Back to top

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Legutóbbi interjúnk alkalmával egyebek mellett arról is beszélt, hogy a Hungarikum Bizottság (HB) üléseit a szakmai ágazati szakbizottságok előbírálata előzi meg. Mekkora mértékben nehezítette meg a munkát a koronavírus-járvány terjedése?

A járvány, illetve a terjedésének megakadályozását célzó intézkedések az élet minden területén éreztették hatásukat, így a mi munkánkat is befolyásolták: az ülést két hónappal ezelőtt szerettük volna megtartani, de jelen helyzetben kénytelenek voltunk elhalasztani, s most megtartani a szükséges óvintézkedések betartása mellett. Az ugyanakkor megkönnyítette a helyzetünket, hogy a szakbizottságok már korábban – a járvány által leginkább megterhelt időszakot megelőzően – elkészültek a javaslatok előbírálásával.

A jubileumi ülésezés igencsak „termékenynek” bizonyult: ezúttal négy értéket emeltek a hungarikumok, nyolcat pedig a nemzeti értékek közé.

Korábban nem volt példa arra, hogy egyszerre ennyi elemről döntsünk, aminek hátterében az áll, hogy az utóbbi időben minden eddiginél több értéket terjesztettek fel a kérelmezők a különböző megyei vagy ágazati értéktárakba. Éppen ezért szeretnénk a soron következő alkalommal is hasonló mennyiségű értékről döntést hozni, annál is inkább, mivel a Hungarikum Bizottság csak szigorúan szabályozott, az elnök és a tagok helyettesítésre lehetőséget nem adó törvényi keretek között tud ülésezni.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bizottság úgy döntött, egyfajta előkészítő munkába kezd: szeretnénk elérni – akár jogszabály-módosítással –, hogy a kiemelkedő életművek is bekerülhessenek az értéktárakba.

Számos kérést kapunk ugyanis az ügyben, hogy ismerjük el kiváló íróink, költőink, művészeink munkásságát is.

Az idei év a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójának jegyében telik. Feltételezem, fontos szempont volt ez a tény a döntések meghozatalakor.

Igen; kitüntetett figyelmet szenteltünk az évfordulónak, illetve annak a ténynek, hogy a magyar kormány 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ugyanakkor a HB megalakulásakor, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény életbe lépését követően is kiemelt szempont volt ez, hiszen az volt a célunk, hogy összegyűjtsük a magyarság karakterjegyeit, köztük az elcsatolt nemzetrészek értékeit. Utóbbiakat hivatott bemutatni egyébként az a sorozat is, mely a Kossuth Rádióban fut „Hiszek egy hazában” címmel, s amely a Hungarikum Bizottság kezdeményezésére, illetve támogatásával indult útjára. Az évfordulót szem előtt tartva az ülésünk alkalmával számos értékről döntöttünk, amelyek a határon túli, magyarok lakta területekhez köthetők.

A hungarikumok sorába emeltük például az erdélyi csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet, ami nemcsak vallási szempontból kiemelt jelentőségű, hanem a magyarság egyfajta kultikus találkozóhelye is egyben.

Emellett a Magyar Értéktárba választottuk az aracsi templomromot és követ, melyek a magyar nemzeti identitás fontos jelképei a Délvidéken, és így döntöttünk a beregi keresztszemes hímzés esetében is, mely a kárpátaljai magyarok páratlan motívumkincse, szimbóluma.

Jubileumi, 25. alkalommal ülésezett a Hungarikum Bizottság, melynek elnöke az agrárminiszter, Nagy István
Fotó: Pelsőczy Csaba
A bizottság a hungarikumok közé emelte a tiszavirágzást, mint védett természeti- és tájértéket. Mit kívántak üzenni ezzel a közvéleménynek?

Szeretnénk egyensúlyt tartani az értékek között, ezért kitüntetett figyelmet szánunk a természeti értékeknek is. A magyarországi tiszavirágzás jelentősége mindemellett az országhatárainkon is túlmutat, hiszen nemzetközi szinten is jelentős természeti örökségként tartatik számon. A tiszavirág – Európa legnagyobb kérészfaja – egykoron az egész földrészen elterjedt volt, a múlt században azonban szinte teljes mértékben kipusztult, s csak Magyarországon, tömegesen a Tiszán és mellékfolyóiban marad fenn. Mindez rávilágít a természeti kincseink „törékenységére”, s azt jelzi, mennyire fontos, hogy megbecsüljük őket. A járványidőszakban ez még inkább érvényessé vált: a hazai természeti értékek vagy éppen az ételek-italok, egyszersmind a hungarikumok még inkább előtérbe kerültek.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Az agráriumhoz kapcsolódó értékek, ahogy eddig is, úgy ezúttal is fontos szerepet kaptak. Esetükben mire kívánták felhívni a figyelmet?

A hungarikumok közé emeltük a szőregi rózsatövet, mely fagytűrő-képessége, sziromlevelei színjátékának intenzitása, hosszan tartó virágzási periódusa miatt egyedülálló minőséget képvisel, s méltán ismert exportcikkünk, mely európai uniós oltalom alatt áll.

Szőreg környékén, Csongrád megyében termelik a magyarországi rózsatövek 98 százalékát. Reményeink szerint a termelésben felmerülő nehézségek leküzdését is elősegíti majd a bizottság döntése. A nemzeti értékek közé emelve szerettük volna elismerni a több évszázados hagyományokkal bíró hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet. A térségben a kiváló minőségű szalma egykoron sok ezreknek – szalmafonóknak, kalapkötőknek – adott munkát. A helyi önkormányzat a régi hagyományokat folytatva, közfoglalkoztatás keretében teszi lehetővé ismét e régi tevékenység művelését. Ezen értékek közé soroltuk az újfehértói fürtös meggyet is, mely 1978-ban végleges állami elismerést kapott, s amely a hazai meggyfajták mondhatni zászlóshajója. Az elmúlt években megkapta a HÍR védjegyet (Hagyományok-Ízek-Régiók – a szerk.), a belőle, meghatározott módon készített meggypálinka pedig európai uniós oltalom alá került, ezért fontosnak tartottuk, hogy a fajtát a nemzeti értékeink közé emeljük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Csak egy átlagos évet szeretnének

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg használt és fenntarthatóan öntözhető területeken valóban öntöznének, akkor újabb területek művelésbe vonása nélkül is 800 millióval több embert lehetne élelmiszerrel ellátni, mint a világ jelenlegi népessége. Hogy a tanulmánynak mennyire igaza van, arra a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is bizonyítékul szolgálhat.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Árutőzsde: enyhe emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.