0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Árnyak a kertben

Meleg nyarainkon sokszor hiányoljuk, ha a kertünkben nincs árnyék. Máskor viszont éppen az árnyékos részek adnak külön feladatot, hisz azok beültetésekor kissé más elveket kell követnünk. Egy kert akkor élhető igazán, ha a szórt árnyékú, a mélyárnyékú és a napsütötte részek egyensúlyban vannak. Jó tervezéssel, előrelátó gondolkodással ez könnyen megoldható.

Lombos fák és pergolák

Ha árnyékot szeretnénk, akkor igazi megoldásként lombos fák telepítésére gondolunk leggyakrabban. Valóban, a fák a lakóépületet is árnyékolják, annak szerkezeti elemeit védik a tűző nap erejétől, a lombkorona alatt elhelyezett asztalok, székek pedig kellemes nyári délutánok társasági helyszínei, vagy éppen pihenőhelyek lehetnek. Hogy mindez valóban teljesüljön, jól kell kiválasztani a fafajokat.

Ismerni kell, hogy milyen gyorsan és milyen magasra nőnek meg, mekkora lesz a koronájuk átmérője és a díszítőértékükre is érdemes figyelni.

A virágpompa, a levélzet textúrája, az őszi lombszín, a fatörzs és a korona látványa végigkísér bennünket egész évben. Más árnyékot vet a sűrű lombú, mint a laza koronájú fa, mint ahogy más az árnyékhatás egyetlen fa alatt és a kisebb-nagyobb facsoportok alatt. A lombkorona amellett, hogy tompítja a nap erejét, párologtat is, ami tovább hűti a levegőt.

A fák alatt a hőmérséklet közel 15 °C-kal alacsonyabb, mint a környezetükben.

Árnyékot vethet a kertben az épület, egy falfelület, vagy a kerítés is. De épített elemekkel is létrehozhatunk ilyen helyeket, amik lehetnek fedettek, zártak, így védve a belső tereket a napsütéstől. Ha lazán nyitottak ezek a helyek, ott futtatott élő növényzet is megoldja az árnyékolást. A fából vagy fémből készült pergolák, lugasok, kerti kiülők, pihenők, erkélyek rácsozatának befuttatásához sokféle kúszócserje közül választhatunk.

Színekkel, formákkal, a tavaszi és nyári virágözönnel igazi romantikát csempészhetünk a kertbe ezeken a jól látható, nagy felületeken.

A szépség mellett a hasznosság is lehet szempont, jól árnyékol a gyümölcstermő növények közül például a szőlő vagy a kivi. Ha nem haszonnövényt szeretnénk, akkor olyat ültessünk, amelynek a virágzási ideje hosszú, hogy egész nyáron élvezhessük a szépségét. Ha ezt egyetlen növény nem tudja teljesíteni, akkor egynyáriakat és évelőket is telepíthetünk vegyesen, amelyek virágzási idénye egymást kiegészíti.

Az egynyáriak közül szépek felfuttatva például a tűzbabok, a hajnalkák, a feketeszemek, az évelő cserjék közül a rózsák, a loncok, az iszalagok, a lilaakác, bár ez utóbbi erőteljes növekedését rendszeresen kordában kell tartani.

Érdemes a nagyobb levelű, kúszó vagy csavarodó hajtásrendszerű fajtákból választani, mert azok árnyékhatása egységesebb.

Árnyék vagy félárnyék

Teljes vagy mélyárnyékról akkor beszélünk, ha a területet naponta legföljebb három órán keresztül éri a napsütés. Ezeknek a részleteknek a beültetését kell a legnagyobb odafigyeléssel kitalálni, mert kevés az olyan kifejezetten árnyéki növény, ami ilyen helyen jól érzi magát. Ráadásul ezek a helyek a talaj nedvességtartalma miatt eltérők, vannak nedves, nyirkos részek, de vannak nagyon szárazak is.

A nyirkos területek kevés közvetlen fényt kapnak, a száraz árnyékba pedig a fák sűrű lombja nem engedi be a csapadékot, ez utóbbiakat a lombos fák tövénél, vagy kerítések, épületek árnyékában találjuk.

Az ilyen helyek növényesítése nagy kihívás. Sokszor említettük már ebben a sorozatban, hogy a növények kiválasztásakor a legfontosabb, hogy olyanok kerüljenek az adott helyre, amelyek odavalók. Nekünk is könnyebb, ha jól érzi magát a növény a helyén, és nem látjuk, ahogy elpusztul, ha rosszul választottunk.

A talajtípus, illetve a fény-, víz- és tápanyagviszonyok a legfontosabbak, amiket tudnunk kell, mielőtt benépesítjük az árnyéki kertünket.

Ismerjük meg persze a növényeinket is, amelyeket odaszánunk. Nyirkos árnyékban szépen fejlődnek a páfrányok, a püspöksüvegek, a turbántokok, a kis télizöldek, a gyöngyvirág. Száraz árnyékba ültessük például a kis télizöld ’Alba’ fajtáját, az erdei pajzsikát, a gyöngyvirágot, a bőrlevelet, a lecsüngő sást.

A félárnyékos területekre naponta legalább 4-5 órán keresztül jut fény. A fák lombkoronája ott jellemzően laza, a fény finoman átszűrődik rajta. Ilyen helyre több növény közül választhatunk, mint a mélyárnyékba.

Sokkal nagyobb a növények tűrőképessége, mint gondolnánk, ezért számos faj és fajta szépen fejlődik félárnyékban és napon is, például a kúszó kecskerágók, a gólyaorr több fajtája, a bangiták vagy a babérmeggyek.

Színek

Árnyékban a színekkel is játszhatunk, nem csak a formákkal. Amíg például a mélykék egyáltalán nem érvényesül, addig a narancssárga és a skarlátvörös szinte izzik a mélyárnyékban. Sok fehér virágú árnyéki növény jól mutat a sötét zugokban, de azt jó, ha tudjuk, hogy nincs két azonos fehér árnyalatú növény a természetben. Tehát előfordulhat, hogy ha két fehér virágú fajtát ültetünk egymás mellé, akkor csak az egyik érvényesül majd igazán.

Jól mutatnak a fehéren tarkázott levelű fajták, vagy bármilyen különleges halvány árnyalatú levélszín.

Érdekes zöld hatás keletkezik a különböző finom levelű páfrányfajok egymás mellé ültetésével.

Figyeljük a kiültetett növényeket, melyik érzi jól magát, melyik kevésbé. Ha azt látjuk, hogy szárad, levelei tartósan fonnyadnak, akkor inkább ültessük át, adjunk neki esélyt az életre valahol máshol. A kert folyamatos figyelmet kíván, munkát ad, amit szépségével, életerejével hálál meg. Ez benne a szép.

 

Forrás: Kertbarát Magazin