Back to top

Aszályos határszemle Mezőfalván

Az elmúlt egy hónapban mindössze 4-44 milliméter eső esett az országban, ez 50-80 milli­méterrel kevesebb az ilyenkor megszokottnál. Fejér megye délkeleti részén, a Mezőfalvai Zrt. területein március elején esett 30 mm, azóta viszont csak 2-3 milliméter.

1. kép
Az utóbbi két hétben mértek ugyan 15 millimétert is, de az csak foltokban esett. Pongrác napján – ahogy egy fagyosszenti naphoz illik – épp hidegfront vonult át az országon, ami elvileg esőt is hozott. De nem Mezőfalvára. Az erős szél miatt szinte télies hidegben tartottunk „aszálytúrát” Zoványi György növénytermelési igazgatóval.

A határban a társaságén kívül más termelők földjeit is megnéztük, mivel az aszálykár mértéke nemcsak a csapadék mennyiségétől és a domborzattól függ, hanem az alkalmazott technológiától, illetve a talajadottságoktól is. Az itteni termőterületek nagy része síknak tekinthető, de a Tolna-Baranyai-dombság északi vonulatára is jelentős területek nyúlnak át. A részvénytársaság területein számos talajtípus található, a legelterjedtebb a mészlepedékes csernozjom, valamint a réti csernozjom. Mezőségi talaj lévén a fizikai talajféleség jellemzően vályogtalaj, de a homoktalajtól kezdve a réti talajig mindenféle talajtípus előfordul.

Zoványi György a határszemlén mutatott példát a jó és a kevésbé „aszálytűrő” művelésre is. Azt mondja, jó műveléssel sem lehet teljesen kiküszöbölni a károkat, bár jelentősen mérsékelhetők.

Tipikus aszálytünete a gabonaféléknek, így az 1. képen képen látható őszi árpának is a bokrosodás hiánya. Van olyan tő, amelyből mindössze 1-2 főhajtás nőtt ki az aszály következtében, sőt, az sem ritka, hogy egyetlen szál alkotja a „bokrot”. Az aszály tünete az is, hogy a növények töve már most elkezdett sárgulni, fölszáradni. Viszonylag nehéz kihúzni a növényeket a száraz talajból, ezért csak beszakadt gyökereket látunk. Ugyanennek a képnek a hátterében is látszik, hogy mennyire alacsony és ritkás maradt a vetés – mindössze térdig ér –, a sorok és a tövek között is kilátszik a talaj.

„Megfelelő technológiával a mi őszi árpáink nagyjából rendben vannak – mondja Zoványi György – bár lehetnének magasabbak. Hagyományos technológiával még ezt az eredményt sem lehet elérni, csak úgy, ha az ember vigyáz a talajra és a vízre is. Mi évek óta ennek megfelelően műveljük a területeinket, de ha a tábla homokos altalajon vagy köves területen van, foltokban még így is más-más a növények állapota.” (2. kép).

2. kép

„A repcének még virágzásban kellene lennie, és ahol megfelelő a technológia, ott virágozgat is. Máshol a körülmények miatt már levirágzottak a táblák.

3. kép
Kisebb-nagyobb mértékben, de mindenhol megsínylették az aszályt a növények. Alacsonyabbak, mint kellene, és kevesebb a szárakon az elágazás. Kevesebb a becő is, és ahol nem sikerült megfelelő technológiát alkalmazni, ott sokkal gyengébbek is, mint kellene. Ráadásul a legyengült növényeknél sok helyen látható kései fagykár, illetve repceszárormányos által okozott kár is.” (3. kép).

Az őszibúza-tábla, amelyet Zoványi György épp vizsgál a 4. felvételen, jó állapotban van, bár első ránézésre egy laikus nem ezt mondaná. Itt nincs gond a bokrosodással, a körülményekhez képest jó a növények magassága. A szártövek ugyan itt is kezdtek felszáradni, de nem veszélyes mértékben. A levelek végén lévő száradás stressz eredetű, de ahogy Zoványi György fogalmazott, lehet, hogy épp ez védi meg az aszálytól a növényeket, ha még mindig nem érkezik csapadék.

„A növény a levél csúcsán és szélein párologtat leginkább, ez a kis száradás már pont ezért alakulhat ki. A búzáról egyébként azt mondhatom, hogy siet. A kalászok és a kalászkák száma is elmarad a jótól, ráadásul a kései fagy is kárt tett bennük. Kórokozókkal nem kell küzdenünk, hisz nincs eső, és kártevő is kevesebb van, mint tavaly.”

4. kép

5. kép
A kukorica- és répaföldeken leginkább a még kis növények miatt látszik, hogy a földek gyommentesek, az aszály miatt még a gyomok sem keltek ki. Természetesen, amint lesz egy kis eső, szükség lesz gyommentesítésre is. A növényvédelmi munkákat ilyenkor alaposan átgondolva kell végezni, mert a szárazság miatt, a párolgás csökkentésére vastag viaszréteg alakul ki a növényeken – és a gyomokon is. Ezért a gyommentesítésre, valamint az ősszel-télen kialakult kapillaritás megszüntetésére a gyomfésülés a jó megoldás, illetve a sorközművelés, ahogy az a répaföldön készült 5. képen is látható.

6. kép
A répaföld mellett elhaladva Zoványi György somolyogva megjegyezte, lám, lám, aszályban is ki lehet keleszteni a répát.Megfelelő technológia kell hozzá, ami ez esetben a mulcs használata a talaj 35 centiméter vastag felső rétegében és a vízmegőrző talajművelés.

A mulcsozásnak köszönhető az is, hogy még a szenázsnak való rozs betakarítása után is találtunk nedvességet a talajban – igaz, 8-10 centiméter mélységben (6. kép). Ide egy héttel korábban vetették a kukoricát. A magok egyelőre esőre várnak, hogy meginduljon a csírázás – bár van idejük behozni a lemaradást.

7. kép
Ugyanerre vannak a Mezőfalvai Zrt. borsóveteményei is, amelyek viszont öntözés híján és a homokos altalaj miatt siralmas látványt nyújtanak (7. kép). A talaj összetömörödött, kirepedezett.

A virágzó korai fajták mindössze 15 centiméter magasak, és a késői fajták sem érik el a 20 centit. Igaz, ha jönne eső, ezek még megnőhetnek.

A növénytermelési igazgató egyelőre borúlátó, olyannyira, hogy abban sem biztos, egyáltalán be tudják-e takarítani ezeket a mini növényeket.

Az idei lucernaszenázs mennyisége csak mintegy 60-70 százaléka az előző 2 évinek, szintén az aszálynak köszönhetően (8. kép). Ahogy képünkön is látszik, csak 20 centi magas volt a levágott lucerna. Ráadásul a legelőket is megviseli az évek óta tartó vízhiány, ezért a húsmarhaágazatuk „zsonglőrködni” kényszerül, hogy az extenzíven tartott állatoknak jusson legelő, amin fel tudnak hízni.

8. kép

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lassan enyhül a szárazság

Az elmúlt napok esőiből, záporaiból, zivataraiból több-kevesebb mindenhova jutott az országban, ami az idei száraz tavaszon nagyon sokat jelentett mind az ültetett, mind a természetes növényzet számára. Mivel a felgyülemlett csapadékhiány igen tetemes, ezért ezek a záporok még csak enyhítették a szárazságot, az aszály megszűntéhez további csapadékra van szükség.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Árutőzsde: enyhe emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása a Dunántúlon és az északi országrészben

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.