbára, de sok érdekességet megtudhatnak a lombkoronában élő madarakról, emlősökről, odúikról és életmódjukról is.

A két tanösvény összesen huszonhárom madárfajról és három hazánkban élő pelefajról nyújt információkat.

A további három tanösvény is bővelkedik interaktív elemekben, ami még élvezetesebbé teszi a tanulást. A kisragadozók körletén található „madárbarát kertet” végigjárva a szemfüles látogatók nemcsak ritka erdei madarakkal, de különböző odú és madáretető típusokkal, a téli madáretetés szabályaival, valamint madárgyűrűzéssel is megismerkedhetnek, azonkívül otthon is alkalmazható hasznos trükköket és módszereket leshetnek el. Ezen a tanösvényen a madarak mellett más állatoknak is jutott hely: a hüllőbarát sziklakertben a talajba fektetett különféle méretű csövek megfelelő búvóhelyet, egyben létfontosságú telelő járatokat biztosítanak a hüllők számára; a napfényben fürdő sziklák pedig ideális napozóhelyek a gyíkok, siklók, egyéb erdei hüllő és kétéltű fajoknak.

A tanösvény emellett bemutatja az állatok megtelepedését elősegítő, házilag is elkészíthető eszközöket, mint például a lepkekertet vagy a sün- és darázsgarázst.

A tematikus tanösvényeken az információs táblákat úgy alakították ki, hogy minden korosztály számára tartalmazzanak új ismereteket. A legkisebbeknek kézzel fogható, hangokat adó, mozgatható foglalkoztató táblákat helyeztek ki, de a felnőttek sem maradnak hasznos és érdekes információk nélkül az állomásokon, például a Vadászati tanösvényen megismerkedhetnek a vadászat eszközeivel, módszereivel, az emberiség fejlődésében betöltött szerepével. Pele Pali pedig a hazai vadgazdálkodás nagy múltra visszatekintő hagyományát és az örökerdő-gazdálkodásban betöltött szerepét mutatja be a látogatóknak.

Ehhez szorosan kapcsolódik az a tanösvény, amely a Vadasparkban élő állatokat és növényeket mutatja be. Az állatok kifutói mellett található interaktív állomások megoldandó feladatokat és kalandokat kínálnak. Négy hangos táblán a közelben lévő, ám az erdőben ritkábban hallható állatok hangjait lehet lejátszani, így az év bármely szakában hallható szarvasbőgés, dámbarcogás, de alkalom nyílik a sakálüvöltés és a rókavonyítás közti különbség felfedezésére is. A látogatókat Pele Pali vezeti állomásról állomásra, ahol megleshetik az itatóra járó madarakat, valódi szarvakat és agancsokat tapinthatnak, az ugrópályán pedig összemérhetik ügyességüket az állatvilág bajnokaival.

A Budakeszi Vadaspark családbarát kialakítása, a gyermekközpontú fejlesztések, a gazdag programkínálat, a csodálatos adottságok, és természetesen a tanösvények is mind egy célt szolgálnak: a mozgáson, a feltöltődésen és az élményszerzésen túl olyan ismeretek elsajátítását, amelynek birtokában mind a gyerekek, mind pedig az őket kísérő felnőttek nyitottabbak lesznek a természet szépségére és jobban vigyáznak majd a környezetükre.

Történet

A hazai természetjárás a leírások szerint a 17. század első felében kezdődött el, az akkor még Magyar Királysághoz tartozó Magas-Tátra környékén. A tanösvények létrejötte szorosan összefügg a természetjárás fejlődésével, ugyanakkor nehéz feladatra vállalkozik, aki szeretné kideríteni, hogy hol és mikor hozták létre az első tanösvényt hazánkban.

A tansövények alapfeltétele a kiépített útvonal, melyen végighaladva tematikus információkkal gazdagodhatunk. Nem csak az információs táblákkal teletűzdelt erdei ösvényt tekinthetjük tanösvénynek: napjaink korszerű tanösvényei rengeteg érdekességet, feladatot tartalmaznak, melyek vizsgálódásra, utánajárásra sarkallnak, sok esetben interaktív módon, akár informatikai eszközöket is bevonva. Készülhet hozzájuk vezetőfüzet, feladatlap, megoldásfüzet, sőt erdei iskolai tananyag is. A tanösvény tehát komplex nevelési és egyben szórakoztatási eszköz.

Zachán Viktor, Budakeszi Vadaspark

Mészáros Péter, Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Alsóvadácsi Vadászpanzió

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.

Nyitott pincék, nem csak Pünkösdkor

Pünkösdkor országszerte számtalan pincészet tárja szélesre kapuit az érdeklődők előtt. A kedvezményes kóstolók mellett sok helyen lehetőség nyílik a pince és a szőlőbirtok bejárására, s finom falatok is kerülhetnek a vendégek asztalára.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása a Dunántúlon és az északi országrészben

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

Vadászati Világkiállítás: csoda a sívó homokon

Alig másfél kilométerre a trianoni határtól, Tompa közelében, Sáskalaposon avatott emlékerdőt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Az állami erdészet egy hektárnyi erdő telepítésével emlékezett a Magyarországon 50 évvel ezelőtti tartott Vadászati Világkiállításra, s egyben fel kívánja hívni a figyelmet a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra.

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

Az elmúlt két hónap a kézműves főzdéket is rosszul érintette. A fiatal szektor cégei ugyanis a pénzüket fejlesztésekbe, berendezésekbe forgatták vissza, és most cashflow problémájuk jelentkezett, miután sok vendéglátóhely, söröző nem fizette ki a számlákat.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.