Back to top

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.

A március 24-én éjféltől vezették be a kijárási tilalmat az országban, és ezzel egy időben a gazdaság is gyakorlatilag leállt. A rendeletnek megfelelően mindenki csak indokolt esetben hagyhatta el a lakást még napközben is, mindenekelőtt munkavégzés céljából (feltéve, hogy az alapvető fontosságú, nem halasztható és nem helyettesíthető otthoni munkavégzéssel); alapvető szükségleti cikkek beszerzése érdekében (szakmai tevékenység céljából, illetve háziállatok számára is); halaszthatatlan egészségügyi-orvosi ellátás miatt, ami nem oldható meg távoli beavatkozással; indokolt esetben gyermekek, idősek, betegek, fogyatékkal élők ellátása, elkísérése; családtag elhalálozása; a lakóhely közvetlen környezetében egyéni tevékenységként végzett rövid kijárás, beleértve a háziállatok sétáltatását, véradás, önkénteskedés, humanitárius tevékenység, mezőgazdasági munka, agrártermékek értékesítése.

A rendelet szerint egyéni felelősséget vállalva, ki kellett tölteni egy formanyomtatványt, amibe be kellett jelölni az utazás célját. A rendelet ugyanis nem tett különbséget az 5 hektár szántására vagy vetésére készülő gazdák és a kiskertben dughagymát kapálni igyekvők között. Annak ellenére is számos félreértés adódott, hogyha bármelyik esetben felmutatta a gazda a nyilatkozatot és a személyazonossági igazolványát, akkor ennél több bizonyítékot nem kértek a rendőrök. Politikai pártok közbenjárására módosították a rendeletet és a nyomtatványt is, és egyúttal azt ajánlották, hogy az érintettek utólag igazolják a földterület tulajdon- vagy bérleti jogát. A megbírságoltaknak külön segélyvonalat hoztak létre.

Végül enyhítettek a rendeleten, és a szaktárcavezető kérésére azt is megengedték, hogy a napi piacokat – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések betartásával (védőmaszk- és kesztyűviselet) nyitva tartsák.

Online felületek és begyűjtőközpontok

A helyzethez való alkalmazkodáshoz számos gazdasági és kereskedelmi egység az online forgalmazást ajánlotta. A járvány előtt a szakmai és gazdaszervezetek szélmalomharcot vívtak a gazdákkal termékbegyűjtő és -értékesítő központok létesítéséért és működtetéséért. Voltak kezdeményezések közvetlen és számítógépes értékesítési rendszerek meghonosítására, de a gazdák idegenkedtek és elzárkóztak tőlük.

A kijárási tilalom és a fertőzéstől való félelem miatt csökkent a piaci értékesítés, és a helyi termékvásárok is elmaradtak, aki tehette, átállt házhoz szállításra: online vagy telefonos rendelések alapján a vásárlók ajtaja elé vitték a kért zöldségeket, tejet, húst és egyéb élelmiszereket.

A nagyobb forgalmazók és vállalkozások is bevezették a házhoz szállítást, és különböző szervezetek is online piacteret alakítottak ki. Az egyik ilyen platformot a székelyföldi gazdasági fejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány hozta létre, és a rendszert Székelyföldre, sőt egész Erdélyre ki akarják terjeszteni, és a járvány után is működtetnék.

A gazdaegyesületek az online felületek mellett leginkább a megyei vagy akár kistérségi mezőgazdasági és élelmiszerbegyűjtő és -értékesítő központok beindítását szorgalmazzák. Az online felületre regisztrálóktól azt is megkérdezték, hogy akarnák-e társulási formában működtetni a központot, mert ha igen, akkor hajlandóak céget alapítani erre, és a gazdákkal mint részvényesekkel hosszú távon is fenntarthatnák a begyűjtő-elosztó-értékesítő egységeket. Ezekből megfelelő mennyiségben és minőségben lehetne ellátni a nagyáruházakat, ugyanakkor a mezőgazdasági inputanyagokat (vetőmag, műtrágya, mezőgazdasági felszerelés stb.) is beszerezhetnék a gazdáknak. Ezeket hazai és európai pályázatok alapján lehetne finanszírozni, és a járvány kényszere az erdélyi gazdák egy régi álmát válthatná valóra.

Történelmi szárazság

Romániát nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a szárazság is sújtja. Az előrejelzések szerint várható időjárás és a száraz tél miatt a mezőgazdasági szakemberek már az 1947-essel kezdik összehasonlítani a 2020-as szárazságot, amikor a világháború után éhínség söpört végig az országon. A jelenlegi szárazság miatt nemcsak a búza-, hanem a zöldségtermesztők közül is sokan lemondtak foglalkozásukról. A déli megyékben több ezer hektár üvegház és fóliasátor áll üresen. A minisztérium szerint mintegy 7 ezer üvegházi vagy fóliasátras termesztő érintett, akiket idén akár 15–20 ezer lej kár érhet.

