Back to top

Aszályos határszemle Mezőfalván

Az elmúlt egy hónapban mindössze 4-44 milliméter eső esett az országban, ez 50-80 milli­méterrel kevesebb az ilyenkor megszokottnál. Fejér megye délkeleti részén, a Mezőfalvai Zrt. területein március elején esett 30 mm, azóta viszont csak 2-3 milliméter.

1. kép
Az utóbbi két hétben mértek ugyan 15 millimétert is, de az csak foltokban esett. Pongrác napján – ahogy egy fagyosszenti naphoz illik – épp hidegfront vonult át az országon, ami elvileg esőt is hozott. De nem Mezőfalvára. Az erős szél miatt szinte télies hidegben tartottunk „aszálytúrát” Zoványi György növénytermelési igazgatóval.

A határban a társaságén kívül más termelők földjeit is megnéztük, mivel az aszálykár mértéke nemcsak a csapadék mennyiségétől és a domborzattól függ, hanem az alkalmazott technológiától, illetve a talajadottságoktól is. Az itteni termőterületek nagy része síknak tekinthető, de a Tolna-Baranyai-dombság északi vonulatára is jelentős területek nyúlnak át. A részvénytársaság területein számos talajtípus található, a legelterjedtebb a mészlepedékes csernozjom, valamint a réti csernozjom. Mezőségi talaj lévén a fizikai talajféleség jellemzően vályogtalaj, de a homoktalajtól kezdve a réti talajig mindenféle talajtípus előfordul.

Zoványi György a határszemlén mutatott példát a jó és a kevésbé „aszálytűrő” művelésre is. Azt mondja, jó műveléssel sem lehet teljesen kiküszöbölni a károkat, bár jelentősen mérsékelhetők.

Tipikus aszálytünete a gabonaféléknek, így az 1. képen képen látható őszi árpának is a bokrosodás hiánya. Van olyan tő, amelyből mindössze 1-2 főhajtás nőtt ki az aszály következtében, sőt, az sem ritka, hogy egyetlen szál alkotja a „bokrot”. Az aszály tünete az is, hogy a növények töve már most elkezdett sárgulni, fölszáradni. Viszonylag nehéz kihúzni a növényeket a száraz talajból, ezért csak beszakadt gyökereket látunk. Ugyanennek a képnek a hátterében is látszik, hogy mennyire alacsony és ritkás maradt a vetés – mindössze térdig ér –, a sorok és a tövek között is kilátszik a talaj.

„Megfelelő technológiával a mi őszi árpáink nagyjából rendben vannak – mondja Zoványi György – bár lehetnének magasabbak. Hagyományos technológiával még ezt az eredményt sem lehet elérni, csak úgy, ha az ember vigyáz a talajra és a vízre is. Mi évek óta ennek megfelelően műveljük a területeinket, de ha a tábla homokos altalajon vagy köves területen van, foltokban még így is más-más a növények állapota.” (2. kép).

2. kép

„A repcének még virágzásban kellene lennie, és ahol megfelelő a technológia, ott virágozgat is. Máshol a körülmények miatt már levirágzottak a táblák.

3. kép
Kisebb-nagyobb mértékben, de mindenhol megsínylették az aszályt a növények. Alacsonyabbak, mint kellene, és kevesebb a szárakon az elágazás. Kevesebb a becő is, és ahol nem sikerült megfelelő technológiát alkalmazni, ott sokkal gyengébbek is, mint kellene. Ráadásul a legyengült növényeknél sok helyen látható kései fagykár, illetve repceszárormányos által okozott kár is.” (3. kép).

Az őszibúza-tábla, amelyet Zoványi György épp vizsgál a 4. felvételen, jó állapotban van, bár első ránézésre egy laikus nem ezt mondaná. Itt nincs gond a bokrosodással, a körülményekhez képest jó a növények magassága. A szártövek ugyan itt is kezdtek felszáradni, de nem veszélyes mértékben. A levelek végén lévő száradás stressz eredetű, de ahogy Zoványi György fogalmazott, lehet, hogy épp ez védi meg az aszálytól a növényeket, ha még mindig nem érkezik csapadék.

