Az Európai Bizottság közzétette az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork) elnevezésű stratégiáját, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiát.
Stella Kyriakides, az Európai Unió (EU) egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa tegnap – egy, az uniós agrárbiztos meghívása nélkül megrendezett eseményen – ismertette az Európai Bizottság azon 2030-ig megvalósítani tervezett célkitűzéseit, amelyek elképzeléseik szerint a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést és a biológiai sokféleség védelmét szolgálják. Elmondása szerint az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, ezért kiemelt szerepet szánnak a bemutatott stratégiának a klímacélok megvalósításában.
A stratégia többek között előírja a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya esetében pedig annak 20%-os csökkentését 2030-ig. Az antibiotikumok használatát illetően szintén egy 50%-os vágást irányoznak elő, emellett a fenntarthatóság jegyében felül fogják vizsgálni a jelenlegi állatjóléti szabályozást is. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni az EU-ban, emellett az európai polgárok étrendjét a civilizációs betegségek gyakoriságának visszaszorítása érdekében egészségesebb irányba szeretnék terelni.
A tagországok következő időszakban lehívható agrártámogatásairól rendelkező KAP Stratégiai Tervek Európai Bizottság általi jóváhagyásakor kiemelten fogják kezelni, hogy annak tartalma és törekvései megfelelnek-e a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában foglaltaknak. A tagállamok tehát komoly nehézségekkel és a támogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát és annak környezetvédelmi szempontból pozitív irányú elmozdulását. Ugyanakkor a köztestület úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen célok éppen ellenkezőleg hathatnak.
Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.