Back to top

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, hazánk változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Az elmúlt években zajló természetvédelmi beruházásoknál az élőhelyek helyreállítása kiemelt hangsúlyt kapott, a fejlesztések olyan értékekre fókuszáltak, amelyek megőrzésében Magyarországnak nemzetközi szinten is különösen nagy szerepe van, ilyenek például a gyepterületek vagy a vizes élőhelyek, a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágai.

Fotó: Agrárminisztérium

A célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen növekedett hazánkban több veszélyeztetett állatfaj állománya, egyre több uhu és vándorsólyom talál újra életteret, emellett számos más faj létszámát sikerült stabilizálni.

Az eredményes túzokvédelmi programunknak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek. Ez azért is fontos, hiszen fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él. Emellett az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom, vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya.

Fotó: AM/Széll Antal

Életünkhöz elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, hiszen ennek köszönhetjük a természeti rendszerek ellenálló képességét. Az életformák, valamint az egymással és a környezettel fennálló kölcsönhatások kombinációja tette a Földet az ember számára élhető hellyé. Ez a stabilitás alapvetően fontos az emberi élet feltételei, az emberek jól-léte, illetve a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.

Az egészségesen működő biológiai rendszerek biztosítják többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet.

Mára azonban ennek a sokféleségnek a fennmaradása komoly veszélybe került. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése szerint az emberi tevékenység hatására világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természet pusztításának és nem fenntartható használatának hatásai egyre inkább kézzel foghatók. A természet károsítása sajnos Magyarországot is érinti, például 2020-ban eddig rekordszámú sas esett szándékos mérgezés áldozatául, a klímaváltozás hatására pedig az elmúlt öt évben 20 %-kal csökkent a fehér gólya hazai állománya.

Fotó: AM/Nagy Gábor

A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk feladata, fontos, hogy mindenki a maga szintjén tegye meg azokat a kisebb-nagyobb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bolygónk, a Föld egy élhető hely legyen, amely hosszútávon biztosítani tudja az élővilág, beleértve az emberiség fennmaradását.

Az Agrárminisztérium csatlakozott az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény nemzetközi kezdeményezéséhez, és továbbra is arra buzdítjuk a magyar közintézményeket, a tudományos- és civil szervezeteket, valamint az üzleti szektor szereplőit, hogy önkéntes vállalásaikkal járuljanak hozzá az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez a következő évtizedben (https://www.cbd.int/action-agenda/).

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Tigrisek hurokcsapdában

A tigrisek mintegy 2 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön, s a Kaszpi-tenger környékétől egészen az orosz Távol-Keletig hatalmas területet népesítettek be. Elterjedésüket nagyban befolyásolta a különböző vadmarha-, szarvas- és disznófajok megjelenése, elterjedése. Úgy tűnik, ez a kétmillió éves történet hamarosan véget ér…

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

A kacsamentés már a múlté, most egy rókának volt szüksége a BKK segítségére.