„A növény a levél csúcsán és szélein párologtat leginkább, ez a kis száradás már pont ezért alakulhat ki. A búzáról egyébként azt mondhatom, hogy siet. A kalászok és a kalászkák száma is elmarad a jótól, ráadásul a kései fagy is kárt tett bennük. Kórokozókkal nem kell küzdenünk, hisz nincs eső, és kártevő is kevesebb van, mint tavaly.”

4. kép

5. kép
A kukorica- és répaföldeken leginkább a még kis növények miatt látszik, hogy a földek gyommentesek, az aszály miatt még a gyomok sem keltek ki. Természetesen, amint lesz egy kis eső, szükség lesz gyommentesítésre is. A növényvédelmi munkákat ilyenkor alaposan átgondolva kell végezni, mert a szárazság miatt, a párolgás csökkentésére vastag viaszréteg alakul ki a növényeken – és a gyomokon is. Ezért a gyommentesítésre, valamint az ősszel-télen kialakult kapillaritás megszüntetésére a gyomfésülés a jó megoldás, illetve a sorközművelés, ahogy az a répaföldön készült 5. képen is látható.

6. kép
A répaföld mellett elhaladva Zoványi György somolyogva megjegyezte, lám, lám, aszályban is ki lehet keleszteni a répát.Megfelelő technológia kell hozzá, ami ez esetben a mulcs használata a talaj 35 centiméter vastag felső rétegében és a vízmegőrző talajművelés.

A mulcsozásnak köszönhető az is, hogy még a szenázsnak való rozs betakarítása után is találtunk nedvességet a talajban – igaz, 8-10 centiméter mélységben (6. kép). Ide egy héttel korábban vetették a kukoricát. A magok egyelőre esőre várnak, hogy meginduljon a csírázás – bár van idejük behozni a lemaradást.

7. kép
Ugyanerre vannak a Mezőfalvai Zrt. borsóveteményei is, amelyek viszont öntözés híján és a homokos altalaj miatt siralmas látványt nyújtanak (7. kép). A talaj összetömörödött, kirepedezett.

A virágzó korai fajták mindössze 15 centiméter magasak, és a késői fajták sem érik el a 20 centit. Igaz, ha jönne eső, ezek még megnőhetnek.

A növénytermelési igazgató egyelőre borúlátó, olyannyira, hogy abban sem biztos, egyáltalán be tudják-e takarítani ezeket a mini növényeket.

Az idei lucernaszenázs mennyisége csak mintegy 60-70 százaléka az előző 2 évinek, szintén az aszálynak köszönhetően (8. kép). Ahogy képünkön is látszik, csak 20 centi magas volt a levágott lucerna. Ráadásul a legelőket is megviseli az évek óta tartó vízhiány, ezért a húsmarhaágazatuk „zsonglőrködni” kényszerül, hogy az extenzíven tartott állatoknak jusson legelő, amin fel tudnak hízni.

8. kép

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

Az átlagos hozam az államnak és a gazdáknak is komoly kihívás

Az őszi betakarítású szántóföldi növények tavalyi átlaghozama komoly kihívás elé állította Szlovákiában nemcsak az agrártermelőket, hanem az államot is. A szélsőséges időjárás immár ötödik éve jelentősen csökkentette a hozamokat. Az óriási szárazságot meg-megszakító özönvízszerű esőzések és a tavaszi fagy alaposan megtizedelték a termést.

A gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.

Az idén már kukoricagyomirtókat is kínál a UPL

Az idén több új készítményt vezet be a magyar növényvédőszer-piacra a UPL AgroSolutions. Online konferencián ismerhettük meg az újdonságokat és a cég idei csomagajánlatait, valamint a repcében már 7500 hektáron futó ProNutiva programot.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.