Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, hazánk változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Az elmúlt években zajló természetvédelmi beruházásoknál az élőhelyek helyreállítása kiemelt hangsúlyt kapott, a fejlesztések olyan értékekre fókuszáltak, amelyek megőrzésében Magyarországnak nemzetközi szinten is különösen nagy szerepe van, ilyenek például a gyepterületek vagy a vizes élőhelyek, a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágai.
Az eredményes túzokvédelmi programunknak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek. Ez azért is fontos, hiszen fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él. Emellett az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom, vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya.
Életünkhöz elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, hiszen ennek köszönhetjük a természeti rendszerek ellenálló képességét. Az életformák, valamint az egymással és a környezettel fennálló kölcsönhatások kombinációja tette a Földet az ember számára élhető hellyé. Ez a stabilitás alapvetően fontos az emberi élet feltételei, az emberek jól-léte, illetve a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.
Mára azonban ennek a sokféleségnek a fennmaradása komoly veszélybe került. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése szerint az emberi tevékenység hatására világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természet pusztításának és nem fenntartható használatának hatásai egyre inkább kézzel foghatók. A természet károsítása sajnos Magyarországot is érinti, például 2020-ban eddig rekordszámú sas esett szándékos mérgezés áldozatául, a klímaváltozás hatására pedig az elmúlt öt évben 20 %-kal csökkent a fehér gólya hazai állománya.
Az Agrárminisztérium csatlakozott az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény nemzetközi kezdeményezéséhez, és továbbra is arra buzdítjuk a magyar közintézményeket, a tudományos- és civil szervezeteket, valamint az üzleti szektor szereplőit, hogy önkéntes vállalásaikkal járuljanak hozzá az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez a következő évtizedben (https://www.cbd.int/action-agenda/).