A szárazság a gyümölcsösöket és a szőlősöket is érinti, ez az ágazat is veszteségek elé néz. A román parlament elfogadott egy törvényt, amelynek alapján a szárazság miatt kárt szenvedő gazdák a következő hónapokban mentesülnek a banki kamatok törlesztése alól, és az adósságok miatt nem indíthatnak ellenük végrehajtást.

Kártérítés akkor jár, ha a termés több mint 30 százaléka kárba veszett, a kármegállapítás idejéig az erre a mennyiségre kiszámított kiadások 70 százalékát térítenék meg. A támogatási szándékot közölték az Európai Bizottsággal, és azt is, hogy az összeg egy részét a közös kasszából finanszírozzák. Ha az EB mégsem támogatja a kezdeményezést, a szaktárca saját költségvetésből fedezi.

A szaktárca már kidolgozta a 2016–2020 közötti időszakra az öntözési rendszerek újjáépítésére vonatkozó programját, amire 1,015 milliárd eurót irányoztak elő. A tervek szerint ebből több mint 2 millió hektár öntözését tették volna lehetővé, de kormányváltás óta egyre kevesebbet hallani a program megvalósításáról.

Búzaexport-botrány

A vírusjárvány miatti felvásárlási láz következtében megugrott az élelmiszerek iránti kereslet a világpiacon is, de a szárazság miatt a válságstáb megtiltotta a búza exportját. Az intézkedés miatt kemény bírálatok érték a hatóságokat. Románia jelentős mennyiségű búzát exportál nemcsak az unióba, hanem más országokba is, 2018-ban például több mint 12 millió tonna gabonát exportált, a bevétel meghaladta a 2,2 milliárd eurót.

Az Eurostat adatai szerint Románia az EU-ban a harmadik volt gabonatermesztésben, Németország és Franciaország után, 31,2 millió tonnával. Búzatermesztésben az EU országai közül a negyedik volt 10,27 millió tonnával, úgy, hogy elég nagy szárazság és extrém időjárás volt. Napraforgóból 3,35 millió tonna termett, az ország első lett Európában, megelőzte Franciaországot, Németországot és az akkor még EU-tag Angliát.

A szükségállapot idejére megtiltották a búza, a zab, a sörárpa, a kukorica, a szója, a rizs, az olajos magvak, a búzaliszt, továbbá a péksütemények, a keksz és a cukorrépamag exportját az EU-n kívülre. Az EB indokolatlannak tartotta a döntést, azzal érvelve, hogy nincs ok az EU országain kívüli és belüli kereskedelmi piac szabályozására.

Ludovic Orban miniszterelnök „a búza­exportőrök kapzsiságát” emlegetve kijelentette, hogy „nem engedhetjük meg, hogy az ország élelmiszer-tartalék nélkül maradjon”. Az intézkedést ellenzők leginkább attól tartottak, hogy a vírusjárványra hivatkozva védővámokat vezetnek be az élelmiszer-kereskedelemben. A tiltás után, áprilisban a chicagói gabonabörzén 12 százalékkal emelkedett a búza ára márciushoz képest. Az ENSZ is felhívta rá a figyelmet, hogy az ilyen intézkedések miatt – tekintettel arra, hogy a vírusjárvány következtében több millió ember maradhat állás nélkül – a világ szegényebb országaiban éhínség lehet, és hogy ez komoly társadalmi következményekkel járhat.

A kenyérgabonák 2008 és 2011 közötti drágulása több mint 30 afrikai, ázsiai és közel-keleti országban okozott társadalmi feszültséget vagy politikai konfliktust.

2019. július és 2020. január között Románia exportálta – Franciaország után – a legtöbb gabonát olyan unión kívüli országokba, mint Szaúd-Arábia, Algéria, Kína, Törökország és Egyiptom.

Mezőgazdaság-élénkítő támogatások

A mezőgazdasági tárca számos intézkedést hozott a járvány okozta negatív hatások enyhítésére. Sikerült teljes mértékben online ügymenetre átállítani a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget. Némi késéssel, de a gazdáknak sikerült benyújtania uniós támogatási igényüket, és az országban április végéig teljes egészében kifizették az előző mezőgazdasági év költségeinek támogatásait. Az állam 2,739 milliárd eurót utalt át a gazdáknak, ebből az Európai Unió 1,732 milliárd eurót adott Romániának.

