Back to top

"Bio graffiti" erdő méretben - emlékerdő a Zselicben

A jövőre megrendezendő Egy a természettel Vadászati és Természeti Kiállítás tiszteletére a somogyi állami erdőket kezelő SEFAG Zrt. emlékerdőt telepített a Zselici Erdészet területén. Nem is akár milyet!

A védett erdőterület szívében kialakított egy hektárnyi gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő tökéletesen bemutatja a táj jellemző növény- és állatvilágát. Az Emlékerdő faállományát főként a tavaly őszi kocsánytalan tölgy makkvetés és az idei ültetésű gyertyán, valamint elegyfafajként vadkörte, madárcseresznye, barkócaberkenye alkotja majd. A fákat a szegélyeken cserjefajok – csere- és egybibés galagonya, illetve kökény – színesítik.

Az emlékerdő különlegessége lesz, hogy a 2019-ben elültetett hatvankét ezüst hárs sorfa madártávlatból a „2021” feliratot formázza meg.

Az évszámot az ezüst hársfák formázzák meg
Az évszámot az ezüst hársfák formázzák meg

Ötven év után jövőre újra hazánk ad otthon a legnevesebb vadászati kiállításnak. Az Egy a természettel mottójú programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az ember és a természet kölcsönös szinergiájára. A világkiállítás a természet fenntartható hasznosítási módszereinek bemutatásával szeretné közelebb hozni a látogatókhoz a természetvédelmi célokat, amelyek teljesüléséhez szükség van többek között az erdész és vadász szakemberek folyamatos munkájára is.

A jeles eseményekhez kapcsolódó vagy történelmi személyeknek emléket állító faültetés évszázados hagyomány. Ilyenek például az Erzsébet királynő tiszteletére ültetett, megyeszerte előforduló Sissi-fák, vagy a zselici erdőben a honfoglalás ezeréves évfordulóján telepített millenniumi emlékhársas.

A SEFAG Zrt. szakemberei azt remélik, hogy a felcseperedő emlékerdő legalább olyan népszerű lesz a turisták és a kirándulók körében, mint a tavaszi virágzáskor tömegeket vonzó, illatozó hársfák.

A cég erdőtelepítési programja természetesen nem korlátozódik a szimbolikus akciókra.  Tavaly több mint 60 hektár új erdőt telepítettek a SEFAG szakemberei. Az ország erdősültségének 27 százalékra emelését célzó faültetési program idén is folytatódik, várhatóan már a települési önkormányzatok csatlakozásával.

Tavaly mintegy 60 hektár új erdőt telepített a SEFAG
Tavaly mintegy 60 hektár új erdőt telepített a SEFAG
Fotó: Sefag zrt.

 

Forrás: 
Sefag Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.

Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban (AM) az Országos Vadgazdálkodási Tanács, amely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában - tájékoztatta a tárca az MTI-t szerdán.