Back to top

Porták éke, vadászok álomtrófeája: a gyémántfácán

Az utóbbi években tapasztalható, hogy egyre többen kezdenek el díszfácánokat tartani portáikon. Vannak, akik ezt pusztán hobbiból teszik, mások gazdasági megfontolásból is, hiszen a szépen kiszínesedett kakasokat jó pénzért lehet értékesíteni vadásztatás céljára. A fenséges megjelenésű gyémántfácán különösen keresett.

Madarunk az egyik leggyakrabban tartott fácánfaj, mely könnyen szaporodásra bírható, s viszonylag jól bírja a mi klímánkat. Eredeti elterjedési területe Délnyugat-Kínában található, de előfordul Északnyugat-Burma határvidékein is.

Nyáron hegyen, télen völgyben

Elsősorban a 2-3 ezer méter között fekvő területeken honos, tavasztól őszig leginkább a sziklás, sűrű bozótos vagy bambusszal dúsan benőtt területeket kedveli. Télvíz idején viszont az alacsonyabb területekre húzódik, gyakran folyók völgyeibe, s itt inkább az erdős területeken tanyázik. Ebben az időszakban gyakorta összeverődnek 15-40 példányos csapatokba is, ez magyarázza, hogy madarunkat párzási időn kívül jól tarthatjuk nagyobb csoportokban is.

A gyémántfácán legközelebbi rokona az aranyfácán, s e két fajt soroljuk a galléros fácánok közé. A kínaiak már hosszú évezredek óta szívesen jelenítik meg ezeket a tollasokat (gyakrabban az aranyfácánt) rajzaikon, festményeiken, de porcelánfigurák is szép számmal készültek róluk.

A gyémántfácán első példányai még 1828-ban érkeztek kontinensünkre állomáshelyéről visszatérő brit-indiai főkormányzó, Earl Amherst felesége hozott magával három kiszínesedett kakast, melyet protokollajándékként kaptak. A madarak, bár jól bírták az utazás viszontagságait, sajnos néhány hónap múlva jobblétre szenderültek, de ez az idő arra elég volt, hogy a fajt a tudomány számára a szakemberek le tudják írni, s Lady Amherst Pheasant néven került a köztudatba. Ma is ez az elterjedt angol elnevezése – jó ezt tudni, ha külföldi börzére indulunk.

Kastélyparkokban félvadon

Csak 1869-ben érkezett újabb gyémántfácán-szállítmány kontinensünkre, mely öt kakasból és egy tyúkból állt. Egy kakas kivételével az összes az antwerpeni állatkertbe került, ahol sajnos a tyúk hamarosan elpusztult. Viszont aranyfácántyúkból igen sok élt a fácánosban, így – gondoltak egyet, s a gyémánt kakasokat arany tyúkokkal pároztatták. A következő évben már oly sok ilyen hibridet állítottak elő, hogy a madarak megjelenhettek a nagyobb európai madárpiacokon, ahol csillagászati áron keltek el. Divatjuk töretlenül ívelt fel, igaz, áruk fokozatosan csökkent – egy évtized alatt tizedére esett vissza.

Ezek a madarak hozzánk is eljutottak, de hogy az első példány mikor érkezett nehéz pontosan behatárolni. Egy biztos, az 1890-es években Esterházy Mihály cseklészi fácánosában már eredményesen tenyésztették.

Vadászati hasznosításának ötlete is felmerült már ekkor, de mivel egy-egy kakas lényegesen nagyobb territóriummal bír, mint a klasszikus vadászfácán, hamar kudarcba fulladtak a próbálkozások. Helyette inkább a zárttéri tartást választották, s a levadászás előtt helyezték ki a madarakat a területekre. Különösen Angliában a nagyobb kastélyparkokban gyakorta tartották félvadon, s mára ezekből az állományokból ott vadonélő populációk is kialakultak.

Aranyfácánvérre utaló jelek

Ahogy a gyémánt divatossá vált, úgy egyre gyakrabban importáltak élőhelyéről kakasokat, így idővel az aranyfácán hatása csökkent az európai állományokban, viszont a mai napig sajnos előfordulnak nem tisztavérű példányok. Nem árt ezt tudni, hiszen a hibridek ára töredéke a tisztavérűekének. Arany­fácán­vérre utal, ha a combokon és a hátoldalon piros tollakat találunk, akárcsak, ha a farok­fedő­tollak hegye narancsvörös. A különösen hosszú bóbita is árulkodó jel. A fejtetőn sem lehet vörös színt fellelni a tisztavérű gyémántfácánokon. A tyúkokon azonban kevésbé látszik a keresztezés – náluk talán a legszembetűnőbb, ha a tojók szemkörnyéke nem csupasz, és nem palaszürke.

A gyémántfácán inkább a haladó fácánbarátok madara, hiszen több törődést igényel, mint az arany vagy az ezüst rokon.

Jó, ha egy kakast legalább három tyúkkal tartunk egy tágas röpdében, ahol apróbb bokrok, nádkévék, gallyak kiváló rejtekhelyet is biztosítanak madarainknak.

Fontos, hogy kellő magasságban, azaz legalább másfél méterrel a föld fölött madaraink felgallyazhassanak, biztonságban érezhessék magukat, és farktollaik se roncsolódjanak. A tojó már az első évben 5-10 tojást rakhat, később pedig, ha elszedjük tojásaikat, akár 30-at is. Sőt, úgy tűnik, évről évre növekszik ez a szám, beszámoltak már 40-es éves hozamról is. A csibék 23 nap után kelnek, egyhónaposan a kiskakasoknál kifejezett lesz a világosszürke, míg a nőivarúaknál a barna szivárványhártya, aminek alapján az ivarok könnyen megállapíthatók. A kakasok második életévük őszére teljesen kiszíneződnek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Vadászati Világkiállítás: csoda a sívó homokon

Alig másfél kilométerre a trianoni határtól, Tompa közelében, Sáskalaposon avatott emlékerdőt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Az állami erdészet egy hektárnyi erdő telepítésével emlékezett a Magyarországon 50 évvel ezelőtti tartott Vadászati Világkiállításra, s egyben fel kívánja hívni a figyelmet a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra.

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Jöhetnek a vadászok Ausztriából, ha van negatív teszteredményük

A vadgazdálkodási ágazat szempontjából fontos fejlemény, hogy beléphetnek Magyarországra Ausztria területéről azok az osztrák és magyar állampolgárok, akik megfelelő teszteredménnyel igazolják, hogy nincs szervezetükben koronavírus.

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.