Brüsszel megállapította a növénytermesztésre szánt úgynevezett társított támogatás keretösszegét is, ami 85,507 millió euró. Ennek megfelelően a román kormány április 30-i ülésén le is osztották a kultúránként járó összegeket.

Ezen kívül növelték a fóliasátorban vagy üvegházban termesztett zöldségek támogatását, hektáronként akár 5 ezer eurót is kaphatnak a jogosult gazdák. Elfogadták az országos méhészeti programot, amire 2020–2022 között 150,6 millió lejt szán a kormány.

Az Európai Bizottság április végén bejelentette, hogy anyagilag támogatják a koronavírus-világjárvány által leginkább érintett mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeket előállító és forgalmazó vállalkozásokat, így a tejet és hústermékeket előállító gazdaságok 5-től 50 ezer euróig terjedő támogatásra pályázhatnak. Az intézkedés keretében tárolásra és szállításra kaphatnak támogatást az érintettek az uniótól. A román minisztérium is közzétette a pályázati lehetőséget.

A munkaerőpiac fellendítésére, illetve a mezőgazdasági tevékenység élénkítésére a kormány április végén elfogadott egy határozatot, hogy idén 1 millió lejjel támogatják fiatalok alkalmazását a mezőgazdaságban. A vállalkozóknak legalább 1 évre szóló munkavállalási szerződést kell kötniük minimum két 35 év alatti fiatallal. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők havonta 1000, a középfokú végzettségűek 750, a szakképzetlen munkások 500 lej állami segélyt kaphatnak. A kormány kilátásba helyezett egy ugyancsak fiataloknak szánt programot farm létesítésére, ennek keretében 40 ezer euróra lehet majd pályázni.

Ludovic Orban miniszterelnök szerint megnő majd a kereslet a mezőgazdasági munka iránt, ugyanis a járvány miatt 1,279 millió román állampolgár utazott haza, közülük mintegy 300 ezernek végleg felbontották a külföldi munkaszerződését, és arra számítanak, hogy sokan közülük itthon vállalnak munkát.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Május közepétől enyhítik az óvintézkedéseket, de az ország távolról se küzdötte le a koronavírus-járványt. Úgy tűnik, Romániában a mezőgazdaság lesz az az ágazat, amely a járvány utáni válságban leginkább magára találhat és fellendülhet.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Különleges kóstoló: 800 paradicsomfajta egy helyen

Hollandiában, a legnagyobb paradicsomtermesztő körzetben nyitotta meg kapuit a TomatoVision. A Syngenta 1,4 hektáros bemutatóközpontjában a nemesítés mellett 1500 négyzetméteren a cég 800 paradicsomfajtáját láthatják az érdeklődők. A korszerű létesítményt mesterséges megvilágítással is fölszerelték, teljes a klímaszabályozás, így a gyakorlatban alkalmazott módszerek közt tesztelhetik a hibrideket.

Kint is bent? Teraszok királynői

A mi kedvenc növényünk most a teraszok királynői, a teraszrózsák, és ajánlunk hosszannyíló évelőket is. Megmutatjuk, hogyan varázsoljunk árnyékot a forró napokra, vendégségben voltunk az Év Borászánál, Koch Csabánál és Magyarország francia nagyköveténél. Bálint gazda is elküldte májusi üdvözletét és jó tanácsait. Megjelent a Kertbarát Magazin 2020/május-június száma, fizessen elő!

Lassan enyhül a szárazság

Az elmúlt napok esőiből, záporaiból, zivataraiból több-kevesebb mindenhova jutott az országban, ami az idei száraz tavaszon nagyon sokat jelentett mind az ültetett, mind a természetes növényzet számára. Mivel a felgyülemlett csapadékhiány igen tetemes, ezért ezek a záporok még csak enyhítették a szárazságot, az aszály megszűntéhez további csapadékra van szükség.

Nyitott pincék, nem csak Pünkösdkor

Pünkösdkor országszerte számtalan pincészet tárja szélesre kapuit az érdeklődők előtt. A kedvezményes kóstolók mellett sok helyen lehetőség nyílik a pince és a szőlőbirtok bejárására, s finom falatok is kerülhetnek a vendégek asztalára.

Koronavírus: több millió megtévesztő reklám tűnt el az online térből

Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok koordináltan fésültek át weboldalakat azzal a céllal, hogy feltárják, az Európai Unió fogyasztóit hol célozzák hamis állítások vagy átverések a koronavírussal kapcsolatba hozható termékeket érintő hirdetésekben.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.